A brit pop 1966 táján élte virágkorát, a BBC akkoriban hetente mégis mindössze kétórányi rock and rollt játszott. Egy Északi-tengeren állomásozó hajóról sugárzó kalózrádió azonban napi huszonnégy órában nyomta a rockot és a popot, és a kalózokat 25 millió ember hallgatta, több mint Nagy-Britannia lakosságának fele.

Carlt (Tom Sturridge) kirúgták az iskolából, ezért édesanyja elküldi keresztapjához, Quentinhez (Bill Nighy), azt remélve, hogy ő majd irányt mutat fiának az életben. Quentin azonban a Radio Rock nevű kalózadó főnöke, különc DJ-kből álló csapata segítségével a tengerről sugározza a zenerádió műsorát.

A rockhajó DJ-csapatának feje A Báró (Philip Seymour Hoffman) – a nagydarab amerikai, aki istenként uralja az étert, és szenvedélyesen imádja a zenét. Hűséges legénysége az intelligens és kegyetlenül vicces Dave (Nick Frost), a szuperkedves, romantikus Simon (Chris O’Dowd), a jóképű, titokzatos és csendes Éjfél Mark (Tom Wisdom), a népzenét és drogokat kedvelő éjszakai DJ, Korai Bob (Ralph Brown), a csekély intelligenciával megáldott Sötét Kevin (Tom Brooke), a hírolvasó Óránként John (Will Adamsdale) és Nagy-Britannia legidegesítőbb embere, Angus „Félnóta” Nutsford (Rhys Darby).

Az élet az Északi-tengeren eseménydús. Simon megtalálja álmai asszonyát, Elenore-t (January Jones) és el is veszi a hajón… az ara azonban másnap lelép. Gavin (Rhys Ifans) visszatér amerikai drogkörútjáról, hogy elfoglalhassa méltó helyét mint Nagy-Britannia legjobb DJ-e, emiatt azonban összeütközésbe kerül A Báróval. Carl pedig megismerkedik az ellenkező nemmel, valamint megtudja, hogy ki az igazi apja.

Eközben egy Dormandy nevű miniszter (Kenneth Branagh) tudomást szerez a kalózrádiókról, és hadat üzen a törvényszegőknek. Abban a korban, amikor a begyöpösödött hatalom igyekezett minden fiatalos törekvést még csírájában elfojtani, Dormandy politkai előnyt tudott kovácsolni a kalózadók betiltásából.

Ekkor azonban a tengeren kitör a vihar. Miután megtudják, hogy veszélyben a Rádió Rock, lelkes rajongók hada kerekedik fel, hogy megmentse hőseit. Van, ami véget ér, de a rock and roll örök.

 

 

 

 

Richard Curtis első rendezése, az Igazából szerelem című vígjáték sikereután új ötleteken kezdett el gondolkozni. Emlékezetben gyermekkoráig repült vissza, amikor késő estig szóltak az 1960-as évek illegális rock and roll rádiói, az angol felségterületen épp kívül horgonyzó hajókról sugározva az adást.

Ezek a rádióadások hatalmas érdeklődést váltottak ki a hallgatók körében, akik innen ismerhettek meg olyan legendás együtteseket, mint a Beatles, a Rolling Stones vagy a Kinks, valamint a nagy szólisták közül például Jimi Hendrixet, Dusty Springfieldet, Janis Joplint vagy Aretha Franklint. Ez a „kalózkodás” azonban túl sokba került a kormánynak, amely teljes erejével próbált gátat vetni a vízről érkező adásoknak

Az, hogy Curtis szenvedélyesen szereti e korszak zenéit, már az Igazából szerelem nézői számára nyilvánvalóvá vált, hiszen a filmben olyan előadóktól csendültek fel dalok, mint Joni Mitchell vagy Darlene Love, valamint hallhatók voltak Paul Anka és a Lennon/McCartney páros által írt dallamok is. Természetesnek tűnt tehát, hogy következő filmjét teljes egészében a késő 60-as évek zenéinek szentelje. A történet színhelye egy kalózrádiót működtető hajó lett, és mindent megtett annak érdekében, hogy kedvenc dalai fessék alá a filmet.

