Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
Küszöbön áll a Jobbik szétszakadása

Küszöbön áll a Jobbik szétszakadása

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Ennek az ideológia nélküli, csak a hatalomért ácsingózó, gerinctelen, felvásárolt, szavahihetetlen pártnak azt sem szabad elhinni, amit kérdez.

Igazán izgalmas és eseménydús napok vannak azok mögött, akik valami perverzió miatt nem tudják nem figyelemmel követni, mi történik a Jobbik nevű balliberális párttal.

És valóban: tényleg szórakoztató, ahogyan a bukott párt felső vezetői egymást nyírják, fúrják, suttogó és harsogó propagandával karaktergyilkolják. És még csak a mulatság elején járunk, mert a fejlemények ezen pontján szoktak igazán felgyorsulni az események, és ilyenkor kapcsolnak magasabb fokozatra, tekerik feljebb a hangerőt a buliban, hogy aztán, amikor a hangulat már a tetőfokára hágott, elkezdjék kizárogatni egymást a bukott és ideológiailag kiüresedett pártból.

Így szokott ez ugyanis történni. Mi pedig elkezdhetjük dörzsölni a tenyerünket, kényelmesen hátradőlhetünk, kikérhetjük a sokadik kávénkat, mert ez szokott lenni az a pont, ahol már csak idő kérdése, hogy mikor válik a jobboldalt pénzért, médiáért vagy a remélt hatalomért elárulókból egy szóra sem érdemes bejegyzésecske a Wikipédián. Hiszen láttuk, emlékszünk, mi történt a kisgazdapárttal, és láttuk, hogyan lettek az MDF egyes politikusaiból először a balliberális oldalhoz dörgölőző árulók, majd később potencianövelővel házaló, lecsúszott utazó ügynökök.

Számos, tanulságos példa bizonyította, hogy a jobboldali pártok szavazói a legkevésbé sem arra vágynak, hogy azok, akiknek a voksukat azért adták, hogy a tradicionálisan jobboldali témákért harcoljanak, elkezdjenek tüzelő macskaként, kéjesen nyávogva felajánlkozni a balliberális oldal vezetőinek és a liberális média újságíróinak, Kálmán Olgának. És nekifogjanak szidalmazni a határkerítést, szabotálni a migrációs népszavazást, megfúrni az alkotmánymódosítást, alpári stílusban beszélni a nyugdíjasokról, nekifogjanak Soros egyeteme mellett kampányolni vagy a Spinoza Házban haknizni.

Ezeket a néppártosodó, középre tartó, konszenzusra törekvő (ezekkel a szavakkal takaróznak) pártokat eddig minden esetben megbüntették a szavazóik. Eltűntek, megbuktak, és ma már csak azok emlékeznek rájuk – mint például én is –, akik most a Jobbik hattyúdaláról akarnak írni, és eszükbe jutnak a Debreczeni Józsefek, a Herényi Károlyok, a Giczy Györgyök és a Dávid Ibolyák.

A Jobbik szakadása szinte biztos. Vona Gábor, miután pár milliárd forintért eladta a pártja lelkét Simicska Lajosnak, rálépett a Herényi Károly-i, Dávid Ibolya-i útra. Békét kötött azokkal a pártokkal és azokkal az újságírókkal, amelyek/akik egészen a tranzakciót megelőző napokig a demokrácia legnagyobb ellenségét, az újfasizmus magyarországi helytartóját látták benne, majd hadat üzent az addig kívülről támogatott Fidesznek. És hiába szuggerálta, mantrázta, hogy Isten bizony el fogja kergetni Orbánt – hiszen a népnek elege van a Fideszből –, a választási eredmény csúfos kudarc lett.

Pedig a komplett ballib média és a komplett Simicska-birodalom beállt a néppártosodva cukisodó Vona mögé.

A néppártosodás mégsem működött, hiszen nem működhetett. Ugyanis amit Vona Gabi művelt a pártjával, az nem néppártosodás volt, hanem annak az eszmének az elárulása, amelynek jegyében annak idején a Jobbik megfogant, és amely miatt a nemzeti radikális választók mindaddig bizalmat szavaztak a Jobbiknak. Az árulást tetézte, hogy a Jobbik nem néppártosodott, hanem keselyűként lecsapott a haldokló ballib pártok szavazóira.

Megpróbálta elfoglalni a balliberális térfelet, mert meglátta, hogy jobbról nem tudja megverni a Fideszt. Szövetséget ajánlott a szemkilövetőknek, de közben őket is átverte, hiszen a Simicska pénzén felvásárolt ballib újságírók, korábbi elveiket fel- és eladva, minden fórumon, a nap 24 órájában a Jobbikkal való összefogást sürgették, és arra biztatták a kiábrándult vagy a kiábrándulni kezdő baloldali szavazókat, hogy a legerősebb ellenzéki jelöltre kell szavazni, aki, mit ad Isten, minden esetben – szerintük – a Jobbik jelöltje.

A Jobbik részben azoknak a baloldali szavazóknak a voksaival érte el a 19 százalékos eredményt, akik hittek annak a Kálmán Olga-i hazugságnak, hogy csak a Vona-pártra leadott szavazatokkal lehet megverni a Fideszt. A Jobbik mindent és mindenkit átvert, de nem jött be a mestertervnek hallucinált szerencsétlenkedésük. Így is elbuktak. Ennek az ideológia nélküli, csak a hatalomért ácsingózó, gerinctelen, felvásárolt, szavahihetetlen pártnak azt sem szabad elhinni, amit kérdez.

Vona Gáborékkal kapcsolatban két dologban lehet biztos az ember: hogy semmi nem igaz abból, amit mondanak és hogy mindenkit átvernek a hatalomért. Ezekre az emberekre nemhogy egy országot, de egy olyan deszkákkal körülvett, kis méretű építményt sem szabad bízni, amiben háztáji baromfikat szokott tartani a tisztességes és dolgos gazda.

Apáti Bence

A szerző táncművész, publicista

]]>www.magyaridok.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tv fotel (65) Nagyvilág (1309) Jobbegyenes (2778) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15) Kultúra (6) Sport (729) Belföld (10) Mondom a magamét (7501) Tereb (146) Autómánia (61) Gasztronómia (539) Titkok és talányok (12) Politika (1582) Életmód (1) Flag gondolja (36) Mozi világ (440) Rejtőzködő magyarország (168) Gazdaság (702) Egészség (50) Mozaik (83) Történelem (17) Alámerült atlantiszom (142) Nézőpont (1) Vetítő (30) Irodalmi kávéház (537) Heti lámpás (310)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>