Ma 2019 december 15. Valér napja van. Holnap Etelka, Aletta napja lesz.
ce79054d2245c8d69f5f25205ad9ad84.jpg

Török Gábor elemez - Több mint huszonegy

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Három választás éve 2014: az április eleji parlamenti után május végén az Európai Parlament 21 magyar képviselőjét, októberben pedig közel 3200 magyar település helyi vezetőit választja meg az ország.

Ezeknek a voksolásoknak a politikai súlya, jelentősége természetesen messze nem azonos. Míg a parlamenti választás az országos, az önkormányzati pedig a helyi hatalomról szól, az EP-voksolás tétjét sokkal nehezebb pontosan meghatározni. Kétségtelen, hogy az Európai Parlament ma már tényleg nem az a politikustemető, mint ami kezdetben volt, jelentősége és befolyása nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben. Mégis az a helyzet, hogy akár csak a magyar uniós politika tekintetében is sokkal fontosabb, hogy kinek a kezében van idehaza a kormányrúd, mint az, hogy az egyes pártok hány képviselőt küldhetnek Brüsszelbe.

listavezhv.jpg

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Az uniós választás éppen ezért az én értelmezésemben leginkább a magyar politikáról szól, jelentősége és magyarázata elsősorban a belpolitikai viszonyokhoz kapcsolható. Nem megfeledkezve az egyes pártok európai kontextusáról, nemzetközi befolyásáról és a brüsszeli érdekérvényesítés fontosságáról sem, megítélésem szerint a május végi voksolás tétje igazán az, hogy a hazai politika szereplői hogyan látszódnak majd az eredmények tükrében. Egyszerűbben megfogalmazva: ki tűnik majd sikeresnek és ki sikertelennek a választás után, azaz ki kerül távolabb és ki közelebb a hatalomhoz.

Különösen szépen látszik ez az áprilisi kudarc után most éppen a széttartó tendenciák hatása alatt álló baloldalnál. Az EP-választás náluk bír a legnagyobb téttel, hiszen ez az első olyan országos voksolás, ahol minden jelentős szereplő megméretődik. Hiába a minden bizonnyal alacsony részvételi arány, mindenki szembesülhet majd azzal, hogy a választáson megjelenő körülbelül két és fél millió ember milyen erősorrendbe helyezi ezeket a pártokat. Az Együtt-PM és a DK számára kulcskérdés az öt százalékos küszöb átugrása, ha ezt nem tudják megtenni, az komoly kudarc lehet számukra. Ugyanez igaz az áprilisban a parlamenti bejutással sikert elérő LMP esetében is, náluk sem mutatna most jól egy öt százalék alatti eredmény. A három kisebb párt egymáshoz mért támogatottságának is üzenetértéke lehet, aki jobban szerepel, az őszi önkormányzati választás előtti alkudozásban kedvezőbb pozícióba kerülhet.

Az MSZP esetében a másik három szereplő megelőzése még nem siker – ez a papírforma. Ahogy ma már egyre inkább az is az, ha a Jobbik legyőzi a szocialistákat május 25-én. Ugyanakkor a 2009-es EP-választási kudarchoz (17,37%) közeli, különösen annál rosszabb eredmény tovább erősítené a párt válságát, és minden bizonnyal végleg megrendítené Mesterházy Attila pozícióját. Ugyanakkor egy nem várt jobb szereplés, különösen a második hely megőrzése, ráadásként pedig a kisebb pártok öt százalék alatti eredménye, kifejezetten segíthetné a pártelnököt a székének megmentésében.

A Jobbik esetében a második hely megszerzése komoly előrelépés lenne, ráadásul minden bizonnyal a választás legtöbbet tárgyalt témáját adná, ha Vona Gábor pártja – első alkalommal – több szavazatot szerezne, mint az MSZP. A „lengyel forgatókönyv”, azaz a baloldal váltópárti szerepének elvesztése ebben az esetben újabb megerősítést kaphatna, aminél kedvezőbb témát nem is találhatna a Jobbik. Ám abban az esetben, ha a párt az ápriliban elért húsz százalék alatt maradna, különösen pedig, ha a 2009-es eredményét (14,77%) sem érné el, a választás kudarcként értelmeződne, és jelentős károkat okozhatna a Jobbik számára.

A kormányoldalon a legegyszerűbb a képlet: nincs ember, aki ne venné biztosra a Fidesz újabb sikerét, legfeljebb annak mértéke kérdéses. Ha sikerül a 2009-eshez hasonló (56,36%) fölénnyel nyerni, vagy legalább ötven százalék közelébe jutni, tovább tarthat a tavaszi momentum, ami az önkormányzati választás előtt kifejezetten jól jöhetne a Fidesz-KDNP-nek. Kérdéseket legfeljebb az vethetne fel, ha nem látnánk az adatokban a „győzteshez húzást”, s különösen, ha a 2004-es eredménynél (47,40%) gyengébben, vagy esetleg még az áprilisi 45 százalék alatt szerepelne a párt.

(Heti Válasz, 2014. május 8.)

]]>www.torokgaborelemez.blog.hu]]> - a Flag Polgári Magazin partnere

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mondom a magamét (4155) Gasztronómia (539) Vetítő (37) Sport (729) Tereb (138) Emberi kapcsolatok (36) Életmód (1) Heti lámpás (221) Alámerült atlantiszom (142) Nagyvilág (1440) Egészség (50) Mozi világ (440) Irodalmi kávéház (474) Rejtőzködő magyarország (171) Történelem (13) Belföld (5) Autómánia (61) Flag gondolja (33) Kultúra (4) Gazdaság (633) Szépségápolás (15) Tv fotel (65) Mozaik (42) Jobbegyenes (1652) Politika (1571)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>