Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
Great Again – trumpi örökség és jövő

Great Again – trumpi örökség és jövő

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A latin szavazóknál már fordult a kocka, ez várható országszerte is.

 

Donald Trump július 26-án a volt kampánymenedzserei által alapított agytröszt, az America First Policy Institute washingtoni konferenciájának végén feltételes módban beszélt újraindulásának lehetőségéről a 2024-es elnökválasztáson. Egyúttal élesen kritizálta az elmúlt másfél év Biden-kormányzását, a gazdaságpolitika, az infláció és különösen a migráció és a biztonság területén mutatott eredménytelenség miatt. 

Ahogyan a volt elnök fogalmazott: „Ha nincs biztonságunk, nincs szabadságunk sem. Nincs országunk. Az America Firstnek a biztonságot kell jelentenie az első helyen” – húzta alá. 

Szerinte minden erőfeszítést meg kell tenni ahhoz, hogy legyőzhessék az erőszakos bűnözést Amerikában. Szenvedélyes beszéde jól megmutatta a két adminisztráció időszaka közötti alapvető szemléletbéli különbséget.

Egyébként Trumppal egy napon Mike ­Pence, volt alelnöke is felszólalt, aki a washingtoni konzervatív Heritage Foundationnél tartott beszédet. Ő azt hangoztatta, hogy ha a következő választáson a republikánusok győzni akarnak, előre kell nézniük, „többet kell tenniük a panaszkodásnál és a kritizálásnál, egységbe kell zárkózniuk egy bátor, derűlátó program körül”. 

Pence ugyanakkor igyekezett távolságot tartani Trumptól, ami mögött – elemzők szerint – az a megfontolás is állhat, hogy ­Pence 2024-re ettől az elhatároló alapállástól remél komoly esélyt az elnök- és alelnökválasztási jelöltség tekintetében.

A CNN megbízásából nemrég készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett demokrata szavazók 75 százaléka szeretne Joe Biden helyett mást a párt elnökjelöltjeként. Ennek fő oka, hogy az idén nyolcvan (a 2024-es elnökválasztás idején már 82) esztendős veterán politikus egészségi alkalmassága mind gyakrabban válik kérdésessé; a viselkedése kognitív zavarokról, demenciáról tanúskodik, a nyilatkozatait sokszor utólag kell megmagyarázni.

A fősodratú médiában megjelent legfrissebb kutatások olyan képet festenek, miszerint a mostani elnök elődjének sem áll túlzottan jól a szénája a szavazók körében. A republikánus választók 55 százaléka Trump helyett más elnökjelöltet részesítene előnyben egy 2022. nyári felmérés szerint, míg februárban még 49 százalék volt ezen az állásponton. 

 

A The New York Times megbízásából készült közvélemény-kutatás pedig azt mutatta, hogy a republikánusok alig 49 százaléka akarja csak Trump elindulását. A balliberális médiumok szakértői szerint mindez azt is jelezheti, hogy Trump befolyása gyengül a Republikánus Pártra.

Ezzel szemben tényként kezelhető, hogy a Republikánus Párt tagjainak többsége osztotta a trumpi narratívát a 2020-as elnökválasztás tisztázatlan, gyanús körülményeiről. 2021-ben a párt Trumpnak a választásra vonatkozó állításait is felhasználta annak indoklásául, hogy szerintük bizonyos választási restrikciókat kell bevezetni: például a levélben történő szavazás korlátozásával, a választói azonosítóra vonatkozó szabályozás átgondolásával, a korai szavazás lerövidítésével és még számos ötlettel. 

Továbbá eltávolították a párton belüli vezető (elnökségi tagként viselt befolyásos) pozíciójából a markánsan Trump-kritikus Liz Cheney wyomingi képviselőt. Cheney korábban megszavazta a második alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) megindítását Trump ellen.

A The Atlantic szerint 2021-ben a republikánus vezetésű szövetségi államokban a korábbi évekhez képest jóval konzervatívabb törvényhozási programot terjesztettek elő, amit viszont a liberális nyilvánosság trumpi hatásként és agresszivitásként állított be.

 Vagyis miközben Trump újraválasztási esélytelenségét próbálják tudatosítani az elmúlt időszakban, másrészről mégis a Trump-éra szellemi és közpolitikai lenyomatát vélik fölfedezni republikánus pártbéli és törvényhozási berkekben.

Az még bőven nyitott kérdés, hogy Trump valóban lehet-e republikánus elnökjelölt 2024-ben, még ha erősen ambicionálja is. Lehetséges vetélytársa a 43 éves Ron DeSantis, Florida állam kormányzója, aki ugyancsak a párt jobbszárnyát erősíti. DeSantis 2013 és 2018 között volt Florida 6. körzetének képviselője, ekkor vált ismertté Donald Trump szövetségeseként. Élesen bírálta a Robert Mueller jogi tanácsadó fémjelezte vizsgálatot, amely a 2016-os elnökválasztás (Trump megválasztása) körüli állítólagos orosz beavatkozásra vonatkozott.

