Ma 2021 augusztus 02. Lehel napja van. Holnap Hermina napja lesz.
Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van (2. rész)

Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van (2. rész)

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A hírhedt Apró-villa titka!

Hogyan lett a volt kormányfő egy történelmi bukást követően újra a baloldal vezetője? Ehhez kellett az anyagi függetlenség és az Apró család védőszárnya

Sorozatunk korábbi részében bemutattuk, hogyan használta fel mozgalmi múltját és kapcsolatrendszerét Gyurcsány Ferenc ahhoz, hogy elérje első üzleti sikereit a rablóprivatizáció időszakában. Amikor családi cége, az Altus megszerezte az első zsíros falatokat, már elválaszthatatlanul ott volt mellette Szilvásy György. A Szalay utca 4. alatti ingatlan és a balatonőszödi pártüdülő azonban csak az apró az igazán nagy bizniszekhez képest, amelyek akkor találják meg Gyurcsányt, miután beházasodik az óriási befolyással rendelkező Apró családba. Gyurcsány tulajdonképpen anyósa, Apró Piroska révén lesz milliárdos baloldali oligarcha, és teremti meg azt a pénzügyi önállóságot, amely a politikai térben behozhatatlan előny.

A második szabad választásokon, 1994-ben a posztkommunisták visszatértek a hatalomba, Horn Gyula lett a miniszterelnök. Gyurcsány Ferencnek ez az esztendő a magánéletben, a következő pedig az üzletben hozott nagy sikert. Gyurcsány ekkor ismerte meg későbbi harmadik feleségét, Dobrev Klárát, néhány hét múlva oda is költözött hozzá a Szemlőhegy utca 42.-be. Dobrev

Klára édesanyja a nagy hatalmú, vezető kommunista családból származó Apró Piroska, aki akkoriban Horn Gyula kormányfő kabinetfőnökeként dolgozott. Apró Piroskának óriási szerepe volt abban, hogy Gyurcsány végül hová jutott, ezért érdemes röviden bemutatni az életútját.

 

A hírhedt Apró-villa

A szóban forgó épületnek komoly történelmi múltja van. A villát 1939-ben a Weiss Manfréd alapította Ferro-globus Rt. igazgatója, Sebestyén Aladár és neje, Grünwald Róza vásárolta, a tulajdonosokat a nyilasok nyilvántartásba vették a faji törvények alapján. Valahogy mégis túlélték a háború poklát, az 1949-es és az 1950-es budapesti telefonkönyvben újra a Szemlőhegy utca 42. lakóiként szerepelnek.

Rákosi Mátyás hatalomra kerülése után azonban a villát államosították, az egykori zsidó tulajdonosoktól elvett épületbe Apró Antal költözhetett be. Apró Piroska és lánya, Dobrev Klára a 159 négyzetméteres „szociális bérlakást” 1995-ben vásárolta meg a II. kerületi önkormányzattól. A vételár alig tíz százalékát kell letenniük, a maradékot 25 év alatt törleszthetik.

A villát ezt követően társasházzá alakítják, ráhúznak egy emeletet, úszómedencét építenek benne. Elkülönített lakrészeket alakítanak ki Dobrev Péternek és Apró Piroskának, illetve Dobrev Klárának és az időközben odaköltöző Gyurcsánynak. Érdekesség, hogy a családdal kezdetben még egy épületben, a földszinten lakott a forradalom utáni megtorlások és a nagy egyházellenes perek idején legfelső bírósági elnök Jahner-Bakos Mihály özvegye, de ő – a haszonélvezeti jog fenntartásával – továbbadta lakását Apró Piroskának. Az ingatlanban lévő lakások, amelyek alapterülete összesen majdnem félezer négyzetméter, így teljesen az Apró család tulajdonába kerültek.

Kivételes életút

Apró Piroska mindössze kilencéves volt, amikor apja, Apró Antal az 1956-os forradalom leverése után a Kádár-rendszer egyik legfontosabb vezetője lett. A két kommunista fejes szoros viszonyát mutatja, hogy Apró és Kádár a Rózsadombon is telekszomszédok lettek. Apró Piroska egy moszkvai internátusban nevelkedett, majd külkeres pályán kezdett dolgozni. Az 1970-es évek elején a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt.

Róla és bolgár férjéről, Petar Dobrevről több korabeli, rendszerváltás utáni sajtócikk is feltételezte, hogy munkakörük jellege miatt együttműködtek a kommunista titkosszolgálatokkal.

