Ma 2022 augusztus 10. Lőrinc napja van. Holnap Zsuzsanna, Tiborc napja lesz.
Marxista propaganda közpénzből?

Marxista propaganda közpénzből?

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Figyelem, ezt mindenkinek el kell olvasnia!

Az élet újra és újra bizonyítja, hogy igaza volt Szakács Árpád újságírónak, amikor közel egy évvel ezelőtt föltette a kérdést a Magyar Idők hasábjain: ugyan bizony kinek a kulturális diktatúrája fojtogatja még mindig a köztudatot?

Karl Marx a több mint százmillió halottat maga után hagyó kommunizmus elvi megalapozója, aki így szította a gyűlöletet a Friedrich Engelsszel közösen 1848-ban megjelentetett Kommunista kiáltványban: 

„A proletariátus, a mai társadalom legalsóbb rétege, nem emelkedhetik fel, nem egyenesedhetik ki anélkül, hogy levegőbe ne röpítse a rétegeknek azt az egész felépítményét, amely a hivatalos társadalmat alkotja. (…) A burzsoá családja természetesen elpusztul… (…) A munkásoknak nincs hazájuk (…) A népek nemzeti elzárkózottsága (…) eltűnik már a burzsoázia fejlődésével, a kereskedelmi szabadsággal, a világpiaccal, az ipari termelés és az ennek megfelelő életviszonyok egyformaságával. A proletariátus uralma még jobban eltünteti majd őket.” 

A marxizmus alaptétele tehát a társadalmi felforgatás, a gyilkolás, a nemzetellenesség.

Mégis Marxra emlékezve konferenciázik október 26-án és 27-én a Társadalomelméleti Kollégium a gyűlöletpropagandista születésének 200. évfordulója alkalmából. E társaság 1981-ben alakult – nagyon jellemzően az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi egyetem szakkollégiumaként. A csoportosulásról szóló Wikipédia-szócikk szerint az 1980-as évek nyári Tőke-táborainak népszerűsége nyomán döntöttek úgy a kezdeményezők, hogy „egy olyan új szakkollégiumra van szükség, ahol elsősorban Marx munkássága nyomán gondolkodnak.” 

Ezt mi sem jellemzi jobban, mint hogy „az első években szinte kizárólag Marx műveit olvasták a kollégisták, a ]]>szellemi pluralizmus]]> miatt a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az egyik szemináriumon marxi nyelven fogalmaztak meg ]]>liberális]]> gondolatokat, a másikon pedig marxi nyelven ]]>neosztálinista]]> nézeteket.” 

1990 után „addig tiltott polgári tudományterületeket próbált bevonni tevékenységébe, de kereste a szellemi kapcsolatot a ]]>nyugati marxizmussal]]> is.” Emellett az „életmódkísérleteket” végeztek: „a kollégiumi együttlakás lehetőséget teremt arra, hogy tagok olyan társas érintkezési formákat próbáljanak ki, melyek elütnek a szokásos társadalmi sablonoktól. Az ]]>1968-as]]> ]]>diákmozgalmak]]> halovány visszfényeként a ]]>házfoglalások]]> és a ]]>kommunák]]> ]]>direkt demokratikus]]> örökségét viszik tovább ezek a kísérletek, és hozzájárulnak a társadalmi valóság kritikus megismeréséhez.”

E mentális űzöttségben gyökerezik tehát a Társadalomelméleti Kollégium, melynek kedvenc témái között rendre felbukkan a homoszexualitás és a feminizmus. Október végi két napos konferenciáján pedig azt vizsgálja, hogy „a társadalomkritikai eszköztár használata miképpen segítheti elő saját korunk konkrét társadalmi helyzetének megértését.”

Ennek jegyében Tamás Gáspár Miklós nyitja a szellemi kútmérgezést, előadásának címe A marxi osztályelmélet hiánya és az etnicizmus. Ízelítő egyéb előadások címeiből: „A jog elnyomó természete”, „Patriarchátus, szexizmus és gender”, „Szimbolikus térfoglalások forradalmi helyzetekben”, „Lehetséges-e ma még forradalomról beszélni?”, „Biocentrikus ökoszocializmus”, „Az új marxi pillanat beköszönte: globális emberiség születése”, „A fasizmus második korszaka”, „Új jobb- és szélsőjobboldali pártok felemelkedése Európában”, „Párhuzamok a történeti és a kortárs szélsőjobb között”,  „A kalapács-paradoxon: a lehetséges baloldali kultúrpolitika felé?”, „A magyar zenészek munkája és autonómiája a digitalizáció, a genderviszonyok és a globális iparági viszonyok tekintetében.” 

Garantáltan tartalmas és elmélyült rettegésben lehet tehát része azoknak, akik részt vesznek a két napos tudatmódosuláson. 
Mindez persze teljesen érdektelen lenne, ha e szélsőbaloldali szeánsz magánháznál, önköltségből zajlana.

Csakhogy sajnálatos módon e szellemi brigantizmusnak a Budapesti Corvinus Egyetem ad helyet.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által fenntartott intézmény idei költségvetésében 400 millió 400 ezer forint államháztartási forrás szerepel. Költői kérdés, hogy a Corvinus vajon befogadna-e szélsőjobboldali, mondjuk fajbiológiai vagy eugenikai kérdésekről filozofáló szellemi műhelyt. A válasz nyilvánvaló, egyértelmű. Épp ezért erkölcsi alapvetésnek kellene lennie, hogy áltudományos szélsőbaloldali, nemzet- és emberellenes önhergeléseknek közpénzből működő intézményekben nincs helyük.

Ágoston Balázs - ]]>www.demokrata.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Egészség (50) Gazdaság (667) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (30) Rejtőzködő magyarország (168) Autómánia (61) Tereb (141) Jobbegyenes (2379) Történelem (15) Heti lámpás (260) Irodalmi kávéház (513) Mozi világ (440) Titkok és talányok (12) Mondom a magamét (6236) Kultúra (6) Emberi kapcsolatok (36) Életmód (1) Mozaik (83) Sport (729) Szépségápolás (15) Belföld (8) Flag gondolja (33) Politika (1581) Nagyvilág (1464) Gasztronómia (539) Tv fotel (65)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>