Hogy Trumpot mennyire nem érdemes még leírni, azt jól mutatják a népszerűségi arányok az amerikai jobboldali fiatalok körében. A Turning Point USA felméréséből ugyanis az derült ki, hogy a szemükben Donald Trump a legnépszerűbb, méghozzá meggyőző fölénnyel: a kutatás szerint a megkérdezettek 78,7 százaléka Trumpot látná szívesen a Republikánus Párt ’24-es elnökjelöltjeként (amennyiben ismét bejelentené, hogy indul az elnökválasztáson). 

Mögötte jócskán lemaradva, 19 százalékkal Ron DeSantis floridai kormányzó áll, majd újabb hatalmas lemaradással Kristi Noem dél-dakotai kormányzó alig egy százalékra elegendő bizalmat kapott a fiataloktól.

Trumpnak számos pártbéli híve győzelmet arathat a félidős választásokon. A Washington Post egyik elemzése szerint a republikánus előválasztások győztesei közül több mint százan osztják a 2020-ban elcsalt választásokkal kapcsolatos trumpi nézetet. Sokuk körzete szinte biztosnak tűnik a republikánus erők számára, és a demokraták ezeken a helyeken az esélytelenség nyugalmával indulnak neki az ősznek. Trumpnak tehát van hátországa a pártján belül, igaz, nagy szüksége volna rá, hogy ez a kör a későbbiekben jelentősen kiegészüljön.

 

A helyi jelölteknél érződik az, ami a párt legmagasabb szintjein is szükséges volna: a törekvés arra, hogy a „régi nagy párt” végre visszataláljon a szavazókhoz. 2018-ban a Gallup közvélemény-kutatása szerint tízből hét republikánus párti szavazó konzervatívnak nevezte magát, míg 25 százalékuk a mérsékelt jelzőt választotta magára, alig öt százalékuk pedig liberálisnak nevezte magát. 

Ugyancsak a Gallup készített 2020-ban egy felmérést, amelyben a republikánusok – és a republikánus beállítottságú függetlenek – 61 százalékban szociálisan konzervatívnak nevezték magukat, 28 százalékuk a társadalmilag mérsékelt jelzőt választotta, és csak tíz százalékuk mondta szociálisan liberálisnak magát.

Mindehhez hozzájön a munkásosztály, illetve a kisebbségek változó orientációja is. A Fox News érdekes riportot közölt arról, hogy a Demokrata Párt egyre inkább teret veszít az etnikai kisebbségek körében. 

„A demokraták teljesen elvesztették a munkásosztályt – vélte például Chris Formoso első generációs kubai bevándorló, négygyermekes családapa, aki így folytatta: – Ahogyan elvesztették a józan eszüket is. Semmi esély nincs arra, hogy rájuk szavazzunk, főleg, hogy a republikánusok sokkal jobban foglalkoznak a lényeges dolgokkal.” 

Valóban csökkenni látszik a demokrata előny és támogatottság a latinóknál, amit az mutat, hogy Trump mennyivel teljesített jobban a legutóbbi elnökválasztáson 2016-hoz képest, jórészt a demokrata ellenfél gyengülésével együtt; Joe Biden 2020-ban mintegy harminc százalékponttal nyert a latin szavazók körében, míg Hillary Clinton 2016-ban még körülbelül negyven százalékponttal tudott ráverni Trumpra.

Az elmozdulás a republikánus elnökjelölt javára leginkább Dél-Floridában (kubai, közép- és dél-amerikai bevándorlóknál) és Dél-Texas mexikói gyökerű vidéki, kisvárosi szavazói körében volt megfigyelhető. Trump szinte minden kulcsjelentőségű államban előretört a latin szavazóknál.

Donald Trump a pártjának is utat mutatva, jól megérezhette ezt az erősödő tenden­ciát: a béke és biztonság eszménye és mindennapi jelenléte a már régebb óta az Amerikában élő kisebbségek nagy részének is fontos, ez pedig egyre inkább egy republikánus elnökség idején tűnik számukra elérhetőnek.

Ifj. Lomnici Zoltán

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök az America First Policy Intézet America First Agenda Summit című rendezvényén Washingtonban 2022. július 26-án (Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew)

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belföld (10) Életmód (1) Autómánia (61) Mozaik (83) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15) Gazdaság (702) Alámerült atlantiszom (142) Kultúra (6) Politika (1582) Mozi világ (440) Nézőpont (1) Rejtőzködő magyarország (168) Heti lámpás (310) Nagyvilág (1309) Jobbegyenes (2778) Tv fotel (65) Gasztronómia (539) Irodalmi kávéház (537) Egészség (50) Mondom a magamét (7501) Sport (729) Flag gondolja (36) Történelem (17) Titkok és talányok (12) Vetítő (30) Tereb (146)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>