Magyarország szempontjából alapvetően sikerrel zárult az Európai Tanács rendkívüli ülése, amely az Európai Unió 2021–2027-es időszakra vonatkozó költségvetését tárgyalta, hiszen – a nemzetközi baloldal nyomása ellenére – kikerült a tervezetből a pénzügyi források politikai feltételekhez kötése. Aggasztó fejlemény ugyanakkor, hogy az EU az elkövetkezendő hét évben 841 millió eurót kíván fordítani a „Jogérvényesülés, jogok és értékek” programra, melynek keretében a politikai befolyásszerzésre és a nemzetállami keretek gyengítésére törekvő NGO-k is számottevő anyagi támogatáshoz juthatnak. E fejleményeket figyelembe véve célszerű áttekinteni az említett lobbiszervezetek uniós finanszírozásának hátterét.

A többnyire Soros György amerikai milliárdoshoz köthető – magukat jogvédőnek tituláló, ám valójában politikai érdekérvényesítő tevékenységet folytató – szervezetek finanszírozásához való hozzájárulás az európai adófizetők pénzéből nem tekinthető újkeletű jelenségnek – olvasható a Századvég legújabb elemzésében.

A 2014-től 2020-ig terjedő időszakban a ]]>„Jogok, egyenlőség és polgárság”]]> program keretösszege több mint 439 millió euró, míg a ]]>„Jogérvényesülés”]]> programé 377, 6 millió euró volt. Mindkét projekt lehetővé tette bizonyos NGO-k támogatását is. Közismert tény, hogy a szóban forgó nem kormányzati szervezetek az elmúlt években a jogállamiság fogalmát kiüresítve és egyfajta politikai fegyverként alkalmazva próbáltak nyomást gyakorolni leginkább hazánk, valamint Lengyelország jobboldali kormányára. Ennek fényében kijelenthető, hogy a Soros-közeli lobbista formációk valódi célja nem az alapvető jogok és a demokratikus jogállam alappilléreinek védelme, hanem a nyílt társadalom határokat nem ismerő víziójával egyet nem értő kormányzatok eltávolítása, és az eszméikhez közelebb álló balliberális politikai erők hatalomra segítése.

A 2021–2027-es költségvetési ciklusra vonatkozóan a Bizottság már 2018 májusában ]]>javaslatot tett]]> – a jelenleg futó támogatási programok reformjaként értelmezhető – Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap létrehozatalára. A brüsszeli testület eredeti tervei szerint az alap költségvetése 947 millió euró lett volna, amelyből 642 millió eurót a „Jogok és Értékek”, 305 millió eurót a Jogérvényesülés programra szántak volna. Az előbbi projekt többek között a nem kormányzati szervezeteknek ]]>nyújtana]]> pénzügyi forrásokat a „demokratikusabb Unió kialakításában való aktív részvételt ösztönző és elősegítő tevékenységekre”, valamint a „jogokkal és értékekkel kapcsolatos ismeretekre”. Fennáll a veszélye annak, hogy e homályosan megfogalmazott, látszólag nemes célkitűzésekre hivatkozva a nemzetközi lobbiszervezetek a következő hétéves időszakban is arra fognak törekedni, hogy az európai közvéleményt az illegális bevándorlást ösztönző és a társadalmi rend gyökeres megváltoztatására irányuló politikai koncepciójuk mellé állítsák, méghozzá európai uniós anyagi források felhasználásával.

E feltételezést alátámasztja egyrészt az amerikai tőzsdespekuláns brüsszeli szövetségese, a Bizottság jelenlegi alelnöke, Věra Jourová 2017-es ]]>álláspontja]]>, miszerint „az Open Society értékei állnak az EU lépéseinek szívében”. Értelemszerűen ennek tükrében célszerű értékelni a biztos – első látásra semlegesnek tűnő, ám mögöttes politikai tartalommal rendelkező – ]]>szavait]]> a Bizottság említett javaslatáról: „a nem kormányzati szervezetek kulcsszerepet töltenek be a „jogok és az európai értékek előmozdítása, megerősítése és védelme” tekintetében. Másfelől a brüsszeli testület jelenlegi ügyvezető alelnöke, az európai szocialisták egykori csúcsjelöltje, Frans Timmermans már 2015-ben ]]>kifejtette]]>, hogy „a társadalmak a világon mindenhol sokszínűvé fognak válni a jövőben – ez a világ jövője. Így [a közép-európai országoknak] majd hozzá kell ehhez szokni”.

Fontos kiemelni továbbá, hogy az Európai Parlament a Jogok és Értékek programra a Bizottság által előirányzott 642 millió eurót is kevesellte, ezért a 2019. január 17-én tartott ülésén – a LIBE-bizottság ]]>kezdeményezésére]]> – arra tett javaslatot, hogy a szóban forgó támogatást ]]>emeljék fel]]> 1, 834 milliárd euróra. Ugyan az Európai Tanács (a jogérvényesülési programmal együttesen) a korábban említett 841 millió eurós összeget ]]>különítené el]]> a projektre, ám nem szabad elfelejtenünk, hogy az Európai Parlament jóváhagyására is szükség lesz a jogalkotási eljárás lezárásához. Valószínűsíthető, hogy a Soros György kegyeit kereső európai baloldali erők nem fogják szó nélkül hagyni a nemzetközi NGO-hálózat által is igénybe vehető pénzügyi keret lefaragását.

Tovább árnyalja a képet, hogy az amerikai üzletemberhez köthető érdekcsoportok a korábbiakban is megtalálták szövetségeseiket az európai parlamenti képviselők soraiban. A momentumos Cseh Katalin az EP júliusi plenáris ülésén közvetlen uniós források juttatására tett ]]>javaslatot]]> e szervezetek számára, 2019-ben pedig az Egyesült Államok Kongresszusának küldött ]]>tájékoztató anyagot]]>, amelyben – többek között – a hazai civil szervezetek „ellehetetlenítéséről” értekezett. Párttársa, Donáth Anna a külföldről finanszírozott NGO-k átláthatóságáról szóló magyar jogszabályt ]]>kritizálta]]>, míg a DK-s Dobrev Klára ugyanezen törvény kapcsán a civilek „üldözését” ]]>vizionálta]]>.

Mindezek alapján előre vetíthető, hogy a hagyományos értékek és Európa keresztény arculata mellett kiálló, valamint a nyílt társadalom eszméjét elutasító nemzetállamok az elkövetkezendő években is ki lesznek téve a külföldi érdekeket képviselő lobbierők és brüsszeli pártfogóik sorozatos – politikai indíttatású – támadásainak.