Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
Juszt se volt Boross Péter munkásőr!

Juszt se volt Boross Péter munkásőr!

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A volt miniszterelnökre vonatkozó hamis állítást a mai napig bizonyítékok nélkül mantrázzák.

A sokszorosan megbukott, ám magát még ma is az igazság bajnokának tartó szélsőbaloldali „sztártévés”, Juszt László kedvenc foglalatossága, hogy a közösségi oldalán naponta többször is megosztja napi gondolatnak nevezett gyűlölködő, gyalázkodó, rágalmazó, súlyosan becsületsértő „kommentjeit”. Ars poeticája csupán ennyi: „utálom ezt a rezsimet, mint a sz…rt”. Elég beleolvasni néhány penetráns posztjába, hogy undorral meneküljön el minden jóérzésű Facebook-szörfölő, és soha többé ne kattintson a honlapjára.

Amiért most mégis kivételt teszünk vele, annak az az oka, hogy a Magyar Nemzetben nemrég megjelent Boross Péter-interjú kapcsán (]]>A baloldal nem tudna kormányozni, magyarnemzet.hu)]]> a volt miniszterelnököt sértegető fröcsögésben előkotorta azt a régi hazugságot, hogy Boross Péter munkásőr volt. Mivel bejegyzését – jóhiszemű feltételezésünk szerint tudatlanságból – több ezren lájkolták, illetve megosztották, ennek cáfolatául az alábbiakban közöljük Kiss Dávid történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa ezzel kapcsolatos szakértői véleményét, mivel ő 2005 óta kutatja ezt a témát, és a legtöbbet publikált ebben a tárgykörben.

Munkatársunktól

*

A Munkásőrség személyi anyagait a Magyar Országos Levéltár és a HM Irattárának az anyaga tartalmazza. Ennek alapján tisztázni lehet a különféle városi legendákat, alaptalan híreszteléseket.

Érdekes például Boross Péter volt miniszterelnök esete, akiről a 90-es évek elejétől kezdve több sajtóorgánumban is azt állították, hogy a testület tagja volt. 1928-ban született, majd 1947-ben, az érettségit követően a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára nyert felvételt, ezt követően a Fővárosi Tanácsnál pénzügyi területen dolgozott. Az 1956-os forradalom alatt a Budapesti Forradalmi Bizottság és az Értelmiségi Forradalmi Tanács tagja volt. A forradalom után letartóztatták, majd internálták, 1959-ig rendőri felügyelet alatt állt. 1960-tól a vendéglátóiparban helyezkedett el, 1971-től 1989-es nyugdíjazásáig a Dél-pesti Vendéglátó-ipari Vállalat igazgatója volt. Ennek során több bíráló cikke is megjelent a vendéglátóipar területén folyó pazarló gazdálkodással kapcsolatban. Az 1990 májusában megalakult Antall-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lett, később a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, majd 1990 decemberétől belügyminiszter. Antall József halálát követően, 1993 decembere és 1994 júliusa között Magyarország miniszterelnöke.

Boross Péternek nincs az említett iratanyagban dossziéja, a nagyobb internetes adatbázisokban sincs róla ilyen jellegű dokumentum. De mégis honnan kering róla az említett álhír az interneten? 1994-ben a Hócipő című lap közölt több dokumentumot, ezt 2015-ben ismét megtették, a honlapjukon ezek megtalálhatók. Az egyikben Boross Péter egy, az MSZMP XI. kongresszusával kapcsolatban meghirdetett munkaversenyre biztatta igazgatóként a vállalat dolgozóit. A másikban a XX. kerületi munkásőrparancsnokkal készítettek egy interjút, amelyben a Dél-pesti Vendéglátó-ipari Vállalatnál dolgozó munkásőrök tevékenységéről beszélt. Az egység parancsnoka név szerint beszélt a vállalatnál dolgozó munkásőrökről, Boross Péter neve azonban nem szerepelt közöttük. A következő forrás Boross Péter szocialista brigádversennyel kapcsolatos beszédének a kivonatát, a negyedik a Honvédelmi Érdeméremmel kapcsolatos kitüntetését tartalmazta.

Az 1994-es cikk megjelenését követően írtak a miniszterelnök „munkásőri múltjáról”, pedig az említett dokumentumok erről semmit sem tartalmaztak. Ennek ellenére ezt a hamis állítást sokan a mai napig bizonyítékok nélkül mantrázzák.

Boross Péterhez ügyéhez nagyon hasonló egy másik volt miniszterelnöknek, Horn Gyulának az esete is, akiről szintén nem tartalmaz a tárgyalt forráscsoport dokumentumot. Horn Gyula 1932-ben született, 1950-ben érettségizett, majd a Don-rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán tanult, 1954-ben belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, ettől az évtől a Pénzügyminisztériumban dolgozott, a forradalom leverését követően a karhatalomban teljesített szolgálatot, hamisnak bizonyult információk szerint innen lépett át a Munkásőrségbe. 1959-től a Külügyminisztériumban vállalt munkát, majd 1961-től különböző külképviseleteken. 1969-től az MSZMP KB Külügyi Osztályára került, amelynek 1983 és 1985 között osztályvezetője volt. 1985-től KB-tag, majd államtitkár a külügyi tárcánál. 1989-ben a Németh-kormány külügyminisztere, az MSZP egyik alapítója, 1994 és 1998 között miniszterelnök, 2013-ban hunyt el.

Horn Gyula esetében is felmerül a kérdés, miből gondolhatták, hogy a karhatalom megszervezését követően a Munkásőrségnek is a tagja volt. Több alkalommal, például 1985 decemberében részt vett a Munkásőrség évzáró közgyűlésén, ahol mint külügyi államtitkár az aktuális külpolitikai történésekről tartott előadást, akárcsak 1989-ben, így egyesek talán azt hihették, hogy tagja volt a testületnek is. Ugyanakkor például a Figyelő 2002. április 6-i számában a forradalom utáni munkásőri tevékenységéről esett szó, de nyilvánvalóan összekeverték a testületet a karhatalommal.

Kiss Dávid – A szerző történész

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Titkok és talányok (12) Heti lámpás (310) Belföld (10) Mondom a magamét (7501) Autómánia (61) Nézőpont (1) Rejtőzködő magyarország (168) Jobbegyenes (2778) Alámerült atlantiszom (142) Irodalmi kávéház (537) Életmód (1) Flag gondolja (36) Politika (1582) Történelem (17) Nagyvilág (1309) Emberi kapcsolatok (36) Kultúra (6) Mozi világ (440) Tereb (146) Szépségápolás (15) Tv fotel (65) Vetítő (30) Gazdaság (702) Egészség (50) Mozaik (83) Gasztronómia (539) Sport (729)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>