1977-ben Apró Piroska már a Videoton igazgatóhelyetteseként nyilatkozik a Világgazdaságnak. Következett a külügyi pálya és a Külkereskedelmi Minisztérium, ahol 1982-ben főosztályvezető-helyettesnek nevezték ki. Három évre rá már főosztályvezető, érdekesség, hogy e tisztségben Szekeres Imrét váltja. Nem sokkal a rendszerváltás előtt, 1989 tavaszán kereskedelmi miniszterhelyettes lesz. (Egyetemi szerelme, Medgyessy Péter ekkoriban pénzügyminiszter, majd a minisztertanács gazdasági ügyekkel megbízott elnökhelyettese.) A rendszerváltás évében Apró Piroska visszatér a Videotonhoz, vezérigazgató-helyettesként.

Az Index róla szóló ]]>portréja]]> szerint a rendszerváltás után az MSZP környékén is kapott munkát, irodája volt a Köztársaság téren, az MSZP székházában, a pártelnök Horn Gyula stábjában dolgozott, hozzá tartoztak a gazdasági ügyek.

A Kossuth Kereskedőház ügyvezetője volt 199–1992-ben, a céget azonban valójában Máté László akkori pártpénztárnok irányította. A kereskedőház több magas rangú szocialista politikust foglalkoztatott tisztségviselőként, és állami cégek megvásárlásával foglalkozott. Miután Horn Gyula letette a miniszterelnöki esküt, Apró Piroskát nevezte ki kabinetfőnöknek.

A közös munka azonban nem működött, Apró Piroska elmaradozott a párttól, inkább üzletasszonyként tevékenykedett. A Népszava korábbi cikke szerint Horn elégedetlenségére vezették vissza Apró Piroska felmentését, nem pedig az Agrobank-botrányra, amelyről akkoriban cikkezett a sajtó. Erről az ügyről érdemes egy rövid kitérővel megemlékezni. Az Agrobanknál az 1990-es évek elején kezdődtek problémák a rossz hitelkihelyezések miatt. A likviditási gondokat állami tőkeinjekcióval vagy külső magánbefektető bevonásával lehetett volna kezelni. A bank elnök-vezérigazgatója, Kunos Péter előbbiről hallani sem akart, hiszen akkor őt is leváltották volna, ezért a bank menedzsmentje mindenáron külső szakmai befektetőt keresett. Egy szocialista irányultságú spanyol–olasz konzorciumra esett a választásuk, amelyet az Apró Piroska tulajdonában lévő cég közvetített. A bankot végül mégsem ez a konzorcium vette meg, Aprót pedig Horn menesztette.

A volt kabinetfőnök, immáron Gyurcsány Ferenc anyósa azonban „puhára esett”, a következő években is befolyásos pozíciókra tett szert állami vállalkozásoknál. Apró Piroska jóval több volt, mint egyszerű anyós: újdonsült veje – felhasználva a család biztosította kapcsolati hálót és befolyást – neki köszönhetően válhatott igazi nagypályás versenyzővé a privatizáció folyamatában.

Az első milliárdok

Apró Piroska hamarosan igazgatótanácsi tag lett az állami Magyar Hitelbanknál.

Ez volt az a bank, amely 700 millió forintos hitelt adott Gyurcsány cégének, az Altusnak, hogy megszerezze az akkori legnagyobb hazai alumíniumipari vállalatot, a Motimot, amely a cégcsoport legsikeresebb, legjövedelmezőbb tagja lett.

Ezért tartja Debreczeni József a könyvében 1995-öt fordulatnak: az Altus abban az esztendőben kötötte legfontosabb üzleteit az állammal, a cég mérlegfőösszege pedig az ötszörösére, csaknem egymilliárd forintra emelkedett. „Piroskának fontos volt, hogy aki bekerült a nagy családba, azokról mindig gondoskodjon. Ez így volt a munkahelyen, de a magánéletben is” – írta az Index portrécikke. (A családi összetartást jól illusztrálja, hogy amikor például Gyurcsány előző felesége összeomlott a válás után, az akkor környezetvédelmi miniszter Baja Ferenc mellett szereztek neki állást.)

