Ma 2020 október 29. Nárcisz napja van. Holnap Alfonz napja lesz.
Bérrobbanás

Bérrobbanás

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
Varga Mihály nagy bejelentése...

Harmadik éve tizenegy százalék fölött nő az átlagos nettó fizetés Magyarországon. A térség többi országa szintén dinamikus bérnövekedést produkál, de a jövedelmek átlagos szintje még mindig csak harmada a franciának vagy a németnek. Nemzetközi összehasonlításban a magyar adatot árnyalja a forint leértékelődése, az Eurostat adatai szerint tavalyelőtt a tizenegyből euróban számolva csak hétszázalékos növekedés maradt.

A tavalyi év első tizenegy hónapjában 11,2 százalékkal nőtt az átlagos nettó fizetés Magyarországon. A bérek rohamos növekedése harmadik éve tart: tavalyelőtt 11,3, azelőtt pedig 12,8 százalékos emelkedést mutattak a statisztikák – az azt megelőző években a 3-4 százaléknak is örültünk. Úgy tűnik, az egyre jelentősebb munkaerőhiány 2016-tól elérte azt, amire a politika két és fél évtizeden keresztül képtelen volt: Közép-Európa gyors bérfelzárkózásba kezdett. A cégek kénytelenek egyre nagyobb fizetéseket adni, amennyiben a nyitott határok korában itthon akarják tartani munkavállalóikat. Hogy mennyire a versenyszféra húzza a béreket, mutatja, hogy a statisztikák szerint a feldolgozóiparban, termelő ágazatokban, építőiparban az átlagosnál is nagyobb a bérnövekedés, miközben az állam által meghatározott egészségügyben, szociális szektorban csak az átlagnövekedés felét, az oktatásban még ennél is kevesebbet kaptak kézhez az alkalmazottak.

Mélyről gyorsan

A bérek erőteljes emelkedése egész térségünkre jellemző. Lengyelországban a novemberi adatok 6,2 százalékos növekedést mutattak az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Csehországban ugyanekkor 6,9, Romániában pedig 7,4 százalékkal nőtt az átlagfizetés. Bár ezek az értékek most a hazainál valamivel alacsonyabbak, az Eurostat adatai szerint 2010–2018 között a lengyel munkabérek 37, a csehek 28, a románok 72 százalékkal nőttek. Tavalyelőtt a magyarhoz hasonló, tíz százalék körüli bérnövekedést produkált Lettország, Észtország és Litvánia (és a már említett Csehország és Románia) is, miközben például a brit bérszínvonal ötödik éve változatlan, és a francia átlagfizetés is csak bő egytizedével nőtt nyolc év alatt.

A tendenciákból egyértelműen látszik, hogy a 2008-as válság lecsillapodása óta az Európai Unióban a kiegyenlítődés irányába rendeződnek a bérek – ahogy az a korábban csatlakozó spanyolok és kisebb mértékben a görögök, portugálok esetében is történt. Lettországot és Litvániát a válság után ugyan még fél évtizedig visszafogta a gazdaság stabilizálása, súlyosbítva az euró bevezetése miatt elvárt szigorú költségvetési politikával (2014-ben, illetve 2015-ben tértek át a közös valutára), ám azóta minden évben képesek tíz százalék körüli bérnövekedésre. Egyenletes emelkedés jellemzi a szintén nagyon mélyről jövő Romániát is, ahol már 2012-től beindult az átlagfizetések évi 7-9 százalékos növekedése, és azóta is zökkenő nélkül tudják tartani e tempót. A térségünkben magasabb szinten álló Csehország tavalyelőtti kiugrása ugyanakkor átmenetinek látszik, hosszabb távon bérnövekedése 5-6 százalék körül mozog, Szlovákiáé pedig 4-5 százalékon. S a leglassúbb béremelkedést az unióba legmagasabb szinttel belépő Szlovénia produkálja, amely a 2010 utáni években 1-2 százalék között rekedt. Mindez egyébként arra is felhívja a figyelmet: a csupán felzárkózásból adódó bérnövekedés egy idő után lelassul, majd elakad – a tapasztalatok szerint ez a fejlettebb tagországok bérszínvonalának felénél történik –, ahogy a portugál, görög vagy akár ciprusi példa is mutatta. Spanyolország ugyanakkor beruházásvezérelt és költségvetési egyensúlyt szem előtt tartó gazdaságpolitikájával fel tudta zárkóztatni bérszínvonalát a leggazdagabb tagállamok szintjének háromnegyedéig, a megrekedés tehát nem törvényszerű.

Kormányzati ösztönzők

Magyarországon deklarált kormányzati cél is a bérek jelentős növekedése, ahogy Varga Mihály is hangoztatta a 2019-es évet záró sajtótájékoztatóján. De megnyilvánult ez a 2016 végén elfogadott hatéves bérmegállapodásban is, amelyben a Pénzügyminisztérium ahhoz kötötte a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó csökkentését, ha minden évben legalább hat százalékkal nőnek a reálbérek Magyarországon. Így az aláíráskor hatályos 27-ről tavaly nyárig már 17,5 százalékra mérséklődött az adónem. Szintén a fizetésemelések kormányzati ösztönzését jelenti a minimálbérek központilag elhatározott emelése. A bérmegállapodás keretében például 2017-ben 15 százalékkal nőtt a legkisebb fizetés, majd azóta rendre nyolccal. A minimálbér számottevő emelése ugyanis az egész bértáblára fölfelé feszítő hatást gyakorol.

