Ma 2020 szeptember 30. Jeromos napja van. Holnap Malvin napja lesz.
c51aadb8bcb4fa8344572177d5f155c2.jpg

Csonka torony a senki földjén

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.

A herpályi csonka torony több mint egy évszázada magányosan áll Berettyóújfalu mellett, a Klastromdűlőben, az Egyházsziget és Paperdeje határrészek szomszédságában. Rommá vált templom maradványaként mered az égnek, s ahogy a feltáró régész, Módy György írja, távolról olyan, mint egy tű foka. „A XI. században a falu birtokosáról vagy talán első szerény temploma védszentjéről, Paulus, Pál a birtoklást jelölő -i képzővel kapta a Pályi nevet. Ezt váltotta fel hamarosan a többi Bihar megyei Pályi nevű falutól való megkülönböztetés céljából az Érpályi név. Ez az elnevezés torzult a későbbiekben Herpályra.
1806-ban a csonka torony dombján még látható volt a két hatalmas, majdnem ép torony, a templomhajó, sőt a szentélyek, a déli sekrestyekápolna felmenő falainak romjai is. Az életveszélyesnek ítélt északi tornyot 1842-ben lebontották. 1854-ben a terület birtokosa lehordatta a déli torony felső emeletét, mert annak ledőlésétől lehetett tartani. 1858 körülre a korábban még látható falmaradványok is elenyésztek. Tégláikat elhordták, az alapokat betemette a föld. A déli torony ettől kezdve vált magányos, csonka toronnyá. Rómer Flóris, a magyar régészet egyik nagynevű megteremtője 1878-ban felkereste a romot. Mind ő, mind Bunyitay Vince, a nagyváradi püspökség történetének írója megállapította, hogy az nem tartozhat falusi templomhoz, hanem egy Árpád-kori apátsági templom maradványa. A rom azonban tovább pusztult, majd csak 1904-ben végezték el a szükséges kiegészítéseket, falazták fel a hiányokat, és látták el tetővel a tornyot.
1940-re állapota újból leromlott, 1944 őszén pedig belövések elpusztították a kialakított tetőrészt, az emeletének egész északi, szinte teljes nyugati falát, valamint a délkeleti sarokrészt. Komoly rongálódás érte a bejáratot és az északnyugati támpillért is. A romterület azután sokáig egyfajta senki földje volt. A csonka torony már teljes pusztulásra volt ítélve, amikor 1959. nyár elején a megyei építőipari vállalatok műemlékbarát munkatársai helyreállították. Végre 1972–1976 között építéstörténeti és régészeti kutatás folyt, amit műemléki helyreálítás követett.”
A kutatás eredményeként egy háromhajós, reprezentatív, nyugati toronypáros, nagyméretű kolostortemplom alaprajza tűnt elő a feltáró és helyreállító szakembereknek. Építési idejének meghatározásánál a következőket vették figyelembe. Először is az építtetők rangját, gazdagságát hirdető nyugati toronypár magyarországi megjelenését, ami a XII–XIII. század fordulójára tehető. De Ják, Lébény, Mórichida, Ócsa, Türje, Zsámbék példája mutatja, hogy nagyobb arányban csak a XIII. század első felében terjedt el. A meghatározás körébe vonható az egyenes szentélyzáródás is, amely a bencés rend építkezéseinél a XIII. század első felében jelent meg. Kormeghatározó szerepük van a templombelső négykaréjos pilléreinek is. A gyulafehérvári székesegyházban láthatunk ilyeneket, ugyanúgy, mint nyugati toronypárt és nyitott előcsarnokot.
Az impozáns nemzetségi monostort bizonyára gazdag, előkelő család építtette. A prépostság alapítója személy szerint ismeretlen, de későbbi időkből származó adatok szerint az Ákos nemzetség volt a kegyura. Az alapítás pontos ideje is homályba vész. Az nem vitás, hogy az 1234. évi Ninivei katalógusban már szerepel, sőt ugyanebben az ábrányi prépostság mint a pályi filiája van feltüntetve. Tehát bizonyos, hogy a pályi monostort 1234 előtt alapították.
A Szent Pál-prépostság túlélte a tatárjárást, valószínűleg a török idők alatt pusztult el. Az utolsó adat 1552-ből származik. Egyházmegyeileg Váradhoz, szerzetesrendileg Váradhegyfokon keresztül a premontreiekhez kapcsolódott. Vagyis ez a rom két karnyújtásnyira volt (van) Európától.

 Móser Zoltán, mno

Hozzászólások

nawesh
2016-01-28 13:27
nos, a rendszeres meditáció nagyon jó stresszoldó technika is. amelyre igazán szükségünk lenne a mai rohanó, ideges világunkban.

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Sport (729) Autómánia (61) Kultúra (6) Irodalmi kávéház (490) Tereb (140) Nagyvilág (1452) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15) Alámerült atlantiszom (142) Gazdaság (652) Heti lámpás (243) Vetítő (37) Mozi világ (440) Mondom a magamét (4820) Történelem (14) Flag gondolja (33) Jobbegyenes (1857) Belföld (5) Gasztronómia (539) Titkok és talányok (12) Mozaik (83) Politika (1571) Életmód (1) Tv fotel (65) Rejtőzködő magyarország (171) Egészség (50)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>