A külföldi lapokban használt „pénzipar” kifejezés híven tükrözi azt az elképesztő helyzetet, amelybe a ciprusi bankárok navigálták az alig egymillió lakosú földközi-tengeri szigetországot. Az elmúlt évtizedekben a ciprusi gazdaság húzóágazatává vált az adóelkerülés, még ha az ottani bankárok ezt vissza is utasítják. Ciprus nem adóparadicsom, mondják ők, hanem „offshore pénzügyi központ”. A mostani összeomlás előtt Cipruson 320 ezer külföldi cég jutott 860 ezer lakosra. Ezek regisztrált összvagyona elérte a szigetország éves gazdasági teljesítményének a nyolcszorosát. Így néz ki közelről a „pénzipar” – most már tudjuk.

Tanulságos történet, főleg, hogy a világ tele van hasonlókkal, de még Európa is. A szintén eurót használó Máltán a külföldiek beparkolt pénzei például elérik a GDP kilencszeresét, Luxemburgban (ott is euró pörög) a huszonkétszeresét. Ráadásul most épp ez a két ország játssza a legaktívabb szerepet a ciprusi „szolgáltatásokban” csalódó üzletemberek elcsábításában. A nemzetközi sajtó tele van azokkal a levelekkel, melyeket ugyan bizalmasan küldenek máltai és luxemburgi bankárok, de valahogy most mégis az újságok címoldalán végzik. Biztonságot és stabilitást, kiszámítható pénzügyi szolgáltatásokat ígérnek azoknak a befektetőknek, akik a pénzük felét épp ezekben a napokban bukják el Cipruson.

A jelek szerint tehát aligha fog változni bármi is. Hiába büntetett az Európai Unió egy egész országot azért, hogy súlyos csapást mérhessen a pénzüket Cipruson milliárd eurós szinten ki-, át- és keresztülmosó orosz adóelkerülőkre, minden ott folytatódik majd, ahol abbamaradt. Mint amikor letartóztatják az egyik maffiavezért, akinek azonnal a helyére lép a másik. Málta, Luxemburg, Svájc, Dubaj, Szingapúr, a Kajmán-szigetek, hogy csak néhányat említsek az elmúlt napokban Ciprus egén dögkeselyűként feltűnt „adóoptimalizáló” helyszínek közül.

Sőt, már mi magyarok is sorban állunk. Ahogy hallom, a háttérben elkezdődtek az egyeztetések a magyar adótanácsadó cégek vezetői között, hogy miképpen is kellene egységesen fellépni ahhoz, hogy a ciprusi prédából mi is megkaparintsunk valamicskét. Legalább néhány lehulló morzsát. Az ugyanis már első pillantásra világos, hogy Ciprus most két fronton is összeomolhat. Nemcsak a bankszektor iránti bizalom zuhan össze, és keresik majd a helyüket másik országban a milliárdok, hanem az igazi vonzerő, az alacsony adórendszere miatt céghelyszínként remeknek tartott Ciprus imázsa is tönkremehet. Persze már eddig sem kellett ott tartani a pénzt ahhoz, hogy valakinek Cipruson legyen bejegyezve a cége, és élvezhesse az adóelőnyöket. Az ott regisztrált magyar cégek ezért is úszták meg a nagyobb bajt, hiszen ciprusi vállalataik pénze feltehetően már régóta svájci bankokban pihen. Főleg ugye, amióta a céges nyereségadó Magyarországon mindössze 10 százalék. Hiszen azóta például az amerikaiak szemében már mi is offshore-országnak számítunk.

Van tehát esély. Keselyűként belenyúlni a tutiba. Már csak ezért is vicces, amikor szitokszóként offshoroznak egyesek egy Magyarország nevű, az alacsony adói miatt félig-meddig offshore-országban.

metropol.hu - Frei Tamás