Ma 2021 június 25. Vilmos napja van. Holnap János, Pál napja lesz.
Folytatódik a boszorkányüldözés

Folytatódik a boszorkányüldözés

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Készüljünk egy nagyon csúnya háborúra!

Folytatni kell a 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást Magyarországgal szemben a januárban kezdődő horvát, s ha kell, a második félévben soros német uniós elnökség ideje alatt is, ugyanis újabb, egyebek mellett az igazságszolgáltatás szabadságát érintő magyar jogszabályok szülnek aggodalmat – jelentette ki Didier Reynders igazságügyi EU-biztos hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) ülésén.

Az EP-bizottságban ismertették a jogállamiság magyarországi helyzetről alkotott tanácsi álláspontot. Reynders reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió új, 2021 utáni keretköltségvetésének tervezetébe iktatott feltételesség új eszköz lehet a jogállamiság betartatására.

Tytti Tuppurainen, az unió soros elnökségét betöltő Finnország európai ügyekért felelős minisztere beszédében a pénzforrások feltételkehez kötésével összefüggésben azt mondta, fontos eszköz az unió kezében a jogállamiság számon kérése.

„Ha a jogállamiság sérül egy tagállamban, és az a közös költségvetésre is fenyegetően hat, akkor a támogatásnak befagyaszthatónak kell lennie” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy ez az új rendelkezés megelőző hatású lehet az EU eszköztárában, hogy a jövőben ne lehessen büntetlenül megsérteni az uniós értékeket.

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő felszólalásában politikailag előítéletesnek és értelmetlennek nevezte a Magyarországgal szemben folyó eljárást. A támadás boszorkányüldözésbe fordult, az ugyanis jogi álcában politikai támadássá vált Magyarország migrációs politikája és a keresztény-konzervatív megközelítése miatt. A magyar kormány több alkalommal is tisztázta magát, és mindig nyitott volt a párbeszédre – tette hozzá a politikus.

Donáth Anna Júlia, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában kiemelte, a 7-es cikk szerinti eljárás csak bátorította a magyar kormányfőt további intézkedések megtételére, amelyekkel továbbra is aláássa a jogállamiságot Magyarországon.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában reményét fejezte ki, hogy a magát keresztény-konzervatívnak nevező Európai Néppárt a közeljövőben bebizonyítja, hogy nem tud azonosulni azzal a politikával, amelyet a Fidesz képvisel.

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpári EP-képviselő, a szakbizottság magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó jelentéstevője úgy nyilatkozott, hogy továbbra is romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon egyebek mellett a szólásszabadság, az igazságszolgáltatás szabadsága, illetve az akadémiai szabadság területein. Aggodalomra okot adónak nevezte, hogy a magyar kormány a véleménynyilvánítás szabadságát is kontrollálni próbálja azáltal, hogy új jogszabállyal kívánja befolyásolni a kulturális életet.

Didier Reynders a szakbizottság ülésén arról beszélt, hogy Lengyelországban romlott a jogállamiság helyzete. Elékeztetett arra, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság munkaügyi kamarája az európai jog felsőbbrendűségére és jogállamisági elvekre hivatkozva kétségbe vonta a bíróság új fegyelmi kamarának a létjogosultságát, azzal érvelve, hogy a tagjai nem függetlenek. „A bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a Lengyelországban kialakult helyzetet. Bízom benne, hogy a lengyel hatóságokkal együtt meg tudjuk oldani a problémákat” – tette hozzá az uniós biztos.

Tytti Tupurainen elmondta: a lengyel helyzet abban különbözik a magyartól, hogy nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság kezdeményezte, és az eljárást kifejezetten a lengyel igazságügyre hegyezték ki. Az osztrák elnökség alatt már három meghallgatás történt, ahol a lengyel kormány előadhatta érveit.

Roberta Metsola máltai néppárti EP-képviselő azt mondta, olyan mechanizmus kidolgozására van szükség, amely egyenlőséget teremt minden tagállam között az ilyen jellegű vizsgálatokat illetően.

Egyes felszólalók arról beszéltek, hogy eredményesen és gyorsan kell büntetni a jogállamiságot megsértő tagállamokat, de olyan módon, hogy ne az ország állampolgárai szenvedjenek miatta. Mások azt hangoztatták, hogy a felszólalók többsége féligazságok alapján álhíreket terjeszt, és az eljárásokkal maguk kényszerítik rá az egyes országokat arra, hogy megsértsék a jogállamiságot. A magyar kormány annyit tesz, hogy figyelembe kívánja venni a saját állampolgárainak igényeit – húzták alá.

A 7-es cikk szerinti eljárás célja, hogy megállapítsa: fennáll-e a tagállamok esetében az unió alapértékei megsértésének veszélye. A magyar esetben az EP elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát. Lengyelország esetében a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok adtak okot a legtöbb aggodalomra.

MTI - ]]>www.demokrata.hu]]>

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tv fotel (65) Szépségápolás (15) Történelem (14) Belföld (6) Mozaik (83) Nagyvilág (1456) Egészség (50) Titkok és talányok (12) Jobbegyenes (2055) Politika (1578) Kultúra (6) Tereb (138) Autómánia (61) Vetítő (30) Heti lámpás (255) Mozi világ (440) Sport (729) Gazdaság (657) Rejtőzködő magyarország (168) Életmód (1) Emberi kapcsolatok (36) Flag gondolja (33) Irodalmi kávéház (504) Gasztronómia (539) Mondom a magamét (5390) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>