]]>WOCHENBLICK]]>

Amikor Norbert Hofer osztrák elnökjelöltként a cseh Zeman elnököt kereste fel Prágában, a légkör nem lehetett jobb.

A vendéglátó elnök szívélyesen, csupa humorral fogadta Hofert. Olyannyira, hogy Zeman elnök meghívta Ausztriát a Visegrádi Négyekbe belépésre.

Van der Bellen elnök mostani prágai látogatása olyan volt, mint egy szomorújáték. Abban voltak egyek, hogy mindketten dohányzók és hogy ugyanabban az évben születtek. Minden más az „egyetértettek abban, hogy nem értettek egyet” felirat alatt játszódott le. „Milyen kár – pedig egy elnöknek – még ha ilyen öreg is – barátokat kellene szereznie.”

Ugyanilyen volt Van der Bellen budapesti látogatása is.

Kizárólag a magyarok udvariassága akadályozta meg a kínos dolgokat. Természetesen mindkét helyen az a vád hangzott el, hogy közép-európai szomszédaink pénzt akarnak az EU-tól, de nem akarnak menekülteket befogadni. „Milyen hülye érv!”.

„Roosevelt, Churchill és Sztálin voltak azok, akik Teheránban, Jaltában és Potsdamban Közép-Európát csaknem egy fél évszázadra a szovjetek uralma alá lökték. Kötelességünk lenne, hogy az EU pénzén segítsük felépíteni infrastruktúrájukat, gazdaságukat és egész keresztény nemzeti kultúrájukat.

Egyáltalában nem azon országok kötelessége, amelyek egy fél évszázadon át a szovjetek igájában szenvedtek, hogy az EU menekültügyi csődjét támogassák. Ha valakinek évtizedeken át idegen uralmat kellett elviselnie, teljesen érthető, hogy most keresztény országként nem akar a szovjeturalomról iszlámra váltani. Ausztriának és a szövetségi elnöknek ezt nem csak meg kell értenie, hanem támogatnia kell!”

]]>www.lovasistvan.hu]]>