Ma 2020 január 18. Piroska napja van. Holnap Sára, Márió napja lesz.
2fbf4404444eb7da60f09068d1b138c9.jpg

Kitekintő - A kínai iránytű

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Február 1-jén a világon mintegy 1500 millió kínai ünnepli a kínai új évet. Kína a múlt század utolsó két évtizedében a globális gazdaság legnagyobb sikerét érte el, és sok elemző szerint századunk második felében már Kína lehet az akkori világgazdaság legerősebb térsége.

Mások szerint ehhez több idő kell, és Kína jövőjét belső feszültségek is beárnyékolhatják. A stratégiai elemzők egy része Európát tartja századunk igazi nyertesének, azt állítva, hogy a XIX. században Nagy-Britannia, a XX. században az USA volt a meghatározó hatalom, majd e században Európa lép a helyükre. A jövő bizonytalan, de Kína elmúlt évtizedekben elért gazdasági eredményei mindenképpen figyelmet érdemelnek, és azt a kérdést vetik fel, hogy minek köszönheti a korábban alvó óriás ezt a sikert.

Kína az 1500-as évekig szinte mindig az emberiség legfejlettebb civilizációja volt, majd az európai reneszánsz, a reformáció és az ipari forradalom Európa, Észak-Amerika és Japán számára adott kiugrási lehetőséget. Kínában az okos találmányok a császári udvar megrendelésére jöttek létre, a lőpor, az iránytű vagy a selyem jelzik a kínai tehetséget és gazdasági fejlettséget. A centralizált Kína azonban nem volt alkalmas arra, amire a földrajzi, kulturális és politikai tagoltságának köszönhetően decentralizált Európa képes volt: nem volt képes az ugrásszerű fejlődésre. Ez azonban csak mai fejjel tűnik hátránynak, mert az egységes Kína megteremtése után több évezreden át a stabilitás mintaképe volt (a XIII. századi mongol hódítás szakítja ezt meg), szemben a Római Birodalom bukása utáni Európával. Ez egészen a XIX. századig előny volt, például Európában folyamatosan belső háborúk rajzolták át a politikai térképet akkor, amikor Kína virágzott. Majd az angol, amerikai és japán behatolás következtében felbomlik a stabilitás, amit az 1911-es forradalom, a polgárháború, a kommunista rendszer kiépítése és a kulturális forradalom követ. A stabilitás mintadiákja az elmúlt száz évben szinte pótolta az évszázadokon keresztül kihagyott nagy változásokat, és szinte tobzódott a mozgásban és a változásban. Ezekből a változásokból forrt ki a mai Kína, mert a huszadik század hatalmas mozgásaiból alakult ki az a társadalom, amely ma a globális gazdaság leggyorsabb fejlődését képes elérni.

Minek köszönheti Kína azt a sikert, hogy évszázadokon át a rend és virágzás stabil szigete tudott maradni, és minek köszönheti azt, hogy képes volt a legnagyobb változásokra a múlt század során? Minek köszönheti, hogy két ellentétes dolgot - a változatlanságot és a változást is - képes nagy sikerrel megoldani? Az ősi birodalmak közül több is képes volt a stabilitásra (Egyiptom és Mezopotámia, az aztékok és az inkák), több nép is képes volt egy nagyobb földrajzi egységben összefüggő civilizációt kialakítani (föníciaiak, görögök, kelták), de egyik sem olyan hosszan, mint Kína. A huszadik században több nemzet is hatalmas változásokat élt át a németektől a japánokig, India népeitől az arab világig, de aligha vitatható, hogy a legnagyobb tömegeket megmozdító és legmélyebb átalakulások Kínában mentek végbe. Hogyan lehetséges tehát az, hogy a kínaiak a változatlanság és a változás kormányzásában egyaránt a történelemben példátlan sikert mutatnak?

Erre a kérdésre, talán történelmi rejtélyre, Woo könyve sajátos választ ad. Azt mondja, hogy Kínában már legalább háromezer éve valamennyi fontos politikai és kormányzati döntést úgy hoznak meg a császárok és miniszterek, hadvezérek és tanácsadók, üzletemberek és tudósok, hogy tanácsot kérnek egy könyvtől. Ez a könyv a Változások könyve, a Ji King (I Ching), amely arra ad választ, hogy egy döntésnek milyen következményei lesznek, és hogyan lehet kivédeni vagy erősíteni e hatásokat. Sajátos kínai iránytűként működik ez a könyv azok számára, akik használják a benne rejlő tanácsokat és előrejelzéseket. Woo felsorolja azokat a kiemelkedő kínai történelmi személyeket, akik e könyvből merítve hozták meg életük és nemzetük fontos döntéseit. Kr. e. 1150-ben Wen herceg tökéletesítette és bővítette az "iránytűt", majd fia csiszolta tovább. A Kr. e. V. század elején Konfucius írt a könyvhöz igen részletes magyarázatokat, aki életművét jelentős mértékben e könyvre alapozva hozta létre. A kínai nagy falat építő császár, aki az egységes Kína megteremtője, majdnem az összes ősi könyvet máglyára veti, 450 kiváló tudóst végeztet ki azért, mert régi könyveket rejtegetnek, de a Változások könyve számára is érték: katonai és politikai döntéseiben felhasználja a könyv előrejelzéseit és tanácsait. A múlt században Csang Kaj-sek és Mao Ce-tung egyaránt e könyv tanácsait használva hozták meg fontos döntéseiket, ahogy a mai Kína vezető politikusai és sok kínai üzletember is. C. G. Jung az első tekintélyes európai, aki előszót ír a fordításhoz, és tudományos kutatásaiban is felhasználja az előrejelzéseket. Ma már Amerikában és Európában is egyre többen használják e könyvet politikusok és üzletemberek fontos döntéseik megalapozásához.

Kína történelmének titkait természetesen nem lehet egyetlen könyv alapján megfejteni, sőt az is lehetséges, hogy Kína sikereiben egészen más okok játszottak és játszanak szerepet. Az is lehetséges, hogy Kína mai eredményeiből nem következik egy jövőbeli siker. Mégis a gondolat, hogy egy könyv - és a benne őrzött szellemi erő - jelentős hatással lehet a történelemre és mindennapi életünkre, talán megdobogtatja a könyvek szerelmeseinek szívét.

(Allie Woo: I Ching, Ancient Wisdom for the New Age, New Holland Publishers Ltd., London, 1998)

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Rejtőzködő magyarország (171) Emberi kapcsolatok (36) Irodalmi kávéház (476) Egészség (50) Szépségápolás (15) Flag gondolja (33) Gazdaság (634) Belföld (5) Autómánia (61) Politika (1571) Jobbegyenes (1668) Sport (729) Tereb (139) Kultúra (4) Mozi világ (440) Heti lámpás (227) Mozaik (42) Tv fotel (65) Életmód (1) Mondom a magamét (4240) Gasztronómia (539) Történelem (13) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (37) Nagyvilág (1443)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>