– Az én generációmból mindenki ugyanazokat az emlékeket őrzi – mondja a forgatókönyvíró/rendező. – Éjszaka, mielőtt ágyba bújtál, betetted a párnád alá a tranzisztoros rádiódat, bekapcsoltad, és hallgattad azt a fantasztikus zenét, amit sehol máshol nem lehetett. A szüleid pedig azt kiabálták lentről, hogy „Azonnal menj az ágyba, kapcsold le a villanyt, és aludj!” Pontosan az tette számomra kedvessé a popzenét, hogy tiltották.

Curtis úgy döntött, hogy Rockhajó című filmje egy Carl nevű 18 éves fiú férfivé éréséről fog szólni, akit kirúgnak a suliból, ezért keresztapjához küldik egy Északi-tengeren horgonyzó hajóra. A forgatókönyvvel a kezében Curtis felkereste régről ismert kollégáit, a Working Title két producerét, Tim Bevant és Eric Fellnert. – A zene, a korszak, a történet és minden, ami a filmmel kapcsolatos, nagyon érdekelt minket – mondja Fellner. – Tim, én és mindenki itt a Working Title-nél nagyon szerencsések vagyunk, hogy tizenöt éve folyamatosan nagyszerű kapcsolatot ápolhatunk Richarddal. Mindig izgalmas élmény vele filmet forgatni.

Hilary Bevan Jones producer már korábban is dolgozott együtt a rendezővel a díjnyertes Kávé és szerelem címűtévéfilmben, így természetes választásnak tűnt, hogy csatlakozik a Rockhajó csapatához. – Elolvastam a forgatókönyvet, és rögtön beleszerettem – mondja a producer. – Több olyan tényező volt, amelyek ellenállhatatlanná tették a filmet. Vicces, megható és a zene is fantasztikus. Richard mindig csupaszív filmeket készít.

 

 

 

Hatvan színészt hallgattak meg, mire megtalálták a megfelelőt Carl szerepére. Tom Surridge volt az egyetlen, akiben megvolt a rendező szerint szükséges lazaság. A 23 éves londoni fiatalember szerint a vígjáték forgatása hasonló volt ahhoz, ahogyan karaktere érezte magát a Rádió Rock fedélzetén. – Amikor Carl megérkezik a hajóra, nagyon megilletődik a DJ-k jelenlétében. Amikor én megérkeztem a forgatásra, olyan emberek fogadtak, mint Philip Seymour Hoffman, Bill Nighy, Rhys Ifans és Nick Frost, és ugyanazt a megilletődöttséget, izgalmat, félelmet és örömöt éreztem, mint amit Carl az ő karaktereik társaságában.

            A Báró néven elhíresült szemtelen DJ hatalmas rockzenei tudásánál csak önelégültsége nagyobb. A filmkészítők ezt a szerepet mindenképpen amerikai színészre szerették volna osztani. – A kor leghíresebb lemezlovasa egy Emperor Rosko nevű amerikai fickó volt – mondja Curtis. – Emiatt nagyon örültem, hogy sikerült amerikai színészt találni a szerepre, és különösen nagy szerencse, hogy azt az embert nyertük meg, aki a világon a legalkalmasabb.

            A forgatókönyv olvasása közben Philip Seymour Hoffmannak az tetszett leginkább, hogy Curtis A Báró alakjában igyekezett megtestesíteni a korra jellemző lázadó szellemiséget. A színész jellemzése szerint karaktere „olyan ember, aki ott érzi igazán otthon magát, ahol a szenvedélyének hódolhat, vagyis pörgetheti a lemezeket. Mindegy, hogy ez hely hol van”. Hoffman A Báróban azt az embert látta, aki sok millió britet ajándékozott meg a zenével. – Ő az út a zenéhez, és úgy véli, hogy a rock and rollnak gyógyító hatása van – teszi hozzá a színész.

            Bill Nighy, aki korábban dolgozott már Curtisszel az Igazából szerelem és a Kávé és szerelem című filmekben, a Rockhajóban Quentint alakítja. A színész már a forgatókönyv elolvasása előtt elvállalta a Rádió Rock kalózhajó szabadelvű kapitányának szerepét. – Nagyon sokra tartom Richardot, imádom az írásait, úgyhogy tudtam, hogy ez is jó lesz – mondja a színész.

            Gavin az a DJ, aki a Rádió Rockhoz való visszatérése után Európa legjobb lemezlovasának trónjára tör. Szerepére a Working Title csapata másik kedvencüket, Rhys Ifanst választotta, akivel korábban akkor dolgoztak együtt, amikor Spike karakterét alakította a Sztárom a párom című filmben. – Olyan színészre volt szükségünk Gavin szerepére, aki méltó ellenfele tud lenni A Bárót alakító színésznek – mondja Bevan Jones. – Rhys tökéletesen ilyen.

