Már kongresszusi meghallgatásán porig alázták felkészületlensége miatt, pedig figyelve a tengerentúli felhozatalt, nem az IQ-teszt vagy a jeles diploma a legfőbb mérőeszköz a kiválasztásnál.

De ő az alacsonyra tett lécet is alig vitte át. Majd meg sem melegedett alatta a szék, máris hazarendelték fejmosásra, mert a gyógyíthatatlan Orbán-fóbiában szenvedő Victoria Nuland Európa-ügyi államtitkár szerint viselkedése túl puha, nem elég konfrontatív azzal a kormánnyal szemben, amelyik állítólag az USA egyik legjobb szövetségese a térségben, csak van vele két probléma.

Az egyik, hogy jobboldali, az ő szemükben nacionalista, vagyis minden barátság és közös nemzetközi együttműködés ellenére nem hajlandó feltartott kézzel kiszolgálni a szuperhatalom globalizációs törekvéseit. Különösen akkor nem, ha az sérti a nemzeti érdekeket. A másik, hogy túl erős felhatalmazása van, amit demokratikus választáson kapott a választópolgároktól. Ezért aztán hiába a „smart power”, a Hillary Clinton esélyes elnökjelölt által kitalált módszer nem hozza a várt eredményeket. Hiába próbáltak már André Goodfriend ideiglenes ügyvivősége alatt minden rendelkezésre álló eszközt felhasználni – a diplomáciait, a gazdaságit, a katonait, a politikait, a jogit és a kulturálisat is – az amerikai érdekek magyarországi érvényesítésére. Ez az ország ellenállt a legszemérmetlenebb beavatkozási kísérleteknek, amelyekkel megpróbált a világ csendőre szerepben tetszelgő óriás neki megfelelőbb irányt szabni a magyar belpolitikának.

Jól mondta a nagykövet asszony a Corvinus Egyetemen előadott dörgedelmeiről, hogy nem volt azokban semmi újdonság. Ő csak folytatta ott, ahol elődei abbahagyták. Felsorolta ugyanazokat a ténybeli tévedésekkel, csúsztatásokkal, értelmezhetetlen vádaskodásokkal teli kritikákat, amelyekből a magyar társadalom többségének már igencsak elege van. Ezért aztán hiába áll úgy Colleen Bell testén a cifraszűr, mintha ráöntötték volna, hiába csattan csikósokat megszégyenítő módon kezében a karikás ostor, nem tudunk együtt érezni vele, amiért odahaza a szőnyeg szélére állították. Azt sem tudjuk, hogyan megy ez arrafelé, ahol gátlás nélkül hallgatja le az állam a legjobb szövetségesét is, ahol bizonyíték és ítélet nélkül élhet embertelen körülmények között rabságban bárki, akire rámutattak, ahol lőparancs van az illegális bevándorlók elé emelt fal környékén, ahol a demokráciaexport jegyében kifundálják az addig pénzelt diktátorok megbuktatását, és az okozott káosz elől menekülők millióiból pár tízezret lennének csak hajlandók fogadni, ott szólhat-e majd a hazarendelt nagykövet is.

Mert ha igen, a jövendő barátsága érdekében könyörgünk, mondja már el Nuland államtitkárnak, hogy ideje volna lemezt cserélni. Vegyék ki nyugodtan a lejárató portfólióból mindazt, amit már régen rendeztünk az Európai Unión belül, amelynek tagjai vagyunk, szemben az Egyesült Államokkal, aminek nem. Ne szóljanak bele olyasmibe, ami náluk sincs úgy, ahogy nálunk elvárnák. És ha valóban remegősre aggódták magukat a magyar korrupció mértéke miatt, ugyan osszák meg velünk is a konkrét információikat. Már ha vannak. Ha pedig csak a balliberális ellenzék ostoba kísérleteinek szegődtek szolgálatába, amelyekkel el akarják söpörni a „rezsimet”, törődjenek bele, hogy nem sikerült. Előfordult ez már máskor is.
Cserébe ígérhetjük, hogy Colleen Bellt megtanítjuk nemezsüvegben lóról hátrafelé nyilazni!

Gajdics Ottó - ]]>www.magyaridok.hu]]>