Ma 2020 november 26. Virág napja van. Holnap Virgil napja lesz.
91456dd3560be88d6060e83c7a52b174.jpg

Boros Imre: Akik Junckert akarják…

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Szinte azóta, hogy lezárták az urnákat az európai parlamenti választásokon, folyik a küzdelem, hogy ki legyen a jelölt, akit az Európai Bizottság elnöki posztjára megválasztanak.

A választások is a korábbiaktól eltérően zajlottak. Jean-Claude Junckert – akit az Európai Néppárt nem elsöprő fölénnyel, de többségi jelöltként javasolt – a korábbi szokásoktól eltérő módon, mintegy néppárti listavezetőként szerepeltették a sajtóban, holott ilyen poszt nem is létezik, hiszen hazájában mindenki csak a hazai pártok listájára szavazhatott.

Junckerre és másokra sem szavazott tehát közvetlenül egyetlen uniós polgár sem. A kijelölési jogosultság sem változott, továbbra is az unió legfelső testületének, vagyis az állam- és kormányfőkből álló Tanácsnak a kezében van. Időközben kiderült, hogy a néppárton belül is masszív ellenállás bontakozott ki Juncker jelölése ellen.

Azok az országok emeltek kifogást, amelyeknek megvan még a nemzeti valutájuk, és sikerrel vették a válságban az akadályokat, tehát az Egyesült Királyság, Svédország és hazánk is ide tartozik, de még az euróval fizető Hollandia is. Úgy hírlik, hogy a szocialista blokkból is van szép számmal támogatója Junckernek, ha már Schultz lemaradt.

Juncker több mint egy évtizeden át volt a háromszázezer lakosú Luxemburgi Nagyhercegség miniszterelnöke. Egy titkosszolgálattal kapcsolatos – részleteiben nem ismert – botrányba bukott bele, és a legutóbbi választások után mások vették át a kormányzást. (Mellesleg Barroso is romokat hagyott maga után Portugáliában, és ezután lett bizottsági elnök két körben.) Juncker bukása nem köthető a luxemburgi létnívó csökkenéséhez, éppen ellenkezőleg, még a németek is megtiszteltetésnek veszik, ha a kis államban vállalhatnak munkát. Luxemburg ugyanis maga a csoda. A világnak mintegy kétezerötszázmilliárd euróval tartozik, mégsem éri szó emiatt a ház elejét. (Ez több ezer százalékos GDP szerinti adósság.) Nem kell félnie, mert a kölcsönvett hatalmas összeg jó helyen van és komoly profitot termel.

Az enyhe luxemburgi adók miatt csak ennek elenyésző töredéke (huszonötmilliárd dollár, ami egyenlő hazánk éves GDP-jének negyedével) pottyan a luxemburgi államkasszába, amiből szociális programokat lehet finanszírozni, magas béreket és nyugdíjakat fizetni. Luxemburg tehát a világ egyik pénzügyi központja, de jobb, ha azt mondjuk, hogy adótudatos (adóelkerülő) telepe. Ez Junckernek jó alkuhelyzetet kínált, gazdagságban tudta tartani saját választóit, s egyben kiérdemelte az euróválság kapcsán a fő pénzügyér szerepét is. Luxemburgi és européer énje könnyen egyesülhetett. Mindazok, akik e tevékenysége miatt elismerik, és ennek Európa-szintű folytatását várják tőle, foggal-körömmel ragaszkodnak a jelöléséhez és a megválasztásához. Remélik, hogy így mielőbb létrejön a bankunió és a közös bankfelügyelet, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabad kereskedelmi egyezmény. Röviden szólva: egy energikus előföderalista európai alakulat kialakítására várnak Juncker hívei.

Mások pedig, akik ellenzik a föderalista irányzatú nyomulást, legalább ekkora vehemenciával lépnek fel Juncker ellen, és nemcsak a Néppártban, hanem azon kívül is, a parlament legkülönbözőbb traktusaiban. A nyíltan fellépő országok (Anglia, Svédország, Magyarország) mindegyike kívül van az eurózónán, és gazdasági sikertörténetekkel dicsekedhet. Cameron azon túl, hogy megoldotta a „szokatlan ajándékként” a brit szigetre zúdított bankválságot, mára ígéretes gazdasági növekedést ért el. London nyilvánvalóan azt sem nézi jó szemmel, hogy Luxemburg sokat gyengítette már a brit metropolis féltve őrzött pénzügyi centrumszerepét. Hiszen a City „termeli meg” a brit GDP közel tíz százalékát, tízezreket alkalmaz mesés fizetésekért.

A svédekről elmondható, hogy bő három évszázada rendben tartják állami pénzügyeiket, kisebb-nagyobb megingásaikat pedig végül a legtökéletesebb szakmai bravúrokkal oldják meg. Ezek az államok épp a nemzeti valuta adottságait felhasználva – mainstream nyelven: unortodox módon – kezelték a válságot, és komoly eredményeket értek el, akárcsak hazánk. A különbség csak annyi, hogy az előbbiek (és a hollandok is) komoly nettó befizetői a közös kasszának, ezért velük szemben a brüsszeli bürokraták csak milligrammban mérték a kritikát, politikai felhangok nélkül. Szemben velünk, akiknek jutott az utóbbiból is bőven, kiegészítve olyan vádakkal, mint a szélsőségekkel való összejátszás.

Juncker ellenzőinek tehát igazuk van, de sokan még nem is jutottak el az állásfoglalásig sem. Higgadt elemzőknek az is eszükbe juthat, hogy Cameron megígérte: ha ismételten kormányozni fog, népszavazást ír ki országának az unióból való kilépéséről. Ne feledjük, hogy ennél rosszabb is jöhet még a brit szigeten, ha a legtöbb EP-mandátumot szerző, nyíltan kilépéspárti alakulat nyeri a következő parlamenti választást, és ha ezzel párhuzamosan a skótok is megszavazzák a különválást. Ezt követheti a baszk-, a katalánkérdés is, ami már az Európai Unió felbomlására figyelmeztetne. Nem ártana ezért – éppen a működőképesség érdekében – a legkisebb közös többszöröst ismét felfedezni, az erőltetett föderalizálástól pedig visszalépni az együttműködő népek és közösségek Európájába.

Boros Imre – magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tv fotel (65) Történelem (14) Tereb (140) Alámerült atlantiszom (142) Belföld (5) Kultúra (6) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Életmód (1) Vetítő (37) Egészség (50) Jobbegyenes (1904) Heti lámpás (245) Mondom a magamét (4932) Emberi kapcsolatok (36) Flag gondolja (33) Gazdaság (655) Mozaik (83) Autómánia (61) Sport (729) Titkok és talányok (12) Irodalmi kávéház (492) Politika (1571) Rejtőzködő magyarország (171) Nagyvilág (1452) Mozi világ (440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>