Ma 2024 június 17. Laura, Alida napja van. Holnap Arnold, Levente napja lesz.
3005b56c8f2bb08bc5fd9592fe6a29a5.jpg

Frei Tamás - Detroit üzenete

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Álljunk meg egy pillanatra Detroit csődjénél. Hogy miképp is történt. És üzen-e nekünk, magyaroknak ez bármit is.

Ha egyáltalán hallották a keddi bejelentést, akkor sem hiszem, hogy felzaklatta önöket a hír. Főleg, hogy az ördög ezúttal is a részletekben rejlik. Mélyebbre ásva derül csak ki igazán a jövő, olvasható ki belőle egy olyan lehetséges forgatókönyv, amely az alkalmazkodni képtelen gazdasági egységeket fenyegeti a mai mobil és globális világban. A gazdasági teljesítményét tekintve körülbelül magyarországnyi amerikai városra, Detroitra ezen a héten 18 milliárd dollárnyi adósság omlott rá (Magyarország tavalyi összterméke 220 milliárd dollár volt, Detroité 200 milliárd).

Ebben a történetben valószínűleg az a leginkább tanulságos, hogy a „vadkapitalista” Amerikában miképp is kezelnek egy ilyen helyzetet. Hogyan állítják fel a prioritásokat, ki számít, és ki nem. Hogyan szedik össze a hiányzó pénzt. Kin spórolnak, kit préselnek, különadóztatnak, faragnak, kitől vonnak el. Akik sok tekintetben laboratóriumnak tekintik Amerikát, azok főképp nem is a vadkapitalizmust, hanem a kendőzetlen nyíltságot kedvelik benne. A logikát. Hogy bármennyire próbálja ott is a politika és a lobbiérdekek maszatolása elleplezni dolgokat, a végén (ők azt mondják, a „nap végén” – end of the day) mégis mindig minden kiderül. Mert van az a pillanat, amikor már nem lehet tovább mismásolni.

És ebből akár mi, magyarok is tanulhatunk.

Detroitban hasonló folyamatok játszódtak le az elmúlt években, mint a világ sok más, válság sújtotta övezetében. Az emelkedő munkanélküliség és a csökkenő beruházások elkergették a fiatalokat (pár év alatt 700 ezren költöztek el Detroitból és környékéről, a világ autógyártásának egyik fellegvárából). Növekedett a bűnözés, de a deficittel küzdő város mégsem tudta megemelni – vagy nem jött rá, hogy meg kellene – a rendfenntartásra költött összegeket. Ahogy a rendőrség alulmaradt, úgy lett egyre „rosszabb környék” mind több kerület a városban. A spórolás keretében csökkentették a közútfenntartásra és általában a karbantartásokra költött összegeket. Rozsdásodni kezdett a város, ahogy Detroitban mondják. Ez megint csak elkergetett sokakat, és visszatartott a beruházásoktól másokat. Múlt héten – elsőre hihetetlenül hangzik, tudom – a közvilágítás fele már nem működött ebben a hatalmas amerikai városban, mert a csőd felé közeledve a polgármesteri hivatal nem tudta kifizetni a villanyszámlát.

És közeledve a katasztrófához egymásnak estek azok, akik zsebéből ki lehet vagy ki kellene venni a hiányzó 18 milliárdot. A fiatalok, vagyis az aktív adófizetők menekülését látva, a polgármester első körben a nyugdíjasokon akarta leverni az ügyet. A gazdasági teljesítményét tekintve egykor Amerika negyedik legerősebb városából a 18. helyre visszacsúszó Detroitban azt javasolta, hogy 84 százalékkal csökkentsék a nyugdíjakat. Az átlagos 19 ezer dollárról vegyék vissza évi háromezerre (havi körülbelül 65 ezer forintra). Tüntetések, tiltakozások kezdődtek, és politikai okokból persze nem tették meg. Maradt a lassú lecsúszás, a fiatalok elvándorlása, az egyre hepehupásabb utak, a csökkenő beruházások, a lekapcsolt utcai közvilágítás, a növekvő bűnözés, és a végén, most kedden, a csőd.

Itt tart Detroit.

Frei Tamás - metropol.hu

Kapcsolódó anyagok:

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nézőpont (1) Vetítő (30) Tv fotel (65) Flag gondolja (36) Belföld (11) Gasztronómia (539) Sport (729) Mozi világ (440) Heti lámpás (319) Kultúra (9) Autómánia (61) Történelem (18) Emberi kapcsolatok (36) Életmód (1) Titkok és talányok (12) Mondom a magamét (7654) Jobbegyenes (2815) Irodalmi kávéház (537) Tereb (146) Szépségápolás (15) Gazdaság (711) Alámerült atlantiszom (142) Rejtőzködő magyarország (168) Egészség (50) Nagyvilág (1310) Mozaik (83) Politika (1582)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>