Ma 2020 augusztus 09. Emőd napja van. Holnap Lőrinc napja lesz.
f23a07f69dfff71c3ce4bd101c6eb0d9.jpg

A sorokpolányi Nagyboldogasszony-templom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Vas megyében ezerlakosú község Sorokpolány, a Szombathelyt Körmenddel öszszekötő főút közelében, a Jáki-Sorok-patak mentén. Polány és Sorkiújfalu újkori egyesítéséből keletkezett, az előbbi települést 1265-ben említi oklevél Pulan alakban. A falu főutcájára néz a római katolikus plébániatemplom, amelynek nyugati tornya tüstént elárulja középkori mivoltát.
A karcsú, hasáb formájú, kő gúlasisakos torony első emeletén lévő keskeny lőrések és a magasan felettük látható, osztott ikerablakok a XIII. századra jellemző román stílusban készültek. A harang szintjének tágasabb ablakai már jóval újabb keletűek. A templomba az enyhén szabálytalan csúcsíves nyugati bejáraton át léphetünk be, a kapu oromzatában azonban középkori falfestmény ragadja meg a tekintetünket: egy míves, a XV. századra datálható Golgota-jelenet. 1948-ban, a templom renoválásakor került napvilágra, amikor megtalálták a külső vakolat alatt lappangó gótikus freskókat, amelyek a gyermek Jézust vállán vivő Szent Kristófot, a vértanú Szent Sebestyént, Szent Mihály arkangyalt és a köpönyeges Szűz Máriát ábrázolják. 1967-ben külső homlokzatfestést végeztek a templomon, akkor nem bolygatták meg az ötvenes években biztosított állagú falképeket, csak tíz évvel később, a műemléki helyreállítás alkalmával került sor szakszerű restaurálásukra.
A templom szentélyének formája – a nyolcszög három oldalával záródik – szintén a gótika korát idézi, belső tere azonban már a késő barokk átépítés stílusjegyeit viseli magán. A boltozat – amint a hajóé is – az 1840-es évekből származó úgynevezett csehsüveg, s az akkori felújításkor keletkezett a vaskos, három ívnyílású nyugati karzat is.1842-ben toldották a szentély déli oldalához az új sekrestyét. A községben birtokos Szapáry család adományából készültek a korábbi, XVIII. századi oltárok, a barokk szószék és a szentségház. A Szent Kereszt-mellékoltáron látható, faragott-festett Szűz Mária- és Szent János-szobor készítőjük provinciális ízléséről tanúskodik. A berendezés legértékesebb darabja a Bácsmegyei Ferencnek 1697-ben készített, címeres, akantuszlevél-díszítésű késő reneszánsz síremlék, amely az északi falon található.
Sorokpolány temploma a középkortól fogva a Nagyboldogasszony tiszteletére van szentelve. Évi nagybúcsúját augusztus 15-én ünnepli. A község másik műemléke a szintén a Fő utcán lévő Szapáry-mauzóleum, amely 1880-ban készült. Kereszt alaprajzú, kupolás belső terébe klasszicizáló, négyoszlopos, lépcsős portikusz mögött nyílik bejárat. A timpanonban a család faragott címere látható. Az 1945 után községi ravatalozónak használt becses épületről ezt írja egy két évtizede készült megyei műemlékjegyzék: „állagvédelmével a tanácsi szervek 1979 óta eredményesen foglalkoznak”. Az „eredmény”, sajnos, most is látszik rajta…

 Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Kultúra (6) Egészség (50) Mozi világ (440) Jobbegyenes (1816) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Rejtőzködő magyarország (171) Szépségápolás (15) Tereb (140) Életmód (1) Vetítő (37) Mondom a magamét (4711) Alámerült atlantiszom (142) Történelem (14) Irodalmi kávéház (489) Tv fotel (65) Belföld (5) Gazdaság (652) Autómánia (61) Heti lámpás (243) Emberi kapcsolatok (36) Flag gondolja (33) Gasztronómia (539) Nagyvilág (1450) Politika (1571) Sport (729)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>