Horn Gyula, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon gazdaságpolitikájának elemei köszönnek vissza a Momentum programtervéből. A lila párt hatalomra kerülve felszámolná a családi kedvezmények rendszerét, a balliberális kormányok alatt már megbukott segélyalapú támogatásokat vezetné vissza, ráadásul a többsávos adórendszer miatt kevesebb pénz maradna az emberek zsebében. Fekete-Győrék a nyugdíjrendszert is aláásnák olyan átgondolatlan intézkedésekkel, hogy 35 éves kor felett a befizetők felvehetnék az addig befizetett járulékukat.

A Momentumot a jövő pártjának tituláló Fekete-Győr abban is a baloldali kormányok gyakorlatához térne vissza, hogy növelné a szociális alapú, alanyi jogon járó családi pótlék mértékét. A lehetséges növelés módjáról, szabályairól komolyan vehető konkrétumot ugyan nem árult el, ám azt megjegyezte, hogy „megduplázás vagy megtriplázás” jöhet szóba. A pártelnök gyanúsan hallgatott eközben arról, hogy mit terveznek a dolgozó szülőket megillető családi adókedvezmények ma élő rendszerével. A balliberális kormányok idejéből származó tapasztalatok alapján azonban sok jót ez ügyben nem remélhetnek a legálisan munkát vállaló szülők. A baloldali kabineteknél a családi pótlék emelése általában elsőbbséget élvezett, más támogatási módozatokra ugyanakkor már nemigen maradt sem anyagi fedezet, sem politikai szándék. Ezek alapján, s az utóbbi évek baloldali megszólalásait figyelembe véve leginkább arra lehet következtetni, hogy a családi pótlék emelésével párhuzamosan a baloldali koalíció drasztikusan visszavágná a családi kedvezményeket, ezzel évente akár több száz milliárdos összegtől vágva el nagyjából 1,1 millió családot.

A lila párt elnöke csak hebegett-habogott Rónai Egon műsorvezető azon kérdésére, hogy a meglehetősen nagyvonalú családtámogatási rendszer olyan alappilléreit is felszámolnák-e, mint a csok, a lakásfelújítási támogatások és más, kedvezményes hitelfelvételt is magukban foglaló lehetőségek. Nem túl bizalomgerjesztő módon Fekete-Győr úgy fogalmazott, hogy „van, ami maradna, de az ellenzéki pártokkal kell megbeszélni ezt a kérdést”.

Ha figyelembe vesszük, hogy a szivárványkoalíciót az a Gyurcsány Ferenc vezeti, aki 2006-ban, illetve 2008-ban és 2009-ben a hírhedt Bokros-csomaggal vetekedő megszorításokat léptetett életbe, akkor eléggé könnyen valószínűsíthető, hogy szinte semmi sem maradna a dolgozó családfenntartók számára ma igénybe vehető kedvezmények közül.

Meglehetősen cinikus hozzáállásnak hatott, hogy míg Fekete-Győr azt hangoztatta, hogy – az akár tízmilllió forintos – anyagi segítséget jelentő támogatások nem jelentenek megfelelő ösztönző erőt több gyermek vállalására, addig ő olyan eszközökkel bírná rá a párokat nagyobb számú utód felnevelésére, mint a rugalmas foglalkoztatás és munkavállalás, az általa nem részletezett finn típusú oktatási rendszer, a szabad tankönyvválasztás, valamint a tanárok béremelése.

Megemelnék az adókat

A Momentum-elnök megerősítette a korábban egyetlen biztos pontként említett programelemüket, vagyis hogy

Fekete-Győr azt hangoztatta, hogy csak havi egymillió forint jövedelem felett lenne érvényes a személyi jövedelemadó magasabb, 25 százalékos sávja, a legalacsonyabb bevételűek pedig – akikre a 15 százalékos kulcs vonatkozna – amerikai mintára adó-visszatérítést kapnának. Érdemes megjegyezni, hogy az Orbán-kormány nemrégiben döntött arról, hogy – szintén a családalapítást és a gyermekvállalást bátorító politikájuk jegyében – teljesen eltörlik a 25 éven aluli fiatalok szja-fizetési kötelezettségét, ahogy ezt korábban már megtették a legalább négy gyermeket vállaló nők esetében.

A pártelnök egy minapi Facebook-bejegyzése szerint a családról alkotott képébe az is belefér, ha azonos nemű, homoszexuális párok fogadnak örökbe gyermekeket.

dolgoztatnák a szépkorúakat

Nem sok jóra számíthatnak a Momentumtól a nyugdíjasok sem.

Bár explicite nem került szóba, hogy megszüntetnék a 13. havi nyugdíjat – amelyet idén februártól kezdődően az Orbán-kormány kezdett lépcsőzetesen visszaépíteni, és amelyet egyébként a baloldali Bajnai-kabinet törölt el –, mégis sokatmondó, hogy Fekete-Győr a munkavállaláskor igénybe vehető adókedvezményekkel oldaná meg az idősek életszínvonalának a növekedését.

