Ma 2020 október 21. Orsolya napja van. Holnap Előd napja lesz.
fricztamas.jpg

Fricz Tamás: Harcos hónapokra számíthatunk

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Egyik oldalon állnak az unionisták, akik Európai Egyesült Államokban gondolkodnak és kötelező kvótát akarnak, a másik oldalon sorakoznak fel a szuverenisták, akik viszont a szabad nemzetek Európáját akarják, s nem fogadják el a kötelező betelepítéseket.

A magyar miniszterelnök február 28-ai beszéde, a kötelező kvóták elleni népszavazás kezdeményezése, illetve a Bildnek adott interjú alapján egyértelmű: az Orbán-kormány világos, választható európai alternatívát állít fel, ennek szellemében vállalja a brüsszeli elittel szembeni küzdelmet, pontosabban e küzdelem élére áll. Innentől kezdve egy biztos: harcos hónapokra számíthatunk.

Már csak azért is, mert éppen az évértékelő napjának estéjén Angela Merkel a német közszolgálati tévében adott egyórás interjút, s a kancellár asszony minden eddiginél elszántabban lecövekelte magát az eddig folytatott migránspolitikája mellett. Az Anne Willnek adott interjúban közölte, nincs szükség irányváltásra, mert „jól ki van ez találva, és logikus is. Nem is kételkedik ebben a logikában senki.” Az, hogy „jól ki van ez találva”, nos, bizonyára megfelel a valóságnak, s valóban, Európa eliszlámosításában, kevert fajúvá tételében lehet logika, még ha ördögi is. De hogy Merkel szerint „nem is kételkedik ebben a logikában senki”, ez már nagyon cinikus, nagyon a valóságtól elrugaszkodott állapot, különösen, ha csak a legfrissebb német felméréseket vesszük alapul, amelyek szerint a német emberek döntő többsége nem hiszi, hogy a migránsválság megoldható a jelenlegi merkeli politikával.

Emellett természetesen a magyar népszavazási tervről is nyilatkozott a kancellár asszony, s nem okozott nagy meglepetést: „Ez azért mégiscsak egy elvi kérdés, és csak elutasítani tudom ezt az eljárást” – mondta. Merkel kancellár asszony elvi kérdésnek tartja a migránsok befogadását, amelybe véleménye szerint az emberek, az állampolgárok nem szólhatnak bele. A brüsszeli politikai elit eldönti, hogy mi az elvi kérdés és mi nem az, és punktum. Nos, itt ér véget a demokrácia.

Egyszóval, a szembenállás a Merkel vezette brüsszeli elit és az Orbán vezette közép-európai alternatíva között élessé és egyértelművé vált. Orbán úgy fogalmazott, hogy egyik oldalon állnak az unionisták, akik Európai Egyesült Államokban gondolkodnak és kötelező kvótát akarnak, a másik oldalon sorakoznak fel a szuverenisták, akik viszont a szabad nemzetek Európáját akarják, s nem fogadják el a kötelező betelepítéseket. Jómagam ezt azzal toldanám meg, hogy megítélésem szerint az egyik oldalon találjuk az elitpolitikát folytató neoliberális tábort, akik valójában megvetik a népet és antidemokraták, a másik oldalon találjuk a nemzeti demokratákat, akik az állampolgárokat képviselik.
Orbán népszavazási kezdeményezése azért telitalálat, mert valójában elkerülhetetlen állásfoglalásra készteti az európai politikai vezetőket és a fősodratú médiumokat. Egyfelől: a népszavazás a közvetlen demokrácia alappillére, aki ezt semmibe veszi vagy lesajnálja, milyen alapon mondhatja magáról, hogy az európai alapértékek szellemében cselekszik? Másfelől: Hollandia éppen most készül egy népszavazásra EU-s ügyekkel összefüggésben, Svájcban most tartottak egy referendumot a migránsok kiutasíthatóságával kapcsolatban, és az Egyesült Királyság júniusban az EU-ból való kilépésről vagy bent maradásról fog szavazni. Ennek fényében azt mondani a magyar népszavazási kezdeményezésről, hogy az szembemegy – mivel is? – , kétségtelenül a maga meztelen valójában mutatja meg az uniós elit igazi énjét, arculatát, kendőzetlen véleményét a demokratikus eljárásokról.

Milyen üzeneteket hordozott ezen túl Orbán Viktor évértékelője?