– Bátor volt Richardtól, hogy Spike-étól ennyire különböző szerepet osztott rám – mondja Ifans. – Igazán különleges dolgot adott nekem. Richard szeretettel teli karaktere beragyogja ezt a filmet. Ösztönösen jólelkű – és erről szól ez a film.

Tehetséges színészeket láthatunk a 24 órás Rádió Rock hajóját benépesítő többi DJ szerepében is. Chris O’Dowd (Kockafejek; The IT Crowd) alakítja Simont, a hihetetlenül kedves (és naiv) reggeli DJ-t, és Ralph Brown (Mi ketten; Withnail & I, A végső megoldás: Halál; Alien³) kapta Korai Bob szerepét. Rhys Darby új-zélandi komikus (Slágermájerek; Flight of the Conchords) látható Angus „Félnóta” Nutsford szerepében, és Tom Wisdom (300) alakítja Éjfél Markot, aki bárkit képes elcsábítani, pedig alig szól egy szót. Végül Will Adamsdale lett John, a hírolvasó.

A film további szerepeiben Katherine Parkinsont (Kockafejek), Tom Brooke-ot és Ike Hamiltont láthatjuk. Parkinson alakítja a hajó reménytelenül szerelmes leszbikus szakácsnőjét, Felicityt, Brooke a bugyuta Sötét Kevint, Hamilton pedig a visszahúzódó, de mély érzésű hangmérnököt, Haroldot. January Jones (Mad Men – Reklámőrültek; Mad Men) amerikai színésznő kapta Simon szerelmének, Elenore-nak szerepét, Talulah Riley (Büszkeség és balítélet; Pride & Prejudice) pedig Quentin kacér unokahúgát (és Carl vonzalmának tárgyát), Marianne-t alakítja.

A Curtis által írt történet nemcsak a Radio Rock színes legénységét mutatja be a nézőknek, hanem a kormányban dolgozó buzgómócsingokat is, akiknek minden vágya, hogy ellehetetlenítsék őket. Quentin szárazföldi ellenfele Sir Alexander Dormandy miniszter, aki életcéljául tűzte ki a szerinte hullámhosszokat beszennyező kalózrádiók beszüntetését.

Az önelégült miniszter szerepére, aki Emma Freud társproducer jellemzése szerint „háromdimenziós, vigyorgó gonosztevő”, a filmkészítők Kenneth Branagh-t választották. Az évek során Branagh és Curtis útjai többször is keresztezték egymást, de ezelőtt sosem dolgoztak még együtt. – Emlékszem, hogy Emma és Richard eljöttek megnézni a Sok hűhó semmiértet és a Szilveszteri durranásokat és mindketten nagyon bátorító dolgokat mondtak – meséli a színész. – Nagy öröm számomra, hogy végre velük dolgozhatok.

 

 

 

Curtis arról, milyen a saját forgatókönyvét rendezni: – Az író leírja, amit akar, aztán szegény rendezőnek kell megvalósítania a szándékát. Ezt a filmet azonban rendkívül nagy élmény volt megcsinálni, hiszen tényleg szereznünk kellett egy igazi hajót, kimenni a nyílt vízre, és valódi időjárási viszonyok közepette forgatni. Egy egész falunyi embert – 140 főt, köztük sminkeseket, konyhai személyzetet, a színészeket és a stábot – pakoltunk fel a hajóra, és öt héten át, az időjárástól függetlenül mindennap kihajóztunk, hogy amit lehet, ezen a régi, rozsdás, Skóciából bérelt ladikon filmezhessünk.

Hogy felkészítse a színészeket a Rádió Rockon töltendő időre, Curtis elvárta tőlük, hogy a hajón lakjanak és ott is próbáljanak. A szereplőgárda és a stáb apró kabinokban aludt, napközben gyakorolták a szerepeket, este pedig jókat ettek-ittak, dartsoztak és csocsóztak. Curtis ezen kívül megnézette velük Robert Altman M*A*S*H című háborús vígjátékát, hogy el tudják képzelni, milyen típusú filmben fognak játszani.