Miután Gyurcsány bekerült a családba, cége, az Altus újabb sikert könyvelhetett el. Még ugyanabban az évben, Medgyessy Péter pénzügyminisztersége idején egyszerűsített privatizációval megszerezte a gazdasági-pénzügyi oktatásban piacvezető Perfekt Rt.-t. A társaság jogelődjét a pénzügyi tárca képzési igényeire hozták létre 1950-ben. A szervezet a hetvenes évek végétől a rendszerváltásig – a Pénzügyminisztérium Továbbképző Intézeteként (PMTI) – az akkori tanácsrendszer és az állami vállalatok szakembereit oktatta, elsősorban számviteli ismeretekre. A nyolcvanas évektől számtalan neves kádert képző elitintézmény 1993-ban alakult önálló céggé és került az Állami Vagyonügynökség tulajdonába, amely 1995 decemberében értékesítette.

Az egyre jobban jövedelmező cég vezetését 1998-tól Szilvásy György ]]>vette át]]>, aki ezt megelőzően, 1995 és 1998 között, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára volt.

(Mint arról a Magyar Nemzet korábban ]]>beszámolt]]>, a Horn-kormány ciklusának második felében számos tanácsadói megbízást kapott Gyurcsány cége, az Altus, elsősorban a Szilvásy vezette tárca háttérintézményeitől.)

Olajozott ügyek

Nagy haszonnal kecsegtető, de végül meghiúsult ügylet kapcsolódik a Fortus Rt.-hez, amelyet olajtartályok üzemeltetésére hozott létre a Magyar Villamos Művek (MVM) és az Altus. A családi hátszél itt is jól jöhetett, hiszen a cégalapításkor Apró Piroska a villamos művek tanácsadójaként dolgozott. Az állami tulajdonnak a közös cégbe apportálásával adott volt a lehetőség arra, hogy Gyurcsány cége egy ügyes konstrukcióval minden különösebb erőfeszítés nélkül keressen több mint 110 millió forintot. Ezt végül az Állami Számvevőszék feltárta, az ügyletre pedig nem került sor.

A Fortus ettől függetlenül is érdekes cég, hiszen az olajügyekkel is összefüggésbe hozható. Mint azt a Magyar Nemzet korábban ]]>megírta]]>, ez volt az a vállalkozás, amely a titkosszolgálati bábáskodás mellett létrehozott Energol Rt. egyik beszállítója volt a korabeli dokumentumok szerint.

A Fortus képviselői később azzal védekeztek, hogy tudtukon kívül, csak papíron, hamis számlákon keresztül vettek részt az ügyletekben. Szintén írtunk arról, hogy a Fortus üzleti kapcsolatban állt egy másik nagy olajcéggel, az MSZP-s hátterű ETL Rt.-vel, amelyről köztudott, hogy szintén az Energol egyik beszállítója volt.

Az olajügyek megértéséhez tudni kell, hogy a Horn-kormány idején érintetlenül hagyták, biztosították a rendkívül jól jövedelmező olajozás, valamint a halasztott vámfizetés jogszabályi hátterét. Előbbi lényege az volt, hogy a háztartási tüzelőolajat (hto) kevésbé adóztatták, mint a gépkocsikba használt üzemanyagot, így a hto-t érdemes volt különböző kémiai folyamatokkal, szőkítéssel gázolajjá színezni, így értékesíteni. Utóbbi pedig azt tette lehetővé, hogy a hamis papírokkal alapított cégek, miután hatalmas mennyiségben vásároltak külföldről, majd adtak el belföldön olajat, gyakorlatilag eltűntek a hatóságok látóköréből, természetesen úgy, hogy egy fillér járulékot nem fizettek be.

A rendszer egy idő után összeomlott, és az évszázad olajpereként beharangozott Energol-per később közröhejbe fulladt. Az ügyészség kihátrált saját vádirata mögül, így a 2007 novemberében – a Gyurcsány-kormány idején – meghozott jogerős ítéletet követően gyakorlatilag senki nem került börtönbe.

Az ETL felügyelőbizottságába 1996-ban – az olajügylet legjövedelmezőbb évében – bekerült, akkor a szocialisták fő energetikai szakértőjeként ismert Karl Imre és Szűcs Erika pedig később szintén feltűnt Gyurcsány mellett, és a DK-ba is követték a volt miniszterelnököt.

Zavaros pénzmozgások

Az eddigieket összefoglalva megállapítható: Gyurcsány Ferenc számára a horizont akkor tágult ki, amikor a volt kommunista vagyonátmentő hálózat alkalmazta privatizátorként, az egykori KISZ-es kapcsolatoknak köszönhetően szépen gyűlt a vagyona, és már ekkor megvoltak azok az emberei, akik a hatalomtechnikai játszmákban nélkülözhetetlenek. Miután pedig befogadta az Apró család, Gyurcsány az anyósa kapcsolatrendszerét és befolyását is felhasználva valódi baloldali oligarchává, milliárdossá vált. Adott tehát a mozgalmi múlt és a kapcsolati háló, az Apró-klán által biztosított családi „gondoskodás” és az első nagy, milliárdos sikerek.