Először is egyértelművé tette – és sokakat megnyugtathatott ezzel –, hogy Magyarországon a polgári berendezkedés és nemzeti-keresztény korszak építése zajlik. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy Magyarország jövője szorosan összefügg Európa jövőjével. Ha Európát elsodorja a migránsválság, az új népvándorlás kora, akkor hazánknak sincs jövője. Innentől kezdve pedig nincs más út, mint európai léptékkel gondolkodni, európai megoldásokat keresni, azon dolgozni és ahhoz hozzájárulni, hogy Európa megmaradjon erősnek, stabilnak, olyannak, amilyennek egykoron megismertük. Orbán tehát nemhogy Európával szembenálló, Európával ütköző és konfrontálódó beszédet mondott, éppen ellenkezőleg, Európa megmentésének szándéka vezérli, amely egyben nemzetünk megmaradásának is a záloga.

Másodszor: nem hagyott kétséget a felől, hogy amennyiben nem egyezik meg a kormány véleménye az uniós elit véleményével a migránsválság kezelésében, akkor ezt a nézetkülönbséget vállalni kell, nem szabad kitérni előle. És ez nem akármilyen bátorság, hiszen az EU vezérkara, illetve a centrumállamok nincsenek hozzászokva ahhoz, s nem is igen fogadják el, hogy az újonnan csatlakozott szegény közép- és délkelet-európai országok beleszóljanak a nagyok dolgába. Már most látszik, milyen vehemensen és felháborodottan tiltakoznak egyes nyugati politikusok Magyarország migránspolitikája, illetve a népszavazási kezdeményezés ellen; az olasz miniszterelnöktől a finn pénzügyminiszter tanácsadójáig az uniós támogatások megvonásával fenyegetőznek.

Magyarország tehát nyíltan beleáll, sőt az élére áll a szuverenisták és demokraták csoportjának, akik a migránsáradat leállítását, a határok megvédését, a kvóták megszüntetését követelik. Ehhez a karakán, sőt, bátran mondhatjuk, kurucos magatartáshoz nélkülözhetetlenek a szövetségesek, nélkülük tényleg túlzottan vakmerő vállalkozás lenne a magányos harcos szerepét vállalni. Ezek egyik része már megvan, méghozzá a visegrádi négyek intézményében; Szlovákia igen markánsan, Csehország és Lengyelország némileg óvatosabban, de egyetért az orbáni migránspolitika alapelemeivel, s a V4-ek immáron összehangolják a lépéseiket. Ám még talán a V4-eknél is fontosabb a magyar állampolgárok támogatása. Ez eddig is megvolt, s most még inkább megvan, amit a Századvég legfrissebb felmérése fehéren-feketén megmutat: a megkérdezettek 84 százaléka (!) ellenzi a kötelező kvótát, de ami még lényegesebb, ezen belül a baloldaliak 57 százaléka is a nem mellett teszi le a voksát. A népszavazási kezdeményezés éppen azért fontos, hogy az Orbán-kormány érezze, kurucos, ha tetszik, radikálisan migránsellenes politikája mögött érezheti az emberek támogatását. E nélkül a támogatás nélkül ugyanis az európai elittel való szembemenetel valóban ingatag alapokon állna.

Végül, Orbán beszédéből világossá vált: a következő hónapok és évek nem a békés építkezésről, a polgári berendezkedés nyugodt felépítéséről szólnak majd, hanem határokról, zárakról, kerítésekről, frontokról, ütközetekről, vitákról, verbális konfrontációkról. Tehát nem békés, hanem – szimbolikus értelemben – háborús időszak vár ránk.
Ez persze nem megnyugtató. De ha a migránsáradat, a modern kori népvándorlás tényei­ből indulunk ki, tehát a valóságból, akkor ez a realitás.

Fricz Tamás  - A szerző politológus

]]>www.magyaridok.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gasztronómia (539) Titkok és talányok (12) Tereb (140) Autómánia (61) Flag gondolja (33) Politika (1571) Egészség (50) Mondom a magamét (4866) Alámerült atlantiszom (142) Történelem (14) Emberi kapcsolatok (36) Mozaik (83) Irodalmi kávéház (491) Belföld (5) Nagyvilág (1452) Tv fotel (65) Vetítő (37) Jobbegyenes (1871) Mozi világ (440) Életmód (1) Heti lámpás (244) Szépségápolás (15) Gazdaság (652) Rejtőzködő magyarország (171) Kultúra (6) Sport (729)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>