Ma 2020 szeptember 29. Mihály napja van. Holnap Jeromos napja lesz.
3ebb88ecd374c9fc26044e5de03631ff.jpg

Ghymeskosztolány XI. századi temploma

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Apátkolos XII. századi temetőkápolnája után – amelyet múlt heti lapszámunkban láthattunk – most a Nyitra környéki Tribecs-hegy déli lábánál fekvő Ghymeskosztolány műemlék temploma kerül sorra.
Az 1500 lakosú Ghymes község (szlovák neve, Jelenec is szarvast jelent) az észak-magyarországi palócság legnyugatibb szórványához tartozik, lakóinak több mint 90 százaléka magyar. A falutól északra, 504 méter magas hegyormon látható a IV. Béla király (1235–1270) engedélyével a Hont-Pázmány nembeli András mester által épített Ghymes-vár festői romja. Az 1253-tól készült erősség – amelyet a középkortól András fia Ivánka gróf utódai, a Forgáchok birtokoltak – a XIV. századra tekintélyes belső tornyos fellegvárrá fejlődött. A híres grófi család egészen 1848-ig lakta, ezután a faluban lévő reneszánsz kastélyukba húzódtak le. Végül 1945-ben veszítették el végképp ghymesi uradalmukat, s ettől fogva romladozik az egykor büszke végvár.
Ghymestől hat kilométerre északra, patakvölgyben futó mellékúton közelíthető meg Kosztolány (Kostolany pod Tríbecom). Az alig ötszáz lelkes településen szlovákok élnek, az Árpád-kori magyar helynév a templom jelentésű „kostol” szóból ered. 1113-ból maradt fenn írásos emléke, amikor egyházas faluként a Zobor-hegyi bencés apátság tulajdona volt. A község szélén, erdős hegyoldalon álló Szent György-templom tehát a történelmi Magyarország egyik legrégibb, ma is meglévő temploma. Első építési korszaka a XI. század derekára esik, ekkorról származik a keskeny keleti szentély és az alig szélesebb, rövid hajó. Előbbi boltozott, a hajót gerendás síkmennyezet fedi. A déli oldalon és az egyenes szentélyzáró falon archaikus tölcsérablakok nyílnak. Az 1050 körül keletkezett – a tatárjárást e félreeső helyen szerencsésen átvészelt – épülethez az 1250-es években egy szélesebb hajószakaszt toldottak nyugat felé. A két pilléren nyugvó urasági karzat a minden bizonnyal a bővítést elrendelő kegyúr, az említett András mester személyéhez köthető. Az új épületrész déli oldalán látható az egyszerűségében is pompás kőkeretes kapuzat.
A templombelső nemzetközi hírű látnivalói a falképek. A szentély dongaboltozatán lévő két töredékes angyalalak talán még a XI. századból való, a többi az 1100–1200-as évekre datálható. A szinte preromán stílusú, bizáncias jellegű freskók megkapóak, ámde itthoni tudós szakíróink felhívják a figyelmet a csehszlovák restaurátorok beavatkozásaira. A Trianonban Szlovákiának ítélt Felső-Magyarországon az 1930-as években erős pánszláv indíttatású „tudományos” igyekezettel próbálták pótolni a „nagymorva” ókeresztény kultúremlékek zavaró hiányát, ezért Dévénytől Nyitrán át Zemplénig erőltetett kutatásokat, restaurálásokat, régészetileg meg nem alapozott „rekonstrukciókat” végeztek. A kosztolányi képek későbbi ciklusainak hitelessége is ennek az archaizáló rajztanári manipulációnak esett áldozatul.
E középkori falfestmények – és a 950 éves templom – szépsége így is lenyűgözi a látogatót.

 

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tereb (140) Titkok és talányok (12) Autómánia (61) Irodalmi kávéház (490) Kultúra (6) Politika (1571) Alámerült atlantiszom (142) Belföld (5) Mondom a magamét (4818) Heti lámpás (243) Emberi kapcsolatok (36) Történelem (14) Vetítő (37) Jobbegyenes (1856) Sport (729) Flag gondolja (33) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Mozaik (83) Életmód (1) Mozi világ (440) Nagyvilág (1452) Egészség (50) Rejtőzködő magyarország (171) Gazdaság (652) Tv fotel (65)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>