Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
fcda28a9469acbf0f3c7248eee7937ce.jpg

A mi kis fasizmusunk

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Baloldalról egyre többször hangzik el, hogy az ország diktatúra felé menetel. Itt a fasizmus – tüntettek a Parlament előtt egy jobbikos interpelláció után. Aztán arról is szó esik, hogy a magyar lakosság alapvetően antiszemita.

Az utóbbi nyílt utalás arra, hogy valahol a lelkünk mélyén mind fasiszták vagyunk. Vagy ahogy a Rákosi-féle kommunista négyes fogat ideológusa, Révai József őszintén ki is mondta az első metróépítés kudarcának láttán: itt, Magyarországon még a talaj is ellenforradalmi. A fasizmus mint szó, bár eredeti értelmét elvesztette, még mindig indulatokat kelt. A baloldal egykor bebiflázta a fasizmus sztálini meghatározását, amely szerint az a kapitalista világ legreakciósabb irányzata, vad, terrorista diktatúra. A tőke a fasizmus segítségével igyekszik fenntartani a kapitalista rendszert és gyökeresen kiirtani a demokráciát – mondta a nagy vezér. Éppen ezért a náci Németország megsemmisítése után az antifasizmus egyik leghatékonyabb fegyvere a békeharc – olvashatjuk ugyancsak sztálini megfogalmazásban.

Nos, én nem szeretnék a modern békeharcosok vagy ahogy a németek mondják, az antifák félelmeivel és nyelvtani bravúrjaival foglakozni, hiszen sem lélekbúvár, sem nyelvész nem vagyok, de az bizonyos, hogy ma a fasizmusnak az ő szóhasználatukban semmi köze nincs eredeti jelentéséhez. Szorongásuk a magyar valóságtól ideologikus rémképeket fest a falra. Lu­den­dorff-fal kell kezdeni, ha a fasizmus eredetéről beszélünk, és nem Hitlerrel. Az ő 1916-tól bevezetett katonai diktatúrájával alakul ki a totális állam modellje. A német keleti hadsereg vezérkari főnöke nemcsak megszervezte a hadigazdálkodást, de művét ragyogó propagandával népszerűvé is tette a lövészárkokban. Szervezőkészségének dicséretét Leninnél éppúgy megtalálhatjuk, mint Hitlernél. Átformálta Clausewitz híres tételét, amely szerint a háború a politika folytatása, csak más eszközökkel: háború és politika egy és ugyanaz. 1922-ben megjelent könyvében kijelentette, a katonai és a politikai vezetésnek egy kézben kell lennie, mert a politika a totális háború eszköze, amely a nép és nemzet teljes mozgósítását szolgálja. A „totális háború” és a „totális mozgósítás” gondolata különösen tetszett a II. internacionálé egykori szélsőbalján elhelyezkedő Leninnek és Mussolininek, hiszen ezzel a polgári társadalom alján megbúvó gondolat, hogy az erőszak minden új történelmi alakzat szülője, polgárjogot nyert. A jövő feladata, hogy amit Ludendorff felvázolt, a gyakorlatban is megvalósítsák. 1923-ban, a müncheni sörpuccs idején Hitler és Ludendorff már együtt menetel a végső cél felé.

A demokráciák csődjével és a nagy gazdasági világválsággal Európa nemzedéki szinten kettéhasadt. Az idősebbek liberálisak vagy konzervatívak voltak, mintha még élt volna a Nagy Háború előtti polgári kor szelleme, a fiatalok szocialisták vagy nacionalisták lettek, mert számukra a polgári lét hamisnak tűnt, sőt, a csődöt jelentette. Ez volt a normális Európában – jegyzi meg a nagy tömeglélektani változásról Hagen Schulze Állam és nemzet az euró­pai történelemben című, 1999-ben megjelent munkájában. A totális állam nemzeti víziója először Olaszországban győzött. Az 1919-ben alakult, az antik Rómát idéző fasciókból létrejött az olasz fasiszta párt, s 1922-ben magához ragadta a hatalmat. Németországban 1933-ban győzött a Nemzetiszocialista Német Munkás Párt, amely az emberirtást az új társadalom építése elengedhetetlen feltételének tartotta. A III. Birodalom testesítette meg igazán azt a fasisztának nevezett, önmagát nemzetiszocia­listának nevező államot, amely gyorsan történelmi zsákutcának bizonyult. S mivel az ellentétek vonzották egymást, ama sztálini tétel, hogy a szocializmus egy országban is felépíthető, s nem kell hozzá világforradalom, a szovjet típusú totális államot nagyorosz, nacio­nalista szellemmel hatotta át. Nem véletlen, hogy már József Attila vörös fasizmust vizionált. Aki a mi kis, mai fasizmusunkról beszél, aligha ismeri a történelmet. És sohasem fog megérteni minket, magyarokat.

magyarhirlap.hu - Tamáska Péter

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (17) Alámerült atlantiszom (142) Gazdaság (702) Szépségápolás (15) Emberi kapcsolatok (36) Flag gondolja (36) Mondom a magamét (7501) Tv fotel (65) Titkok és talányok (12) Sport (729) Életmód (1) Vetítő (30) Heti lámpás (310) Egészség (50) Autómánia (61) Politika (1582) Irodalmi kávéház (537) Jobbegyenes (2778) Mozi világ (440) Nézőpont (1) Tereb (146) Kultúra (6) Rejtőzködő magyarország (168) Nagyvilág (1309) Mozaik (83) Belföld (10) Gasztronómia (539)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>