Ma 2021 december 07. Ambrus napja van. Holnap Mária napja lesz.
83279b5733083c7f53d33e62e4912497.jpg

Glóriás fejjel dél felé

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.

 

Ünnep volt 1981. június 16-án a soproni Új utca egyik házának gyertyafénnyel megvilágított, nyirkos pincéjében: a régészek az utcaszinttől mintegy négy méterre megtalálták a római kori fórum nyugati szélét. Hamarosan a fórum egyik polgárházának az alapjaira is rábukkantak.
Az egykori praefurnium (fűtőhely, kamra) feletti kváderfal alatt I. Constantinus 330–333 között vert kis bronzpénze került elő, de mivel azt a helyiséget, amelynek egyik falára a házacska ráépült, még Gratianus alatt, a 370–380-as években is használták, az épület ennél is későbbi kell hogy legyen. A ház padlóját sóderalapra rakott, V–VI. századi falazótéglákkal burkolták. A részletekről így vall az ásatást vezető Gömöri János: „Amikor a téglákat letisztítottuk, hogy a rajtuk feltételezhető téglabélyegeket megvizsgáljuk, a ház közepén elhelyezett 46 x 31 centiméteres tégla közepébe karcolva 19 centiméter magas emberábrázolást fedeztem fel. A 12 nagyobb darabra repedt téglának egy része hiányzik, az ábrázolt glóriás alak azonban szinte teljes épségben megmaradt. A mindkét karját magasra emelő, oráns kéztartású szentet valószínűleg a még nyers téglába karcolták. A téglát úgy építették a padlóba, hogy a glóriás fej dél, az ábrázolt alak lába észak felé volt.
Hasonló korai keresztény téglarajzokat több helyen találtak már Pannóniában, főleg téglából épült sírokban. De ez a tégla egy VI. században elpusztult építmény feltárása közben került elő, annak a városnak az erődfalai között, amelynek püspökét Virgilius episcopus Scaravaciensis néven 572 és 579 között említik a gradói zsinat iratai.”
Scarbantia nem latin, hanem kelta eredetű név, s a bojoktól (kelta néptörzs) származik, akik a város első alapítói voltak. Bár soha nem volt táborhely, fontosságát a Carnuntumba (ma Alsó-Ausztria területén található romváros) menő fő útvonalnak köszönheti, amely itt ágazott el két irányba. (A másik Vindobona – Bécs – felé vezetett.) Azt is tudjuk, hogy a környéken 526 őszén jelentek meg a longobárdok első csapatai, és foglalták el a még lakható késő római településeket, így Scarbantiát is. A tömegesen betelepülő longobárdok aztán magukba olvasztották az itt talált ariánus keresztény germán népcsoportokat. Ez a tégla bizonyság rá, hogy Scarbantiában a VI. század közepe felé keresztények éltek.
Akkor még nem tudtam, de néhány nap elteltével kiderült, hogy nekem is fontos ez a lelet: ez volt az utolsó láncszem, amelynek a segítségével valóra vált egy régi tervem. Ennek a kis töredéknek köszönhetem, hogy egy közel százrészes képes magyar művelődéstörténetet tudtam megszerkeszteni Boldog örökség címmel. Ez immár több mint egy évtizede volt. S hogy eddig még egyetlenegy rész sem jelent meg belőle, az nem változtat azon a tényen, hogy ez a tégla nem csupán egy töredéket jelent nekem.
 

Móser Zoltán, mno.hu

Hozzászólások

Flag
2016-01-28 13:27
Nagyszerű film! Le a kalappal!

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Sport (729) Kultúra (6) Mozi világ (440) Egészség (50) Flag gondolja (33) Tv fotel (65) Alámerült atlantiszom (142) Tereb (138) Nagyvilág (1463) Belföld (6) Mondom a magamét (5741) Irodalmi kávéház (509) Mozaik (83) Heti lámpás (255) Szépségápolás (15) Életmód (1) Titkok és talányok (12) Vetítő (30) Gazdaság (663) Jobbegyenes (2167) Autómánia (61) Történelem (14) Rejtőzködő magyarország (168) Politika (1578) Emberi kapcsolatok (36) Gasztronómia (539)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>