A filmkészítők a színészeket egy Londonban felállított ál-rádióstúdióban tanították meg a lemezlovasok munkájára. A szereplőgárda megismerkedett a korábban valóban kalózrádiónál dolgozó DJ Johnny Walkerrel és DJ Chris Evansszal, akiktől elleshették szakmájuk fortélyait. A felkészülés végén a színészeknek egy hatvan perces saját műsort kellett felvenniük, amit később a filmben felhasználtak.

            A film forgatása 2008. március 3-án kezdődött, és tizennégy héten át tartott. Ebből a produkció öt hetet a dorseti Portland kikötőben töltött, ahol a Timor Challenger nevű hajón forgattak. A stáb hosszas keresgélés után Skóciában talált rá a megfelelő hajóra. Eredetileg mélytengeri halászhajóként szolgált, majd kórházzá alakították át, míg végül mentőhajóként vigyázta az olajtornyokat. A film kedvéért a Timorra két óriási antennaárbocot szereltek.

            – Van egy mondás a filmiparban: „Ne dolgozz gyerekekkel, állatokkal vagy vízen” – mondja Bevan Jones nevetve. – Ha víz vesz körül, az könnyen problémák okozója lehet. Negyvenöt percbe telt kijutnunk a tengerre, és még ennél is tovább visszajutni a kikötőbe, úgyhogy nagyon hosszúak voltak a napjaink. Az örvények és a szél állandóan mozgatták a hajót, ezért vontatóhajókkal kellett egy helyben tartanunk a Timor Challengert… nehogy a felvételeken feltűnjön a szárazföld.

A háborgó víz nem csak Danny Cohen operatőrnek okozott gondot. Bevan Jones elmondja, hogy a színészeket el kellett látni tengeribetegség elleni gyógyszerrel, mivel időnként elég rosszra fordult az idő.

A hajón játszódó egyes belső jeleneteket a Londonhoz közeli Shepperton and Pinewood Studiosban épült díszleteken vették fel. A tenger hullámzását úgy oldották meg, hogy a díszletek egy hidraulikus szerkezetre épültek.

A filmkészítők felismerték, hogy bár szűk folyosókon és apró helyiségekben forgatni nagyon nehéz, az ilyen helyzetekből sok humor fakadhat. Például Dave és Carl között lezajlik egy párbeszéd a vécén Carl szánalmas szerelmi életéről. A jelenetet természetesen a lehető legkisebb helyiségben forgatták, amit Mark Tildesley látványtervező építeni tudott. – Azt mondtam Marknak, hogy igazi kabinvécére van szükségünk – emlékszik vissza Curtis. – Egészen aprónak kell lennie; annyira, hogy három ember alig férjen el benne. Így hát Mark megépítette a lehető legkisebb szobát. Aztán persze, amikor a jelenet felvételére került a sor, nem csak az volt nehéz, hogy három embert belepréseljünk – főleg ha az egyikük Nick Frost –, hanem eszünkbe jutott az is, hogy valahova az operatőrt és a hangosítót is tenni kell. Úgyhogy eltávolítottunk egy kis falat, de még így is nagyszerűen elérte hatását a zsúfoltság.

 

 

 

A film betétdalait kiválasztó Nick Angel, aki régóta dolgozik a Working Title Filmsszel és Richard Curtisszel, ezúttal is szorosan együttműködött a rendezővel, hogy a 60-as évek végének legjobb zenéi kerülhessenek be a Rockhajóba. Angel és Curtis összegyűjtötték a szerintük legmegfelelőbb dalokat, azután iPodon átadták a szereplőknek, hogy ők is feleleveníthessék tudásukat Chris Farlowe-ról, a Troggsról, a Supremesről és a Turtlesről. Angel szerint ez azért is fontos volt, mert nem várhatták el a szereplőgárda fiatalabb tagjaitól, hogy járatosak legyenek 1966 és 1967 népszerű dalai és meghatározó előadói terén.

Mire eljött a forgatás kezdetének napja, az eredetileg kétszáz dalból álló lista hetvenre szűkült. A forgatás befejezése után, amikor a vágási munkálatok megkezdődtek, Curtis és Steve Price zenei szerkesztő összerakták a zenei kirakós játékot, és kiválasztották a legmegfelelőbb dalokat az egyes jelenetekhez és hangulatokhoz. Végül összesen ötvennégy dal hangzik el az elkészült filmben.

Az eredmény egy csodálatos zenei lakoma a 60-as évek előadóit kedvelő közönségnek, a Rolling Stones, a Kinks, a The Who, a Small Faces, Jimi Hendrix, Leonard Cohen, a Supremes, Otis Redding, a The Hollies, a Smokey Robinson and The Miracles, Sandie Shaw és még sokan mások szereplésével.

