Ma 2021 január 20. Fábián, Sebestyén napja van. Holnap Ágnes napja lesz.
„Hányingerkeltő”

„Hányingerkeltő”

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
A legendás német humort talán azért nevezik legendásnak, mert csupán a legendákban létezik.

„Megesett már, hogy beleharapott egy szép, piros almába és a magház mellől egy undorító féreg nézett vissza? Sok ilyen ember van manapság. Azt kell hogy mondjam, egyre több.”
(Agatha Christie)

A legendás német humort talán azért nevezik legendásnak, mert csupán a legendákban létezik. Az mindenesetre egészen biztos, hogy hazánkról és Lengyelországról a ZDF német közszolgálati csatornán, a Heute Show című műsor novemberi adásában olyat mondani, hogy vétónk hányingerkeltő, az kérem, belefér a német humor fogalmába. 

***

S most hadd révedjek vissza egy kicsit a nem túl távoli múltba!

A legendás német humorral még megboldogult kereskedelmi televíziós koromban találkoztam, az RTL Klub CSÍÍÍZ! című műsorában, melyről – Isten nyugosztalja – egykori barátom és kollégám, Gregorich András egyszer azt mondta nekem:

– Nyugi, VBT! Gagyit csinálunk, de minőségi gagyit.

Hogy mire szólt a nyugtatás? Természetesen arra, hogy én magam is minősíthetetlenül blődnek tartottam azt a műsort. Csak hát aki egy kereskedelmi csatornánál visszamond egy műsorfelkérést, azt sehol máshol nem fogják alkalmazni. Így muszájból elvállaltam. Pedig hajam már akkor se volt, de a helye igenis korpásodott. Gregorichnak viszont igaza volt. A mostani „szórakoztató” műsorokhoz képest a miénk valóban minőségi volt.  

A német humorral (?) való első testközeli találkozásom kapcsán talán nem is a találkozás, hanem inkább a szembesülés szó az alkalmasabb bemutatni a helyzet sajátosságát. Aki esetleg nem tudná, a CSÍÍÍZ! című műsor jobbára abból állt, hogy a műsorvezetők bakivideókat mutattak be. Olyasmiket, amikkel azóta már tele vannak a közösségi oldalak, itt azonban 1999-ről beszélek, amikor az ilyen típusú vicces vagy viccesnek hitt skiccek először jelentek meg az alig kétéves csatornán. 

A műsorba egyébiránt szerzőtársammal írtam igen ostobácska szövegeket a videójeleneteket narrálandó. Ehhez mindig a készre vágott anyagot kaptam. Ám egyszer úgy gondoltam, megnézem a vágási folyamatot. Amivel szembesültem, megdöbbentő volt. A rendező és a vágó egymás után dobálta, nyeste ki a bakikat a Németországból kapott kazetták anyagai közül, míg végül három-négy 180 perces kazettából maradt 20 perc hasznos anyag. 

– Ezt például miért kukázzátok? – kérdeztem az egyiknél, ahol egy tipegő kisbaba próbált az anyuka karjaiba szaladni, de menetközben elbotlott és egy puha párnára esett. 

– Várj, megmutatom! – mondta a vágó, majd a kritikus pontnál megállította a felvételt, ráközelített a baba lábára úgy sípcsont magasságban, s ügyködött valamit a fénnyel.

– Na? Látod már? – kérdezte.

És igen, láttam. Valaki (valószínűleg a heti bakivideós pénzdíjra hajtó apuka) egy damilt feszített ki két bútor közé. Abban esett el a kisbaba. 

Németországban, Ausztriában, Spanyolországban, Olaszországban vagy éppen Luxemburgban ez a „baki” minden gond nélkül adásba kerülhetett. Ha jól emlékszem – de ebben már nem vagyok biztos – a németeknél az egyik heti bakiparádét meg is nyerte. Ott a kisbaba egy kutyára esett, az állat pedig megriadt ettől. Vicces, ugye?

No, most a nyugatról kapott bakik túlnyomó része ilyen és hasonló skiccekből állt: gyermekek vagy állatok kárára megrendezett elesős, botlós jelenetekből. De olyan is akadt, ahol az állatot szándékosan addig etették (ez a túletetés valamiért benne maradt a nyers videóban), amíg az a családi vacsora közepette egyszer csak elhányta magát. 

Mondhatnánk persze, hogy a kereskedelmi televíziózás azóta hatalmas változáson esett át, ez azonban korántsem igaz. Csupán a legmélyebb bulvár ostoba blődsége tevődött át a gyerekekről és az állatokról a politikára, ahol sokszor még csak megrendezni sem kell semmit, hiszen Jean-Claude Juncker például önként és dalolva pofozgat „isiászos” állapotban európai kormányfőket. 

Vagy… a német közszolgálati adó egyik szereplője két csillag kivágását imitálva az EU-s zászlóból kivág (v.ö. kiirt) két nemzetet az EU-ból. Valljuk be, ez azért Németország korábbi tetteit alapul véve nem kevés negatív áthallással bír.

***

Nem akarom megbántani a németeket. S az sem igaz feltétlenül, hogy nincs humoruk. Csak legyen, aki szereti. Pont mint az ételeiket. Én például egyiket se zártam annyira a szívembe.

Ami viszont teljesen biztos, hogy a „jelenet” megállítása és kinagyítása nélkül is tisztán látom azt a damilt, amit hazánk és a lengyelek elé kifeszítettek. S nem félek expressis verbis kijelenteni: a nyugat nem tudatosan gonosz, hanem azért gonosz, mert ostoba.  

Ez pedig hányingerkeltő. 

Varga-Bíró Tamás - ]]>www.demokrata.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tereb (140) Vetítő (37) Politika (1571) Nagyvilág (1453) Flag gondolja (33) Rejtőzködő magyarország (171) Emberi kapcsolatok (36) Jobbegyenes (1948) Autómánia (61) Szépségápolás (15) Tv fotel (65) Belföld (5) Kultúra (6) Titkok és talányok (12) Történelem (14) Heti lámpás (249) Irodalmi kávéház (502) Mozi világ (440) Gazdaság (656) Mozaik (83) Egészség (50) Alámerült atlantiszom (142) Sport (729) Mondom a magamét (5048) Életmód (1) Gasztronómia (539)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>