Ma 2019 december 12. Gabriella napja van. Holnap Luca, Otília napja lesz.
a391be9e14ca60dc0c58dc237e394d7a.jpg

Ennek híre vagyon

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.

Gizella királynénak tulajdonítja a hagyomány a püspöki palota északi szárnyának tövében rejtőzködő kis kápolnát, amely úgy ékelődik a palota és a szomszédos nagypréposti ház közé, hogy az utcáról csak a homlokzata látható. A kápolna keletkezéséről szép mondát közöl Sebestyén Gyula az 1906-ban megjelent dunántúli népköltési gyűjteményében.
„Mikor a pogányok Veszprémre rontottak, csak Gizella királyné volt odahaza. Az ura, Szent István király kinn járt az országban sereget gyűjteni. De mikor neszét vette a bajnak, sereg nélkül is otthon termett. A várba persze a város laposa felől már nem lehetett bejutni, mert az ellenség minden járt utat elállt. Került hát Szent István a meredek szirtek felé. Tudta, hogy a felesége itt egy kepesztetőn szokta az ebédvizet a völgyből meghordatni. Csakhogy annyi ideje se volt már, hogy lováról leszálljon: a pogányok észrevették és megrohanták. A felesége a nagytemplomban éppen érte imádkozott. Mikor a riadalomra kifutott, Szent István már nekiugratott a sziklának. Mivel a megrémült királyné sietségében a fényes feszületet is magával hozta, ezzel kezdett integetni, hogy az ura a lovát merre fordítsa. Így a meredek gyalogjárót szerencsésen megtalálta ugyan, de a pogányok mégis utolérték volna, ha közben el nem hányja palástját, kardját, erszényét, aranyláncát. Míg aztán a pogányok drágaságain marakodtak, meg míg a lova aranypatkóját a sziklából feszegették, Szent István szerencsésen fölért a feleségéhez.
Ennek hírére a pogányok annyira megrémültek, hogy maguktól elkotródtak. Oda, ahonnan Gizella királyné a kereszttel integetett, Szent István még aznap kápolnát építtetett. A kis kápolna megmaradt egész mostanig, meg az a nyom is látható, amelyből üldözői annak idején az aranypatkót kifeszegették.”
„A hajdan emeletes kápolnának ma csak a földszinti része van meg, amelybe két ajtó nyílik” – írja Gutheil Jenő a középkori Veszprémről szóló könyvében. Mindkét ajtón át több lépcsőn jutunk le az utca szintjénél mélyebben fekvő kápolnába, amely két részre, hajóra és szentélyre tagozódik. A Gizella-kápolna legnagyobb értéke a hajó északi falán fennmaradt életnagyságú hat apostolkép, amelyek a kápolnával együtt a XII. század második feléből származnak.
A három falmezőben az apostolokat párosan ábrázolják. Mindegyikben a bal oldali apostol a fiatalabb, csupasz képű, idősebb társa pedig szakállas. A képünkön látható, az utcai főbejárat melletti falmezőben lévő freskón Szent Péter és Szent János alakját sejtik a kutatók. „Az idősebb apostol, Szent Péter bajuszt és szakállt visel, haját elválasztva hordja, jobb kezét áldásra emeli, baljában írástekercs van. A másik apostol, Szent János csupasz arcú, jobbjával görög módra áld, baljában írástekercs.” Radocsay Dénes szerint e freskók „magas fokú művészi kvalitása emlékünket az egykori európai művészet körében is az elsőrendűek közé emeli”.

 

Móser Zoltán, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Egészség (50) Alámerült atlantiszom (142) Nagyvilág (1440) Autómánia (61) Történelem (13) Gazdaság (633) Sport (729) Tereb (138) Életmód (1) Heti lámpás (221) Szépségápolás (15) Flag gondolja (33) Gasztronómia (539) Politika (1571) Mozaik (42) Rejtőzködő magyarország (171) Mozi világ (440) Jobbegyenes (1650) Tv fotel (65) Mondom a magamét (4146) Emberi kapcsolatok (36) Kultúra (4) Irodalmi kávéház (474) Vetítő (37) Belföld (5)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>