A filmben felcsendül még a díjnyertes énekes Duffy által előadott „Stay With Me Baby”-feldolgozás és az Oscar®-díjas zeneszerző Hans Zimmer eredeti dallamai is.

 

 

PHILIP SEYMOUR HOFFMAN (A Báró) Oscar®-díjas filmszínész, színművész és színpadi rendező. Legutóbbi filmjei: Kétely (Doubt), Synecdoche, New York

 

BILL NIGHY (Quentin) az egyik legnépszerűbb színész ma Nagy-Britanniában, akinek színpadi és filmes alakításait rangos díjakkal ismerték el. Legutóbbi filmjei: Valkűr (Valkyrie), Underworld – A vérfarkasok lázadása (Underworld: Rise of the Lycans), G-Force.

Korábbi filmjei: Elvitte a víz (Flushed Away), Újra a régi (Still Crazy; Peter Sellers-díj), Szerencsés Mclépés (Lucky Break), Igazából szerelem (Love Actually; Peter Sellers-díj, BAFTA-díj, londoni és Los Angeles-i filmkritikusok díja), Enyém a vár (I Capture the Castle), A sors fintora (Lawless Heart), Underworld (Underworld), Underworld: Evolúció (Underworld: Evolution), Haláli hullák hajnala (Shaun of the Dead), Kitartó szerelem (Enduring Love), Az elszánt diplomata (The Constant Gardener;Brit Független Filmdíj-jelölés), A Karib-tenger kalózai 2. – Holtak kincse (Pirates of the Caribbean: Dead Man’s Chest), A Karib-tenger kalózai – A világ végén (Pirates of the Caribbean: At World’s End), Az első bevetés (Stormbreaker), Egy botrány részletei (Notes on a Scandal; jelölés a londoni filmkritikusok díjára).

Jelentős tévés alakításai: Államérdek (State of Play; BAFTA-díj), Kávé és szerelem (The Girl in the Café; Golden Globe-jelölés), Gideon lánya (Gideon’s Daughter; Golden Globe-díj).

 

RHYS IFANS (Gavin)az egyik legtehetségesebb brit színész napjainkban. A szélesebb közönség az 1999-es Sztárom a párom (Notting Hill) című filmből ismerhette meg, amelyért BAFTA-díjra jelölték. Azt megelőzően a Szívet szívért (Heart), Az ikrek visszavágnak (Twin Town), az Augusztus (August) és a Streetlife című filmekben szerepelt.

Legutóbb az Elizabeth: Az aranykor (Elizabeth: The Golden Age) című filmben láthattuk.

 

NICK FROST (Dave) a brit Channel 4 Spaced című sorozatával vált ismertté, és mára az Egyesült Királyság egyik legkeresettebb komikus színésze.

Tévésorozatok mellett a Haláli hullák hajnala (Shaun of the Dead) című mozifilmben is szerepelt, melyért a legjobb új tehetség (Best Newcomer) kategóriában vehetett át Brit Független Filmdíjat.

Legutóbb a Vaskabátok (Hot Fuzz) és a Mr. Tűsarok (Kinky Boots) című vígjátékokban láthattuk.

 

KENNETH BRANAGH (Dormandy) ismert színművész, színházi rendező, Oscar®-jelölt filmszínész és filmrendező. Első filmje az 1989-es V. Henrik (Henry V), melyért a legjobb színész és a legjobb rendező kategóriákban jelölték Oscar®-ra.

Későbbi filmjei: Meghalsz újra (Dead Again), Szilveszteri durranások (Peter’s Friends; Peter Sellers-díj), Sok hűhó semmiért (Much Ado About Nothing), Hattyúdal (Swan Song; Oscar-jelölés), Frankenstein (Mary Shelley’s Frankenstein), Hamlet, vagy amit akartok (In the Bleak Midwinter; a Velencei Filmfesztivál Arany Osella díja), Hamlet (Hamlet; négy Oscar-jelölés), Lóvátett lovagok (Love’s Labour’s Lost).

Jelentős tévés alakításai: Shackleton (Shackleton), Az összeesküvés (Conspiracy; Emmy-díj, Golden Globe-jelölés), Warm Springs (Emmy-, Golden Globe- és SAG-jelölés).

