Ma 2020 október 29. Nárcisz napja van. Holnap Alfonz napja lesz.
b12d7aa26cc6780bfbec79aa69c277e9.jpg

A búcsúszentlászlói kegytemplom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

]]>]]>

A Zalaegerszegtől délre lévő dombok közt kanyargó Széhvíz-patak mellett, szigetszerű magaslaton áll Búcsúszentlászló hatalmas barokk temploma a vele egybeépült rendházzal, amely az 1950-es évek óta szociális otthon. A ma 800 lakosú kisközség nyolc évszázados történetét a török hódoltság kétfelé szakította. A tönkrement és elnéptelenedett falu régi, romos templomát a XVII. század végén remeték őrizték, gondozását 1694-ben vették át tőlük a Szent Ferenc-rendi barátok. 1705-ben érkeztek a községbe az első új lakók, 1720-tól a szerzetesek látták el a plébániai teendőket is. Az új templom építéséhez 1714-ben fogtak hozzá, s tíz év alatt húzták fel a tágas, egyhajós, karzatos épületet. További tíz évig tartottak a belső munkák, a felszentelésre 1734-ben került sor. Az új plébániatemplom Szent László királyunkról kapta patrocíniumát, a szentélye mögött lévő, eredeti román kori kápolnát Szűz Mária tiszteletére szentelték újra. Az ily módon évenként több nagy ünnepet tartó kegyhely népes búcsújárások célpontja lett – innen a település neve is.
A török korban elpusztult Szentlászló falut 1270-ben említi oklevél – Scent Laduzlo alakban – Pölöske várának tartozékai között. Ekkor már megvolt az említett román stílusú templom, amelyhez a barokk szentély keleti végfalát csatlakoztatták. Az egyhajós, enyhe szentélyszűkület mögött félköríves apszissal záródó, kisméretű épület a Zalában – és a Dunántúl nyugati részén – másutt is látható jellegzetes, a XIII. század derekáról származó téglatemplomok emlékcsoportjához tartozik. Eredetileg torony nélkül épült, nyugati végében karzattal. Bejárata a déli oldalon nyílott, az új átjáró az egybeépítéskor készült. A román kori kapuzat 1926-ban megtalált, utólag a barokk keret fölé helyezett szárkövének faragott motívumai az egykorú zalaszentmihályfai templom bejáratának díszítésével mutatnak közeli rokonságot. A külső homlokzatot körös-körül magas lábazati párkány, fent gazdagon mintázott oromdísz keretezi, amelyeket függőleges falsávok, úgynevezett lizénák fűznek össze. A hajón három, a szentélyíven két tölcsérbélletes, román kori ablak nyílik.
A török által elpusztított falut a XVII. században is Szent László-szigetnek nevezték a környéken lakók. A Széhvíztől keletre eső földek a sándorházi nemesek birtokai, a pataktól nyugatra lévő részek a hetési nemesek földjei voltak. A viták azután ültek el, hogy a terület a ferences barátoké lett. Ők csapolták le az elvadult vízfolyás mocsarait, hogy építkezhessenek. A község 1750-ben Barátszentlászlóként, 1770-ben Egyházas-Szentlászlóként szerepel iratokban. A Mária-búcsúkon kívüli legnagyobb ünnepet június 27-én, László király emléknapján tartják. Sorozatunk e darabjával erre emlékezünk.

 

Ludwig Emil, mno.hu

Hozzászólások

Pogi
2016-01-28 13:27
Elterjedtek ők szerte Európában, negyvenöt előtt itthon is élt egy águk.

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Jobbegyenes (1879) Életmód (1) Mondom a magamét (4880) Gazdaság (653) Rejtőzködő magyarország (171) Tv fotel (65) Flag gondolja (33) Politika (1571) Egészség (50) Titkok és talányok (12) Nagyvilág (1452) Heti lámpás (245) Tereb (140) Történelem (14) Belföld (5) Gasztronómia (539) Vetítő (37) Mozi világ (440) Alámerült atlantiszom (142) Emberi kapcsolatok (36) Kultúra (6) Autómánia (61) Mozaik (83) Irodalmi kávéház (491) Sport (729)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>