A munkaadók egy kicsit „fölélőve” igyekeznek megfelelni a kormány elvárásainak; mutatja ezt, hogy a bérmegállapodás 2017-re például 11 százalékos bruttó fizetésemelést írt elő, hogy 2018. januártól 2,5 százalékponttal csökkenhessen a járulékfizetés – a fizetésemelés mértéke végül 12,8 százalék lett. A 2019. évi újabb két százalékpontos csökkentés feltétele már a reálbérek 2018-as legalább hatszázalékos növelése volt – a bérek ekkor 11,3 százalékkal emelkedtek, de mivel ezt 2,8 százalékos infláció is terhelte, a reálbérek 8,2 százalékkal lettek magasabbak. S majdnem ugyanez ismétlődik most is, amikor a tavalyi év 11,2 százalék körüli bérnövekedését kell korrigálni 3,4 százalékos inflációval, ami 7,4 százalékos reálbér-emelkedést jelent.

A bérfelzárkózás kormányzati ösztönzése nem csak magyar jelenség. Lengyelországban például idén januártól 15,6 százalékkal emelték a minimálbért. Ahogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök kijelentette: le akarják zárni azt a fejezetet, amelyben Lengyelország a nyomott bérek és az olcsó munkaerő országa. Csehország szintén jelentős, 9,4 százalékos minimálbér-növelést jelentett be. Alena Schillerová pénzügyminiszter pedig leszögezte: a minimálbér-emelés jelentős lépés a bérszínvonal általános fölfelé mozdításához. Igaz, versenyképességi okokból ő valamivel alacsonyabb emelést látott volna indokoltnak, mint ami végül megvalósult…

Tompít az árfolyam

A cseh miniszter szavaihoz hasonló dilemma egyébként a magyar bérszínvonalat a gyakorlatban is érinti. Euróban számolva, vagyis a nemzetközi összehasonlításokban ugyanis a magyar bérnövekedés számottevően kisebb, mint a forintban háromszor is meghaladott 11 százalék. Az Eurostat adatai szerint például 2018-ban kereken hét százalékkal nőtt a nettó magyar átlagbér – a különbözetet ugyanis elvitte a forint leértékelődése. Tavaly pedig januártól decemberig 2,5 százalékkal értékelődött le a forint, vagyis a devizában jegyzett bérnövekedés nyolc százalék környékére kerülhet. Bár elsőre fájdalmasnak hangzik a veszteség, valójában a leértékelődés mértéke szinte pontosan megegyezik az inflációval – vagyis devizában számolva épp annyira nőnek a magyar fizetések, mint a forintban történő számítás szerint a reálbér. A hétszázalékos magyar többlet egyébként egy százalékponttal magasabb a lengyelek és kettővel a szlovákok eredményénél.

–  A kormány célja továbbra is az, hogy a jövőben is emelkedjenek a keresetek Magyarországon – hangsúlyozta évzáró sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter. Hozzátéve: 2010 és 2018 között a nettó keresetek reálértéke 40,6 százalékkal nőtt, a családi kedvezmények figyelembevételével pedig a növekedés 47,2 százalékos.

A táblázatok ugyanakkor azt is mutatják: Magyarországon a negyedik legalacsonyabb a nettó bérszínvonal az Európai Unióban, és ez különösebben nem változott az elmúlt években. A hosszú idősorokból pedig kiderül: hazánk már a kilencvenes évek nagy leértékelési hullámaiban elveszítette bérelőnyét a szomszédos országokkal szemben, és már az unióba is a negyedik legalacsonyabb átlagbérrel lépett be 2004-ben (és a lengyelek 2005-ben már meg is előzték hazánkat). A szlovákokkal és lengyelekkel szembeni jelentős leszakadást pedig 2006–2008 között szenvedük el, amikor az ikerdeficit és eladósodás szorításában befulladt a magyar gazdaság, miközben például Lengyelországban évi 15 százalékkal emelkedtek a fizetések.

Szarka Sándor - ]]>www.demokrata.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gazdaság (653) Sport (729) Kultúra (6) Tv fotel (65) Szépségápolás (15) Mondom a magamét (4880) Politika (1571) Tereb (140) Életmód (1) Emberi kapcsolatok (36) Rejtőzködő magyarország (171) Alámerült atlantiszom (142) Belföld (5) Gasztronómia (539) Mozi világ (440) Történelem (14) Nagyvilág (1452) Heti lámpás (245) Irodalmi kávéház (491) Mozaik (83) Flag gondolja (33) Vetítő (37) Autómánia (61) Egészség (50) Jobbegyenes (1879) Titkok és talányok (12)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>