Ma 2020 július 02. Ottó napja van. Holnap Kornél, Soma napja lesz.
3d3938552e1fb0a8df6055d6941dc2aa.jpg

Tornyospálca gótikus temploma

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Kisvárdától tíz kilométerre északkeletre, a Tisza nagy kanyarulata által közrefogott lapályon fekszik Tornyospálca. A napjainkban két és fél ezer lakosú község nevéhez az 1793 és 1799 közötti évek óta tartozik hivatalosan a Tornyos előtag, régi templomának tornya a település 1696 óta használt pecsétjén szintén látható. Az Árpád-kori gyökerű Pálca falunév 1355-ben szerepel először írásban, jelentése sík mezőre, vékony vesszőre vagy uralkodói botra utal, és – az etimológia tudománya szerint – mindegyik esetben ószláv eredetű. A falu dűlőnevei közt Őrhegyi-dűlővel is találkozunk, a határában kő- és bronzkori eszközök, fegyverek kerültek elő a földből. 1389-ben mint a Losonciak birtokát említi egy, a Zichy-okmánytárban fennmaradt levél „Palchát”, 1444-ben már a Várdayak voltak a község földesurai. A honfoglalás kori Gutkeled nemzetségből származó főrangú família kegyurasága idejében készülhetett a település gótikus temploma, vagy alakították át a korábbi egyházat a XV. század első felében a csúcsíves stílus jegyében.

A protestáns egyházhistória szerint a XVI. század közepén lett reformátussá „Páltza” népe, a szomszédos falvak lakóival egy időben. 1635-ben feljegyezték, hogy Mikó Benedek úr egy szép, aranyozott úrasztali ezüstpoharat ajándékozott az eklézsiának; a falu birtokosai ekkoriban a Bánffyak voltak. Tőlük a Rákócziak kezére került a község II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején – a fejedelem 1706. januárban kilenc napig időzött a helységben. A XVIII. században a Forgách grófoké lett Tornyospálca, az ő segítségükkel készült el a település görög katolikusainak barokk egyháza 1807 előtt. 1850-ben 988 református, valamint 655 más vallású – túlnyomórészt görög katolikus – lakost írtak össze a faluban. (Tornyospálcának az első világháború előtt 2100, jelenleg 2500 lakója volt, illetve van.)
A református templom az orsó formában kiszélesedő főutcára párhuzamosan épült. Keletelt tengelyű, szentélye tisztán gótikus formájú: kissé összetartó falai a hétszög három oldalával záródnak; kései jellegű, borda nélküli, kétszakaszos keresztboltozatát öt külső, lépcsőzetes sarokpillér támogatja.

Gótikus diadalív választja el az apszist a tágas, hosszúkás, téglány alaprajzú – 12, 5 méter hosszú és 7,5 méter széles – hajótól; a téglából készült épület falában faragott kőkeretes, XV. századi ablakok sorakoznak: három a hajó, három a szentély déli oldalán. Az apszis keleti végfalán egy kis körablak látható, hasonló elhelyezésben a közeli Kisvárda gótikus plébániatemplomának szentélyzáró falában lévő párjához. A bejárat a nyugati oldalon nyílik, a vaskos falú torony alatti átjárón keresztül léphetünk be a gyülekezeti terembe, amely a protestáns egyházi liturgiának megfelelően van berendezve, a nyugati oldalán fakarzattal.
Fejéregyházi Orosz Sámuel prédikátor 1809-ben kelt feljegyzése szerint az azt megelőző években nyugat felé két öllel megtoldották a hajót, 1803-ban kezdték építeni a tornyot, kőből. 1808-ig 14 méter készült el belőle vakolás és meszelés nélkül, még az évben ideiglenesen zsindellyel fedték be. A jelenleg is látható torony sisakostól-gombostól 35 méter magas, s a helytörténeti adatokból következően egy korábban megvolt, fából ácsolt harangtorony helyébe épült a XIX. században (a legrégebbről ismert harangját 1733-ban öntötték). Egy újabb keletű forrás szerint a harangtornyot 1882-ben már újra kellett fedni, majd 1923-ban – egy villámcsapást követően – ismét javításra szorult. A szószék a XIX. század elején készült – hangvetős koronáját 1975-ben cserélték ki újra –, az 1800-as évekből származik a világos színűre festett deszkamennyezet is.
Tornyospálca templomát egészen az 1970-es évekig barokk korinak tartották, az épület értékes középkori részleteit is láthatóvá tevő régészeti feltárás és a korhű helyreállítás is csak nemrégiben, már az új évezredben történt. Ennek nyomán gyarapodtunk egy sokáig rejtőzködő, remek gótikus műemlékkel.

Ludwig Emil - mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nagyvilág (1450) Szépségápolás (15) Heti lámpás (241) Irodalmi kávéház (488) Rejtőzködő magyarország (171) Mozaik (83) Flag gondolja (33) Mondom a magamét (4625) Belföld (5) Kultúra (6) Autómánia (61) Életmód (1) Politika (1571) Emberi kapcsolatok (36) Mozi világ (440) Sport (729) Titkok és talányok (12) Tv fotel (65) Tereb (140) Gasztronómia (539) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (37) Egészség (50) Gazdaság (652) Jobbegyenes (1790) Történelem (14)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>