Ma 2020 augusztus 04. Domonkos, Dominika napja van. Holnap Krisztina napja lesz.
f0a827125495d46d142cb149da953c1e.jpg

Indiai titkaim – 16 – A román ortodoxia, avagy hagymakupolás honfoglalás

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Hegyek között jártunk, a Dél-Kárpátok bércei között. Tucatnyi évszázaddal ezelőtt Levente, a hős Árpád-fi járhatott erre, s a történelem viharai megcsócsálták ezt a környéket is.

Bár legutóbb arról regéltem, hogy áthaladtunk egy Selistea nevű kicsiny településén, tulajdonképpen csak a közelében száguldottunk el. A „száguldás” egy öreg busszal a hegyek között persze nem szó szerint értendő... Éjszaka volt még, így nem csodálhattuk meg a hatalmas bérceket. Haladtunk India felé...

Majd hosszú kilométereken keresztül színét sem láthattuk volna egy településnek sem, ha ébren lettünk volna. Hideg éjszaka volt.
 
A következő település, melyen keresztülutaztunk a beszédes nevű Balta volt. Persze balta román nyelven mást jelent: tó, mocsár, vagy láp. Szóval, olyan baltás helyen jártunk...
 
 
 
Baltának a 2002-es népszámlálás szerint 1441 lakosa volt, mindannyian román nemzetiségűek. Közülük csecsemőtől az aggastyánig 1440 fő román ortodox vallású, míg 1 fő egy keresztény kisegyházhoz tartozott.
 
Lassan elhagyjuk Romániát, így talán néhány gondolat a sokat emlegetett román ortodox egyházról, vallásról.
 
Az 1054-es nagy egyházszakadás eltávolította egymástól Rómát és Bizáncot, azaz a „nyugati” és „keleti” kereszténységet. Az évezredes harc, hogy Róma püspöke, vagy Konstantinápoly püspöke legyen-e első az egyenlők között gyakorlatilag nem dőlt el, inkább a pápa és a konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen kiközösítette egymást. E kiközösítést többször próbálták feloldani, (például 1274-ben és 1439-ben) de Konstantinápoly keresztes lovagok általi feldúlása nem mélyítette el a spirituális kapcsolatokat.
 
E kölcsönös kiátkozás 1965-ben VI. Pál pápa idején lett feloldva.
Bár különbségek vannak a teológiában:
Az ortodoxia nem fogadja el a római pápa elsőbbségét és tévedhetetlenségének dogmáját, szerintük a Szentlélek csak az Atyától származik és a Fiútól nem, fejlett ikonábrázolásaik ellenére elutasítják a szentek szoborként való ábrázolását.
1999-ben II. János Pál pápa volt az első pápa, aki keleti ortodox „területre” látogatott, történetesen Romániába. A magyar és az erdélyi katolikus egyház nagy fájdalma volt, hogy egyházfőnk ekkor nem látogatott el Erdélybe, nem erősítette meg hitében az erdélyi magyarságot és nem történt előrelépés a csángómagyarok magyar anyanyelvű misézése érdekében.
2000-ben viszont a keleti egyházak először emeltek szentjeik sorába olyan „római katolikus” szentet, jelesül Szent István királyt, akit a nagy egyházszakadás után kanonizáltak. Így ezer esztendő után Szent István király az első közös szentje a katolikus és ortodox egyházaknak.
 
 
A katolikus azt jelenti, egyetemes, az ortodox pedig azt, igaz hit. Bár arra kíváncsi lennék, a román ortodox egyháznak van-e olyan temploma, melyet Szent István királynak szenteltek?
Az ortodox egyházak általában „nemzeti” egyházak. A román ortodox egyháznak nagyjából 18,8 millió híve van, javarészt Romániában, Moldovában és Magyarországon. Magyarországon külön püspökségük van, a Gyulai Román Ortodox Püspökség, kevesebb, mint hatezer hívővel.
Értelemszerűen a román ortodoxiának javarészt román nemzetiségű hívei vannak, de romák és ukránok is találhatóak soraik között.
A román állam támogatja az egyházat, mely mint az erdőtűz terjed a magyarlakta területeken. Az Unióban a határok leomlanak, s lehet, hamarosan a Tisza partján is hagymakupolás templomok állnak?
2008-as hír volt, hogy Nagyváradon az 1990-es rendszerváltás óta már a 26. ortodox templomot építették. S ezek nem egyedi esetek. Egy magyar lakta faluba odahelyezik a román rendőrt a családjával, majd tanítót is, hiszen szükség van a gyerekeknek román anyanyelvi oktatásra (rögvest kétnyelvű lesz az iskola), de kell a hitélet is, így kolostort, vagy templomot építenek. S a magyar falu már vegyes falu, ahol könnyebben köttetnek vegyes házasságok és asszimilálódik, porlik, mint a szikla a magyar ember...
Bevallom, amikor Balta környékén utaztunk, húsz esztendőm összes tapasztalatával nem nagyon tudtam erről, s nem is nagyon foglalkoztam ezekkel a dolgokkal...
 
Baltát elhagyva újra kilométereken keresztül csak a néptelen táj. A következő kicsiny falu Siroca volt. Nos, Sirocát nem csak átaludtuk, de nem is sokat tudok róla mondani. Ahogy a következő kis településről, Bálvánestiu des Sus-ról, ami on-line szótárral megtámogatott román nyelv (nem) tudásom alapján talán Felsőbálványos lehetne. Ám Bálványos vára Erdély szívében található, nem a bolgár határ közelében. Feloldhatatlan ellentét... Nestiu azt is jelenti, hogy rejtett, ismeretlen...
Ahogy továbbhaladtunk, elértük Bálvánesti települését. (Aha, akkor az előző csak „felső”!). Kicsiny településekről van szó. Bálvánestiben a 2002-es népszámlálás szerint 1111 lakos élt.
Faltuk az utat és egy éles kanyart vettünk Malovát nevű településnél. Úton India felé. Milyen messze lehettünk áhított úti célunktól? Úgy 7500 km-re...
 
Nawesh
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1571) Belföld (5) Irodalmi kávéház (489) Sport (729) Mondom a magamét (4702) Gazdaság (652) Kultúra (6) Egészség (50) Gasztronómia (539) Életmód (1) Történelem (14) Tereb (140) Flag gondolja (33) Titkok és talányok (12) Vetítő (37) Autómánia (61) Alámerült atlantiszom (142) Mozi világ (440) Szépségápolás (15) Emberi kapcsolatok (36) Rejtőzködő magyarország (171) Tv fotel (65) Heti lámpás (242) Jobbegyenes (1811) Mozaik (83) Nagyvilág (1450)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>