- 0
Soros György pénzügyi magánalapja (Soros Fund Management – SFM) évről évre nagyobb kitettséget szerez média- és kommunikációs vállalatokban. A közel 90 éves pénzügyi spekulánsnak valószínűleg az utolsó nagy dobása, hogy az általa hirdetett káros gondolatokkal a lehető legszélesebb közönséget megfertőzze szerte a világban – írja a Tűzfalcsoport.
A New York-i székhelyű SFM-et Soros György még 1969-ben alapította, és azóta is mindvégig az ő irányítása alatt dollármilliárdokat keresett. A pénzügyi spekuláció mellett számos politikai akciója volt, közülük is a leghíresebb az angol font elleni támadás 1992-ben, amin egymilliárd dollárt keresett. Azóta hívják többek között a férfinak, aki megtörte az angol nemzeti bankot. Hasonlóval próbálkozott Magyarországon 2008-ban is, amikor az OTP részvényét támadta, ami óriási esést okozott mind a bankpapír piacán, mint a magyar tőzsdén. Soros különböző közvetlen pénzügyi és politikai támadásairól regényt lehetne írni, de az elmúlt években egy még alattomosabb cselhez folyamodott, és immár közvetve próbálja befolyásolni a világot.
2011 több okból is mérföldkő Soros pénzügyi spekulációs történetében, mivel az egyre szigorodó törvények miatt azt a döntést hozta, hogy családi vállalkozássá alakítja az SFM-et. Érdemes tudni, hogy ezt megelőzően az SFM-hez hasonló pénzügyi alapok kvázi ellenőrizetlenül és mindenféle átláthatósági követelmények nélkül kereskedhettek. Jobban szemügyre véve az alap teljesítményét, érdekes tényre lehetünk figyelmesek. Soros, miután elbúcsúzott a befektetőktől, jelentős összegeket kezdett invesztálni a média- és kommunikációs szektorba.
Valószínűleg a pénzügyi sikerein felbátorodva, és mivel a demokrata Hillary Clinton (akit köztudottan pénzügyileg is jelentősen támogatott) elvesztette a választást, 2016-tól kezdődően az alap vagyonelemeit még inkább a kommunikációs szektorra koncentrálta.
Mint minden izgalmas történet, Soros ügyeskedései is több szálon folytatódtak. 2018-ban filantróppá vedlik és az SFM 18 milliárdos vagyonát a Nyílt Társadalom Alapítványoknak adja. Egyrészt ez jelentős adómegtakarítást jelent a hozzá hasonlóan cselekedő milliárdosoknak, megtartva közben a teljes hatalmat a vagyon felett. Másrészt így olyan „nemes célok” mögé tud bújni, mint az információs és digitális jogok vagy a független újságírás pártolása.
Úgy tűnik, Soros vérszemet kapott, és 2016-tól kezdve többfrontos támadást vezényel. Immár nemcsak pénzügyi spekulációval támadja a számára nem megfelelő kormányokat az USA-tól Magyarországig, illetve nem elég számára, hogy isszák szavait Brüsszelben a Soros-bérencek. Eldöntötte, hogy valószínűleg utolsó nagy háborújaként kihasználja a digitalizációt és beférkőzik a magánéletünkbe is. Fontos mindenkinek megértenie, ha eddig nem lett volna világos, hogy Soros és társai veszélyes játékot játszanak. Tegyünk meg mindent, hogy megállítsuk az ő és csatlósai ármánykodásait.
A teljes írást IDE kattintva tekinthetik meg.