Ma 2019 november 20. Jolán napja van. Holnap Olivér napja lesz.
06f230cdc6854fe703901959e0d37539.jpg

Boros Imre: Görög és magyar bankügyek

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A hazánkat a nyáron még súlyosan érintő menekültválság örömteli lecsengése után azonban érdemes egy pillantást vetni a krízis lényegét érintő görög bankügyekre {...}

{...} , annál is inkább, mert a kormányzás nemzeti kezekbe kerülésének idején, 2010-ben még hazánknak és Görögországnak a nemzetközi elemzők azonos sorsot vizionáltak. Mindkét országban a „nemzetközi közösség” főként közgazdasági osztagai, élükön a Nemzetközi Valutaalappal, szükségét látták, hogy a bankok mentése (tőkével történő ellátása) minden más teendő előtt bekövetkezzen.

A közvéleményben ezek az emlékek már foszladoznak, kezdjük tehát azzal, ami bankügyekben Görögországban történt. A Sziriza előtti kormányok sorozatban hoztak megszorító intézkedéseket, hogy megállítsák az eladósodást, de mindhiába. A hatalomra megszorításellenes retorikával kerülő Sziriza az első szimbolikus puskalövést hallva elfeledkezett választási ígéreteiről, és folytatja a korábbi gazdaságpolitikát. Ennyiben tehát a hazai és a görög gyakorlat különbözik.

A megszorítások Görögországban a vállalkozási és a háztartási szektorban is krónikus jövedelemcsökkenést okoztak, ami a felvett hitelállomány egyre nagyobb hányadának bedőléséhez vezetett. Ez magával hozta a bankrendszer megroggyanását. Azon túl, hogy Görögország emiatt rá van szorulva az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) forrásaira, az alap még egy külön ötvenmilliárd euró pénzjuttatással létrehozta a görög bankmentésre hivatott Görög Pénzügyi Stabilitási Alapot (HFSF).

Az alap jogi személyiséggel rendelkezik, és igazgatókat delegál a görög bankokba, beleértve a központi bankot is. Ez azt jelenti, hogy a görög bankrendszer irányítása kikerült a görög nemzeti hatáskörből, aminek következtében oda a szuverenitás egy nagyon értékes darabja. A tíz hajdani kereskedelmi bankból négy maradt az alap által elrendelt összeolvadások miatt. Ezekben – egy kivétellel – az új tőke miatt abszolút többséggel rendelkezik. Így a görög bankrendszer tulajdonosa a HFSF-en keresztül az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap lett, amelynek a döntésétől függ, hogy a részvényeket milyen tulajdonosoknak juttatja. (Nem kell sok fantázia ahhoz, hogy rádöbbenjünk: nemzetközi befektetőkhöz fognak kerülni.) Görögországban tehát a helyzet változatlan. Az egymást követő jobb- és baloldali kormányok után a Sziriza sem tért le a kikövezett és a nemzeti szuverenitást kiárusító politikai trendről.

Hazánkban a bankügyek a görögtől eltérően, de kezdetben ugyancsak nem a nemzeti érdekek mentén alakultak. A rendszerváltás előtt még a korábban egyszintű jegybankban felhalmozott rejtett veszteségek egy tekintélyes hányadát a nemzetközi számviteli előírások mellőzésével még 1987-ben átvarázsolták az induló kereskedelmi bankokba. A megelőző és a rendszerváltást követő években is (1983–1997) még a jegybank gondoskodó segedelmével szárba szökkent egy versenyelőnybe juttatott furcsa, vegyes tulajdonú bankrendszer, ahol a tulajdonosok maga a jegybank és többségként külföldi bankok voltak. Az akkori jegybank ilyen módon készítette elő az aszimmetrikus és a külföldieknek kedvező gazdasági rendszerváltást. A rendszerváltók ingerküszöbét 1990-ben a magyar állami tulajdonú bankok hiányos tőkehelyzete nem ihlette meg. Egészen 1993-ig abban a hitben voltak, hogy egészséges és privatizálandó bankjaik vannak. Még várat magára a felismerés, hogy ez tudáshiánnyal vagy gazemberséggel magyarázható. Végül  1993–95 között az adófizetők terhére megtörtént a bankoknak a szükséges tőkejuttatás, megindulhatott volna egy egészséges banki fejlődés, ígéretes kitekintéssel a kelet-közép-európai térségre. Máig ismeretlen módon, rejtélyes körülmények és árfekvés következtében az újonnan feltőkésített bankok külföldi tulajdonosokhoz kerültek, a piaci megmérettetés (mint például a részvények tőzsdén keresztül történő kibocsátása) teljes mellőzésével. A privatizált és külföldi tulajdonba került bankokra másfél évtized aranykorszak várt, kiemelkedő profitokkal, aminek a 2008-ban kitört és máig nem lezárt nemzetközi pénzügyi válság vetett véget.

A jellegében a görög bankügyekre hasonlító folyamatnak a 2010-es kormányváltás vetett véget. Innentől számítható az elvesztett nemzeti szuverenitási részterület, a banki szakma visszahódítása. Ehhez az alapot az adta, hogy a belépő kormányzat a gazdasági folyamatok hatékonyságát, a sokat hangoztatott versenyképességet ettől kezdve nem a nemzetközi tőke hatékony működtetésének szempontjából, hanem a nemzetgazdaság gyarapodásának szempontjából közelítette meg. Előbbit előzékenyen átengedte a Valutaalapnak, amelynek tevékenységét is inkább záros határidőn belül a határainkon kívülre delegálta.

Éles fordulat állt be a bankügyben is. A nemzeti szemléletű gazdaságpolitikához nemzeti tulajdonú intézmények –beleértve a bankokat is – szükségesek. Nem kétséges, hogy a hazánkba települt külföldi tulajdonú bankok a saját partnereiket szolgáló intézmények, nekik a hazai tulajdonú gazdaság csak saját gyarapodásuk szempontjából érdekes. Tőlük kartellalapon olcsó forrásokat akarnak szerezni és ugyancsak kartellalapon drága hitelekbe kívánják őket szorítani. Ennek voltak „mesterremekei” a deviza alapú hitelek.

Mára Görögország végképp elvesztette a lehetőségét, hogy belgazdaságát hazai tulajdonú bankok érdemben szolgálják, a görög gazdaság teljesen „nemzetközi” lett. Ezzel szemben ugyan ezermilliárdos drága vargabetűk árán – mint az ingyenes bankprivatizáció és a bankok egy részének piaci áron történő visszavásárlása – , de rendelkezünk a hazai gazdaság banki támaszaival, a nemzeti szuverenitás egy értékes darabjával. Eddig azt igazolták a történések, hogy megérte.

Boros Imre - ]]>www.magyarhirlap.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mondom a magamét (4093) Jobbegyenes (1634) Flag gondolja (33) Alámerült atlantiszom (142) Autómánia (61) Gasztronómia (539) Életmód (1) Heti lámpás (218) Sport (729) Tereb (138) Rejtőzködő magyarország (171) Mozaik (42) Mozi világ (440) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (632) Történelem (13) Politika (1571) Belföld (5) Irodalmi kávéház (473) Kultúra (4) Szépségápolás (15) Egészség (50) Nagyvilág (1440) Vetítő (37)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>