Ma 2019 december 14. Szilárda napja van. Holnap Valér napja lesz.
c77279d4c1bdeb658fb5643c6d29af79.jpg

Külvárosi blues - a kormányváltás margójára

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Nézek ki a szerelvény ablakából és figyelem, ahogy rohannak a fák a töltés oldalában. A csepeli Helyi Érdekű Vasút, azaz a HÉV második kocsijában élvezem az utazás, nyújtotta élményeket. Elhagyjuk a Szabadkikötőt és ahogy, közeledik a Szent Imre-téri megálló, úgy érzem egyre jobban zsigereimben gyermekkorom fátyolos emlékeit.

 

A fagylalt árus pavilon kellemes vanília illatát, keveredve az akkor még működő Csepel Vas és Fémművek hatalmas kéményeiből áradó fekete füst kátrányos bűzével. Emlékszem a mámoros randikra a Tanácsháztéren nyolckor, az óra alatt. Akkoriban még Tanácsháztérnek hívták ezt a hatalmas területet. A név változott, de a hangulat a régi maradt. Leszállva a HÉV-ről, elindulok a régi gyárkapu irányába, s megpillantom a hajdani Lenin szobor még mindig meglévő talpazatát. S agyamban felvillan egy emlékkép a múltból.
B. József esztergályos miután kihörpintette az ötödik barackpálinkát is a gyár melletti talponálló olcsó cigaretták füstjétől megsárgult bárpultjára könyökölve, kitántorgott az ajtón, elhaladt a már említett Lenin szobor mellett és hanyag mozdulattal fejébe húzta kétes tisztaságú svájci sapkáját. A presszó még mindig áll a Lenin szobor azonban már nem.
 
„Magányosan állok egy sötét udvaron
Egy régi, ócska lámpa csendesen lobog
Sorra kidőlt padok közt, lépkedek
Kevés a hely, ahova léphetek”
 
   Kicsit félve lépek be a presszó nyikorgó ajtaján és leülök az ablak mellé egy műmárvány kör alakú asztalhoz. A falon egy eléggé megviselt kép lóg, a fiatal Puskás öcsi kezében egy labdával. Rajta felirat: „Nándinak szeretettel: Öcsi”
Igazi sportos hely, merül fel bennem, hiszen a másik falon az 1986-os Mexikói Labdarúgó VB kabalafigurája lóg, alatta kép a magyar válogatottról a következő szöveggel: „Mezeyre hallgattunk Mexikóba jutottunk!”
Közben én is, alkalmazkodva a helyzethez és a körülményekhez, s természetesen ismerve Günther Walraff-ot az elvegyülés és álcázás nagymesterét, rendelek egy korsó sört. A mellettem lévő asztalnál heves politikai vita alakul ki, és a presszó másik sarkában valaki pénzt dob a zenegépbe, s már szól is a 3+2 együttes Kombiné című örökbecsű slágere.
Kis idő múlva, talán az elfogyasztott sör hatására felbátorodom és odahúzom a székemet a politizáló urak mellé. Asztaltársaim 60 év körüli férfiak. Egyikük kopasz, pocakos, a másikuk ősz hajú magas szikár ember.
-         Mi a véleményük a kormányváltásról, és mit várnak Bajnai Gordontól? - teszem fel a kérdést.
A magas szikár férfi, miután megtörölte ing ujjával a száját és lehúzta a harmadik fél deci pálinkáját, válaszolni kezdett:
     - Tudod fiam, nekünk egyszerű munkásoknak, nem lesz jobb sorsa, akárki van a kormányban. Hittünk Medgyessynek, mert nem olyan magas lóról beszélt, mint Orbán, de csalódtunk. Most jön a Bajnai, az is megszedi még jobban magát, azután ő is eltűnik a süllyesztőben.
A kopasz pocakos férfi is szót kér, társa véleményének elhangzása után.
       -     Bizony-bizony Medgyessy átvert minket. Ott voltam a Munkásotthonban itt a sarkon - kimutat az ablakon, s folytatja - , amikor azt mondta, hogy szívén fogja viselni a munkások sorsát aztán szart ránk magasról. Nem várok semmi jót. -fejezte be csalódottan a férfi.
A csalódottság és a kiábrándultság mind a kettőjük hangjából érződik. Elköszönök, majd odalépek a bárpultnál könyöklő, szintén 60 év körüli alacsony fekete hajú férfihoz.
     -     Önnek mi a véleménye Bajnai Gordonról? - kérdezem.
A férfi rám néz, majd mint aki valamiféle nagy titok tudója odahajol hozzám és jelentőségteljesen mondja:
      - Kilencszázhatvankettőben, a Lámpagyárban dolgoztam …, s a művezetőnket Bajnainak hívták nagyon rendes srác volt. Szerintem ennek a Bajnainak lehet a fia a miniszterelnök. Nagyon jó elnök lesz belőle, ha az apjára ütött.
Óhatatlanul is a P.Mobil együttes Lámpagyár című száma jutott az eszembe.
 
„Te vagy a fény az éjszakában, gyere dolgozz a lámpagyárban.
Te vagy a fény a lámpagyárban, világíts az éjszakában!”
 
Még próbálkozom néhány embernél, de elküldenek, mondván magasról tesznek a politikára, mint ahogy a politikusok is tesznek az emberekre. S azt kell, hogy mondjam van is ezekben a véleményekben némi igazság.
Közben rám esteledik a csepeli presszóban. Fizetek és kilépek a friss levegőre, s a cigaretta füst csak úgy ömlik ki utánam a hideg őszi éjszakában. Felhajtom a kabátom gallérját, s szép lassan elindulok a megálló irányába.
 
„A sarkon áll egy alak, rám vigyorog,
Szólni nincs kedvem, hát tovább indulok,
A régi téren talán vár még valaki,
Vele jó lesz egy cigit megosztani”
 
 
 
  • Idézetek: Edda Művek - Edda Blues című számából valók.
 
 
Csépányi Balázs
 
 
 
 

Hozzászólások

Flag
2016-01-28 13:27
TV sorozatok

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (13) Autómánia (61) Életmód (1) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Gazdaság (633) Mondom a magamét (4155) Irodalmi kávéház (474) Politika (1571) Szépségápolás (15) Belföld (5) Tereb (138) Nagyvilág (1440) Heti lámpás (221) Alámerült atlantiszom (142) Gasztronómia (539) Rejtőzködő magyarország (171) Kultúra (4) Flag gondolja (33) Vetítő (37) Mozaik (42) Sport (729) Jobbegyenes (1652) Mozi világ (440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>