Ma 2020 augusztus 10. Lőrinc napja van. Holnap Zsuzsanna, Tiborc napja lesz.
4d7c868696fccd25ab678acc3396c3a8.jpg

A városlődi Szent Mihály-templom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Herendtől nyugatra, a Bakonyt átszelő országos főút mentén, a Torna-patak völgyében fekszik Városlőd. A helynév – a szomszédos Kislődéhez, Bakonygyepeséhez és a közeli Farkasgyepűéhez hasonlóan – az Árpádok korában erre húzódott belső országhatár – gyepű –, illetve az itt szolgálatot teljesítő királyi íjászok – lövészek – emlékét idézi. Város- (azaz: váras-) lőd az 1800-as években majolika- és kőedénygyára által tett szert országos hírre; mai lakói, mintegy ezerhétszázan, a Bakony erdeinek fájából és a közeli bányákból igyekeznek megélni.
A török hódoltság után újranépesített község központjában áll a tekintélyes barokk stílusú plébániatemplom. Falait az elmúlt években gondosan végigkutatták a régészek: a szondázó feltárás nyomán sorra napvilágra kerültek az épület középkori részletei, amelyek – a XVIII. században másodlagosan beépített kövekkel együtt – egy csaknem fél évezrede lappangó építészeti emlékünkről adnak hírt.
Történeti forrásainkból tudhattuk, hogy e helyen állt a karthauzi barátok lövöldi klastroma. Az 1084-ben francia földön alapított szigorú regulájú szerzet tagjai – közismert nevükön a néma barátok – először IV. Béla hercegsége idején (1238-ban) érkeztek Magyarországra, letelepedésükre azonban csak a XIII. század utolsó éveiben került sor a Szepességben és az Eger melletti Tárkányban. A lövöldi rendházat Nagy Lajos király (1342–1382) alapította uralkodásának első esztendeiben. 1347-ben említi először írás, de még 1369-ben is arról szól egy levél, hogy az építkezésen dolgozó emberek megtámadták a bakonybéli bencések szomszédos birtokán szénát gyűjtő parasztokat. A hivatalos alapító okiratot is csak 1387. március 17-én állította ki Demeter zágrábi püspök, I. Lajos kancellárja.
A rendházat Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel, amint a „Leweld” melletti völgyet is a főangyalról nevezték el: „vallem Sancti Michaelis”. A klastrom birtoka volt – több dunántúli község mellett – Tapolca mezőváros. A néma barátok Mátyás király pártfogásának köszönhetően élték gazdasági és művészeti fénykorukat az 1470-es és 80-as években. A király bőkezű pénzadományai mellett többek közt egy ősnyomtatványt ajándékozott corvinái közül a kolostornak abból az alkalomból, hogy Beatrix királyné a pápai bíboros követ kíséretében 1480. január 25-én meglátogatta az ország akkori legrangosabb rendházainak egyikét.
A XVI. század közepén teljesen elpusztult épületegyüttes látványát egy Nürnbergben őrzött festményről ismerhetjük. A várfallal körülvett, tornyokkal és bástyákkal megerősített klastrom közepén meredek oromzatú, mintázatos cseréppel fedett gótikus templom látható. A dátum nélküli kép nem sokkal azelőtt készülhetett, hogy a törökök ostrom alá vették Veszprémet és vidékét. A várként emlegetett Lövöldöt 1544-ben a magyar hadak ürítették ki és robbantották föl, hogy ne kerülhessen az ellenség kezére.
A romok köveiből építkeztek az 1723 után sváb földről érkezett telepesek, s a régi templomból látunk gótikus darabokat a barokk templom falában. A Padányi Bíró Márton veszprémi püspök rendeletére a XVIII. század derekán épült új plébánia udvarán az 1860-ban itt járt Rómer Flóris lerajzolt néhány, a templom és a ház körül talált faragott követ. Az elmúlt évtizedek közelben folyt építkezései alkalmával is előkerültek a földből középkori épületmaradványok, s végül most került sor a templom melletti térség ásatására és az említett falkutatásra.
Szent Mihály havának utolsó hétvégéjén e valóban rejtőzködő történelmi és művészeti emlékünkről szóló tudósítással köszöntjük a jeles névünnepet, Mihály napját.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nagyvilág (1451) Mondom a magamét (4713) Kultúra (6) Mozaik (83) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Belföld (5) Autómánia (61) Sport (729) Emberi kapcsolatok (36) Jobbegyenes (1816) Heti lámpás (243) Mozi világ (440) Történelem (14) Rejtőzködő magyarország (171) Politika (1571) Életmód (1) Tv fotel (65) Irodalmi kávéház (489) Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (33) Tereb (140) Egészség (50) Gazdaság (652) Vetítő (37) Titkok és talányok (12)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>