Gyurcsány mindezzel megteremtette saját gazdasági önállóságát és a hátországát, ami elengedhetetlen feltétele lesz később a politikai hatalom megszerzésének. Baloldali oligarchaként nehezen átlátható cégbirodalmat hozott létre – amelynek az Altus volt a zászlóshajója –, és végigkísérték a gyanús, áttekinthetetlen pénzügyek, amelyekről lapunk többször is beszámolt.

A Magyar Nemzeti Bank korábban megállapította, hogy Gyurcsány cége két év alatt mintegy 400 millió forint kölcsönt nyújtott jogosulatlanul magánszemélyeknek, köztük a 6,3 milliárd forint költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba cégének, amely a hitel folyósítása idején már végrehajtás alatt állt. Az Altusból kimenekített milliárdok körül ma is sok a kérdőjel.

Önmagában a gazdasági önállóság, valamint az Apró család befolyása és kapcsolatrendszere Gyurcsánynak már elég volt a sikeres hatalomtechnikai manőverekhez, az MSZP átvételéhez és a kormányrúd megszerzéséhez, ám kapóra jött az a háttércsapat is, amely a titkosszolgálatokból és azok környékéről verbuválódott. Elvégre az mindig jó, ha valakit lehet ismerni – ahogyan korábban is idéztük Gyurcsányt –, de még jobb, ha az illetőről van gondosan összegyűjtött és alkalomadtán felhasználható dossziénk.

(Folytatjuk.)

Minden fillér számít

A budai, Apró–Gyurcsány-villa felújításának története ékes példája annak, hogy a család minden forintért lehajolt. Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára még 1995-ben hozta létre a Fittelina Kft.-t, amelynek tulajdonosai és vezető tisztségviselői is ők voltak. Dobrev később átengedte a cégnek az ingatlan hasznosításának jogát. A társaság így értelemszerűen megkapta a 159 négyzetméteres lakás bérbeadási jogát is. A vállalkozás az épületen felújítást és értéknövelő beruházást hajthatott végre.

Mivel Gyurcsányék saját cégük költségén építették át a villát, jelentős összegekhez jutottak. A Fittelina ugyanis a beruházás több mint tízmillió forintos áfáját visszaigényelhette az államtól. Nyilván ezt magánszemélyként nem tehették volna meg. A Legfőbb Ügyészség 2006-os állásfoglalása szerint az ügyben nem vetődött fel bűncselekmény elkövetésének gyanúja.

Az Index még 2008-ban írt arról, hogy Gyurcsány Ferenc cége is részese lett annak a nagyipari vállalatokat tömörítő szűk körnek, amely politikai hátszéllel szerzett magának kedvező áramtarifát az MVM-től. A 2007. december 27-én született megállapodás alapján a Motim olcsóbban vásárolhatott áramot, mint az elvileg legalacsonyabb hazai, hivatalos aukción kialakult, nagykereskedelminek tekinthető ár. Az Index információi szerint a megawattonkénti zsinóráram árát 61 euróban határozták meg számukra. Ennek azért van jelentősége, mert az MVM októberi, hivatalos áramaukcióján e termékfajtára 65 eurós ár alakult ki, és még így is túljegyzés mutatkozott. Az októberi aukción döntően kereskedők vásároltak, azaz a tényleges fogyasztókhoz még további árréssel jutott el az áram. Ráadásul a néhány cégnek biztosított alacsony árú áram igen jelentős mennyiségű: összesen két terawattóráról (kétmilliárd kilowattóráról) van szó, ami az ország fogyasztásának mintegy öt százaléka. Becslések szerint a Motim megtakarítása néhány tízmillió forintra rúgott.

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (14) Alámerült atlantiszom (142) Gazdaság (659) Emberi kapcsolatok (36) Vetítő (30) Tereb (138) Egészség (50) Titkok és talányok (12) Sport (729) Szépségápolás (15) Mondom a magamét (5467) Életmód (1) Politika (1578) Tv fotel (65) Heti lámpás (255) Rejtőzködő magyarország (168) Mozi világ (440) Flag gondolja (33) Kultúra (6) Belföld (6) Autómánia (61) Irodalmi kávéház (505) Mozaik (83) Gasztronómia (539) Nagyvilág (1456) Jobbegyenes (2084)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>