A pártelnök nemes egyszerűséggel „pluszpénznek” nevezte, amit a szépkorúak 65 éves kor felett munkába állva megkereshetnek. Azonban a balliberális politikus által vázoltak alapján nemcsak a 13. havi nyugdíj léte kérdéses, hanem az is, hogy a naptárban található 12 hónapra hogyan biztosítanák az idősek juttatását.

Ugyanis Fekete-Győr egy olyan „rugalmas” nyugdíjpénztári rendszert vizionált, amelyből a befizetők 35 éves kor felett már kivehetnék a felgyülemlett járulékokat. A pártelnök egy másik, a kommunizmus tervgazdálkodását idéző elképzeléssel is előrukkolt, amely szintén erősen destabilizálná a nyugdíjrendszert. Szavai szerint bevezetnék a 32 órás munkahetet, amelynek során – mintegy varázsütésre – ugyanannyi értéket termelnének meg a dolgozók, mint jelenleg 40 óra alatt. Ahogy számos vicc tanúskodik arról, hogy Rákosi Mátyás ukázára mégsem született csettintésre 20 százalékkal több baromfi vagy tehénborjú, várhatóan ez az elképzelés a munkaerőpiacon sem működne.

 

Sérülékeny gazdaság

A Momentumnak az euró bevezetéséről szóló terveit mintegy fél szóval, mellékesen intézte el Fekete-Győr András, ám a liberális gazdaságpolitikában divatosnak számító elképzelés még a baloldalon belül is erősen megosztóvá vált mára, miután számos európai uniós tagállam évek múltán sem volt képes kikecmeregni a közös valuta használatával több szempontból is súlyosbított gazdasági válságból.

Schiffer András, az LMP egykori frakcióvezetője egyenesen hazaárulásnak nevezte az euró bevezetését a minap,

s az ezt alátámasztó szakmai érvei ismertetésekor mások mellett idézte Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdászt, valamint az ugyanezen a területen nemzetközileg elismert Róna Pétert is. Schiffer egyébként a Klubrádió műsorvezetőjével, Bolgár Györggyel folytatott vitában azt is konkrét példákkal támasztotta alá, hogy a baloldali sajtóban sokat méltatott, bezzegországként beállított Szlovákia gazdasági növekedése is jócskán lelassult az utóbbi években, ráadásul úgy vélte, hogy a közös valuta bevezetésének ahhoz is köze van, hogy néhány esztendeje éhséglázadás tört ki északi szomszédunknál.

Ezenfelül a balliberális oldal már szinte toposznak számító programelemei is előkerültek a beszélgetésben,

így Fekete-Győr nem hagyta ki a bérlakásépítési programot sem – amely egyébként több baloldali polgármester 2019-es kampányában is központi elem volt, mégsem valósult meg sehol számottevő volumenben. A Momentum-elnök áfakedvezményt ígért a barnamezős területeken társasházakat építő beruházóknak, és szavai szerint minden tíz felhúzott ingatlan után kérnének egyet, amelyet „rászorulóknak” adnának ki.

Meglehetősen demagógnak hatott Fekete-Győr azon felvetése is, hogy pártja az olyan nagy állami vállatok részvényeit, mint a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Posta vagy a Villamos Művek Zrt., „szétosztaná” az emberek között, akik így „tulajdonosnak érezhetnék magukat”. A nemzeti vagyon szétosztásával egyébként a pártelnök sajátos számításai szerint mindössze 18 ezer forintnyi érték birtokába jutna egy-egy polgár. A munkanélküli-segély jogosultsági idejét pedig a jelenlegi három hónap helyett „minimum” fél évre hosszabbítanák meg, de megemlítette, hogy egyes koalíciós partnereik nem érnék be kilenc hónapnál kevesebbel.

Zavaros elképzelések

Amennyiben valaki azt gondolná, hogy a Momentum elképzelései mögött komolyabb tanulmányok, mélyebb elemzések állnak, akkor érdemes felidézni, hogy a lila párt az elmúlt hónapok során is többször homlokegyenest ellentmondott saját magának. Míg ősszel megkésettnek nevezték a pandémia miatt november 11-én bevezetett korlátozásokat, addig néhány hete már az „észszerű nyitás” mellett kardoskodtak. Fekete-Győr András még egy meglehetősen kisszerű vitába is belekeveredett Ujhelyi Istvánnal, a szocialisták EP-képviselőjével, miután azt hangoztatta, hogy a Momentum rukkolt elő a „nyitás” ötletével. Még ha azt a kérdést nyitva is hagyjuk, hogy kié az elsőség kétes érdeme, tény, hogy

a Momentum a többi baloldali pártra is rálicitált ebben a kérdésben, hiszen az éttermek teraszainak és belső tereinek a megnyitása mellett a színházak, mozik és edzőtermek újranyitását is szorgalmazták, továbbá a kijárási korlátozás kitolását. Mindezt néhány héttel a koronavírus-járvány harmadik, eddigi legsúlyosabb hullámának kezdete előtt tették, s annak ellenére, hogy a szakemberek figyelmeztettek: egyelőre rendkívül kockázatos és felelőtlen dolog lenne enyhíteni a korlátozásokon.

(Kárpáti András, magyarnemzet.hu)