Ma 2024 március 19. József, Bánk napja van. Holnap Klaudia napja lesz.
36dff8f66ecb05961a6b4b5421651d65.jpg

Indián Amerika –7- Róma és az Ókeanoszon túli Amerika

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Öles léptekkel lépdelünk vissza a történelem fonalán. Kutatásunk célja kideríteni (ha lehet) kik lehettek az „elsők”, akik Európából eljutottak Amerika földjére. Mármint Kolombusz előtt... 

Tudjuk, hogy Kolombusz 1492-ben történelmet írt. El tudta „adni”, hogy a Föld gömbölyű (ami azért meglehetősen vicces elképzelés, hiszen akik a Föld túloldalán élnének, hogyan is létezhetnének fejjel lefelé? Nem is beszélve arról az Istenkáromlásról, hogy a feneküket mutatnák a Vatikán és így az Oltáriszentség felé!)

Kolumbusz mégis nekiindult. S ma már tudjuk, korántsem ő volt az első. Talán néhány évtizeddel megelőzte őt egy skót nemes. Már magyarul is olvasható a könyv, mely azt fejtegeti, hogy a skótok célzatosan mentek az újvilágba. A templomos rend kincsét igyekeztek biztonságba helyezni. (Ha valakinek ismerős a Nemzet Aranya c. film, akkor rájöhetünk valóság? És fikció? Már össze is ért)

Ám a skótokat is megelőzte vagy négy évszázaddal a vikingek utazása, akik szigetről-szigetre haladtak északon nyugat felé. Nem akartak ők felfedezni semmit, csak helyet kerestek a családjuknak.

Hogy Észak-Amerika nem lett vikingé Kolumbusz előtt félezer évvel, az köszönhető a nagy távolságnak és a zordba forduló időjárásnak a középkor végi „mini jégkorszaknak”. De lehet, hogy a képzeletbeli dobogó első fokán mégsem ők állhatnak, hanem egy ír szerzetes, aki a kora középkorban jutott el Amerika földjére. Ő lett volna az „első”?

Vagy csak elegendő pár száz esztendőt vissza utaznunk? S máris a hatalmas Római Birodalomban találjuk magunkat.

Róma, mely egy kicsiny faluból pár évszázad alatt az akkor ismert világ ura tudott lenni. Határai Britanniától Pannóniáig, a germánok földjétől az afrikai sivatagokig, a Párthusok birodalmáig terjedt. Krisztus után 117-ben Róma területe kb. 5 millió km2 volt. Három földrészen uralkodott a Pax Romana. S római polgárnak lenni kiváltság volt.

A Földközi-tenger pedig a Birodalom „belső tengere” lett, hiszen partjain mindenütt Róma uralkodott. Igazi hajós nép hát a római? Korántsem...

Feljegyezték, hogy a távoli Britanniába, mely szintén Rómához tartozott a legtöbbször úgy utaztak, hogy a Rajnán hajóztak, ameddig lehetett, majd szárazfödi út és azután hajóval átkeltek a La Manche csatornán.

A rómaiak tulajdonképpen idegenkedtek az óceántól, amelyet ők okeanosznak hívtak, s mely a „külső világ” volt a számukra. Felfogásuk szerint három földrészből állt a világ: Európa, Ázsia és Afrika. Az egészet körülvette az Okeanosz. A rómaiaknak tulajdonképpen köztudott volt, hogy a Föld gömbölyű és ha elhagyják Héraklész oszlopait, azaz a Gibraltári szorost és kellően sokáig hajóznak nyugat felé, akkor eljutnak Kelet-Ázsiába. Tudtak erről, de annyira nem vonzotta őket a lehetőség...

Mennyit tudtak a rómaiak az általuk meg nem hódított világról?

Észak-Afrikát uralták, a Szaharától délre nem merészkedtek. Afrika kincsei (drágakövek, egzotikus állatok) eljutottak hozzájuk a karavánokkal, s meg voltak arról gyűződve, hogy az Egyenlítőnél olyan nagy a forróság, hogy megégnének. Ezért meg sem próbálták körbehajózni Afrikát. Ellentétben az ókori egyiptomiakkal, akik legalább egyszer megtették ezt...

De hajóztak a Vörös-tengeren is, (ott is álltak Herkules oszlopai) és eljutottak egészen Indiáig, illetve Ceylon szigetére. A görög kórhoz képest élénk kereskedelem folyt India és Róma között. Sőt arról is vannak feljegyzések, hogy Krisztus után 166-ban Ta-ch’in királyától, An-tuntól érkezett küldöttség Annam (Vietnam) felől. Valószínűleg nem küldöttség volt, hanem messzire merészkedő kereskedők. Ta-ch’in a Kelet-Római Birodalom kínai elnevezése, An-tun pedig nem lehet más, mint az akkoriban uralkodó Marcus Aurelius császár. S úgy tűnik, Indián túlra, a mai Indonézia, Malajzia, Vietnam területére is rendszeresen eljutottak a római kereskedők.

Hogy olyan kapcsolat lehetett-e, mint amit Az utolsó légió c. film sugallta (ahol az egyik keletrómai nemesnek indiai testőrei voltak, nos...)

Akkor mi a helyzet Amerikával?

A rómaiak bár óvakodtak a Okeanosztól, azért az Európához közeli szigeteket ismerték. A ma Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteket Boldogság-szigeteknek nevezték és kereskedtek is az ott élőkkel. A szigeteket tartotta a világ legnyugatibb részének, ahol a nap szekerének útja véget ér, ahol örök a tavasz és a jólét. A Kanári és az Azori szigeteket is az elsüllyedt, mitikus Atlantisz maradványainak tartották. Bár az Azori szigetekkel még kevesebbet törődtek, mint a Kanári szigetekkel.

Vajon nekimerészkedtek a római hajók az ismeretlen nyugati vizeknek?

No, erről majd legközelebb mesélünk...


 

Nawesh

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja


 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Irodalmi kávéház (536) Heti lámpás (308) Tereb (146) Emberi kapcsolatok (36) Autómánia (61) Egészség (50) Nagyvilág (1309) Mozi világ (440) Politika (1582) Kultúra (6) Belföld (10) Alámerült atlantiszom (142) Történelem (17) Titkok és talányok (12) Nézőpont (1) Gazdaság (701) Tv fotel (65) Jobbegyenes (2772) Rejtőzködő magyarország (168) Szépségápolás (15) Életmód (1) Sport (729) Gasztronómia (539) Vetítő (30) Mondom a magamét (7479) Mozaik (83) Flag gondolja (36)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>