RICHARD CURTIS (rendező/forgatókönyvíró/executive producer) az Oxfordi Egyetemen végzett tanulmányai alatt kezdett a később Mr. Bean figurájával világhírnevet szerzett Rowan Atkinsonnal dolgozni.1978-ban, az Oxfordi Egyetem befejezése után kezdte írni a Not The Nine O’Clock News című vígjátéksorozatot, melyet a Fekete vipera (Blackadder) követett. Mindkét sorozat az Egyesült Királyságban és az USA-ban is díjakat nyert. Első filmforgatókönyve A nagy balek (The Tall Guy) volt, majd ezt követte az elsöprő sikerű Mr. Bean tévésorozat, amelyet Atkinsonnal együtt írt.

További filmjei: Négy esküvő és egy temetés (Four Weddings and a Funeral; Cézár-díj, Ausztrál Filmintézet díja, BAFTA-díj, Oscar®-jelölés a legjobb eredeti forgatókönyv és legjobb film kategóriában), Bean – Az igazi katasztrófafilm (Bean – The Ultimate Disaster Movie), Sztárom a párom (Notting Hill), Bridget Jones naplója (Bridget Jones’s Diary), Igazából szerelem (Love Actually), Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (Bridget Jones: The Edge of Reason), Kávé és szerelem (The Girl in the Café; Emmy-díj).

Munkája elismeréseként Curtis 2000-ben a Brit Birodalom Érdemrendjét és BAFTA Fellowship díjat kapott.

TIM BEVAN és ERIC FELLNER (producerek) Európa vezető filmprodukciós cége, a számtalan filmes díjat nyert Working Title Films elnökei 1992 óta. DEBRA HAYWARD (executive producer)és LIZA CHASIN (executive producer) felelősek a cég mozifilmjeiért.

            Az 1983-ban alapított Working Title több mint 90 filmet készített, melyek bevétele világszerte meghaladja a 4,5 milliárd dollárt. A cég filmjei hat Oscar®- és 26 BAFTA-díjat gyűjtöttek be. Bevan és Fellner munkáját szintén díjazta a Brit Filmakadémia, valamint a két filmkészítő a Brit Birodalom Érdemrendjét is átvehette.

A Working Title legnevezetesebb filmjei:

Joel és Ethan Coen filmjei: Égető bizonyíték (Burn After Reading), Fargo, A nagy ugrás (The Hudsucker Proxy), A nagy Lebowski (The Big Lebowski), Ó, testvér, merre visz az utad? (O Brother, Where Art Thou?), Az ember, aki ott se volt (The Man Who Wasn’t There) és a most készülő A Serious Man.

Richard Curtis forgatókönyvíróval: Mr. Bean-filmek, Bridget Jones-filmek, Négy esküvő és egy temetés (Four Weddings and a Funeral), Sztárom a párom (Notting Hill), Igazából szerelem (Love Actually;melyet Curtis rendezett).

Joe Wrightfilmjei: Büszekeség és balítélet, Vágy és vezeklés

Paul Greengrassfilmjei: A United 93-as, The Green Zone.

Edgar Wrightfilmjei: Vaskabátok, Haláli hullák hajnala.

Egy fiúról (About a Boy; r.: Paul Weitz).

 A tolmács (The Interpreter; r.: Sydney Pollack).

Ments meg, Uram! (Dead Man Walking; r.: Tim Robbins).

Shekhar Kapurfilmjei: Elizabeth, Elizabeth: Az aranykor (Elizabeth: The Golden Age).

Frost/Nixon (r.: Ron Howard).

Nanny McPhee – A varázsdada (Nanny McPhee; r.: Kirk Jones) és a most készülő Nanny McPhee II (r.: Susanna White) című folytatása.

Billy Elliot (r.: Stephen Daldry), amelyből színpadi musical készült Elton John zenéjével.

 

HILARY BEVAN JONES (producer) producerként jegyzi a következő tévédrámákat: Vörös törpe (Red Dwarf), Cracker, Távol a világ zajától (Far From the Madding Crowd), Butterfly Collectors, The Secret World of Michael Fry, Államérdek (State of Play).

Nevéhez fűződnek még a következő drámák: All in the Game, Dad, Utazás a világ végére (To the Ends of the Earth), The Innocence Project, Instinct, Kávé és szerelem (The Girl in the Café; Emmy-díj).

2004-ben a Women in Film and Television (Nők Filmben és Televízióban) nevű brit szervezet díjazta munkáját. 2006-ban a Brit Filmakadémia első női elnöke lett.