Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
Szentesi Zöldi László: Találkozás egy fiatalemberrel

Szentesi Zöldi László: Találkozás egy fiatalemberrel

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Döbbenet: A fideszesek lopnak, ez a lényeg...

A feleségemmel sétáltunk karöltve, és boldogok voltunk. A fiatalemberrel a Duna-parton találkoztam, hat óra felé. Egyszerre elhallgattam, és zavart nyugtalanság fogott el. A feleségem csodálkozva nézett rám, és én hebegve mondtam:

– Kérlek... várj rám... beszélnem kell ezzel a fiatalemberrel...

Odaléptem hozzá. A Duna felé nézett, csak a hátát mutatta nekem.

– Én… – kezdtem habogva, félve, de akkor váratlanul megfordult, és tekintetét vasvillaként szegezte rám.

– Hol a nagy szimfónia, a rettenetes színjáték a szürke láthatárról és a gőgös istenekről, akik ott lüktetnek és vonaglanak a láthatár mögött?

– Ezt most villámgyorsan fejezzük be – szóltam mérgesen.

A fiatalember meglepve tekintett rám. Ismertem ezt a nézést, ismertem ezt a pillantást.

– Hiába nézel, ez nem Karinthy novellája. Te pedig nem az alteregóm vagy, nem a megkettőzött tudatomra építjük a történetet. Te egyszerűen egy fiatalember vagy, én pedig én – ilyen egyszerű. És ezúttal nem te kérdezel, nem te szembesítesz, hanem én.

– Hát, kezdd csak – szólt fölényesen a fiatalember, és rágyújtott egy cigarettára.

– Azt mondtad az önkormányzati választás előtt, hogy mindegy, ki jöjjön, csak ne a Fidesz. Aztán győztetek, befutott a Gyurcsánytól a Jobbikig terjedő skálán mozgó jelölt. Még mindig tartod, hogy jobb ez így a városnak?

– Igen – szólt dacosan a fiatalember.

– Csakhogy azóta eltelt néhány hónap, és kiderült, hogy hiába a fényes győzelem, semmi sem történik a városban. Viszont barátod, az új polgármester bejelentette, hogy megszorító intézkedéseket hoz, máris kevesebb pénz jut helyi sportra, kultúrára. Te tényleg elhiszed, hogy az előző vezetés kiürítette a kasszát?

– Elhiszem.

– És hogyan lehet kiüríteni egy város kasszáját, ha szabad kérdeznem? Ezt hogy kell csinálni?

– Ezt nem tudom. de a fideszesek lopnak, ez a lényeg. Mindenki lop, de ők a legtöbbet.

– Jó, haladjunk tovább. Az új polgármesternek nincs testületi többsége, visszadobják a javaslatait, évek fognak eltelni az önkormányzati harccal, és semmi sem történik. A polgármesteretek képtelen lobbizni, senkit sem ismer, a fejlesztéseket sorra más települések viszik majd el, amelyek tudják, mit akarnak, és ahol egységes a testület a legfontosabb ügyekben. Jó ez így nektek?

– Mindegy, csak annak a rohadt Orbánnak nem legyen igaza. Ne örüljön az a sok szemét fideszes.

– Igen, pontosan erre a válaszra számítottam. Még egy kérdést engedj meg. Ismerlek ezer éve, tudom, hogy nehezen éltek. Arra is emlékszem, hogy a mostani munkádat az előző vezetés idején szerezted, amikor a fideszes polgármester nagyvállalkozókat csábított a városba. Egy ilyen cégnél dolgozol, nem keresel sokat, de megéltek. A te életedben, munkakörülményeidben, megélhetésedben hozott bármiféle változást az ellenzéki győzelem, azon kívül, hogy a hírek szerint a munkaadód is fontolgatja, hogy kivonul a városból, máshova teszi át a székhelyét? Jobb lett az életed tavaly év vége óta? Jobb lesz ezután az életed?

A fiatalember kicsit fel-alá járkált, majd dacosan felszegte a fejét:

– Felőlem dögöljön meg mindenki. Miért, Mészáros Lőrincnek miből telik mindenre? És a Tiborcz? Miért nem én vagyok Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz? A kisember szart sem ér?

Lassan ellépdeltem a fiatalember mellől.

A feleségem türelmetlen lett.

– Ki volt ez a fiatalember? – kérdezte.

– Egy régi ismerősöm – mondtam neki zavartan.

– Igen – mondta a feleségem kicsit élesen. – Csak rossz modora van. Miért nem mutatkozik be? Pedig feltűnően hasonlít hozzád.

– Tévedsz – válaszoltam. – Nem hasonlítunk egymásra, és nincs bennünk semmi közös. Utálom ezt a fiatalembert. Tudod, mit: nem is utálom. Nem érdekel, mi van vele, nem érdekel a sorsa. Majd megoldja a maga problémáit, tőlem, tőlünk segítséget ne reméljen. Idióta hülye gyerek, elrontja a közös dolgokat, és még neki áll feljebb. Mi viszont szépen élünk, dolgozunk, egészségesek vagyunk, és pompásan érezzük magunkat. Ez a lényeg, nem?

Aztán idejöttünk a kávéházba. Nehéz kedvemről lassan oszolt el a görcs.

A téma szép – mondtam magamban, felvidulva. – Versnek kicsit hosszú volna. De egy novellát lehet belőle csinálni. Röviden, szatirikusan. Ma úgyis csütörtök van, szállítanom illik valamit.

Papírt kértem, és rövid habozás után leírtam a címet: „Találkozás egy fiatalemberrel...”

És csak tompán fájt már a seb.

Szentesi Zöldi László - ]]>www.demokrata.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Sport (729) Egészség (50) Szépségápolás (15) Vetítő (30) Történelem (17) Titkok és talányok (12) Kultúra (6) Irodalmi kávéház (537) Tereb (146) Jobbegyenes (2778) Politika (1582) Mozi világ (440) Gasztronómia (539) Mondom a magamét (7501) Emberi kapcsolatok (36) Heti lámpás (310) Tv fotel (65) Nagyvilág (1309) Alámerült atlantiszom (142) Életmód (1) Nézőpont (1) Gazdaság (702) Rejtőzködő magyarország (168) Autómánia (61) Belföld (10) Mozaik (83) Flag gondolja (36)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>