Ismét fellángolt a vita a holland Judith Sargentini nevével fémjelzett jelentés jövő szerdára tervezett szavazása kapcsán. Azok, akik finoman fogalmazva sem szimpatizálnak az Orbán-kormánnyal, továbbra is siratják a magyar jogállamiság helyzetét és az ország büntetését próbálják elérni, ha kell, eljárásjogi trükkökkel is.

Sietniük kell, mert jövőre választások lesznek az unióban, így korántsem biztos, hogy megőrzik pozícióikat a jelenlegi hatalom birtokosai. Mert ha Brüsszelben is új szelek fújnak majd, akkor bizony búcsút inthetünk a liberális jajveszékelőknek. Ahogy változott a helyzet az Egyesült Államokban, úgy változhat az Európai Unióban is.

Elmúltak azok az idők, amikor André Goodfriend, Amerika budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője Szent István intelmeiből idézgetett Orbán Viktornak, de távozott Colleen Bell nagykövet is, akit nagyon aggasztott a magyarországi korrupció, a civil szervezetek elleni fellépés és a média csorbuló függetlensége. Érdekes, a tengerentúlról valamilyen oknál fogva most olyan nagykövet érkezett hazánkba, aki nem látja az elődei által vizionált rémképeket.

David B. Cornstein egész egyszerűen azt nyilatkozta, hogy rendkívül kedvezőek a magyarországi tapasztalatai, találkozott vallási és világi vezetőkkel is, ahogy civil szervezetekkel, de senki nem panaszkodott a szabadságjogok megsértésére.

Ha politikáról van szó, akkor érdemes a gazdaság vizeire is átevezni. Mert ha egy országban valóban akkora baj lenne, mint azt egyesek láttatni szeretnék, akkor az egészen bizonyos, hogy megmutatkozna a gazdaság teljesítményén is. Például az emberek pénztárcáján.

Ha egy demokratikus államban úgy érzik az emberek, hogy itt lopakodik a diktatúra, és közben alig telik betevőre, akkor bizony a négyévenként rendezett országgyűlési választásokon elküldik a hatalmaskodókat melegebb éghajlatú tájakra. Miután az Orbán-kormány háromszor nyert egymás után kétharmados többséggel választást, nem tűnik úgy, hogy hazánk fiainak elege lenne a Fidesz–KDNP szövetségéből.

De tegyük fel úgy is a kérdést, ha tényleg recsegnének és ropognának a demokrácia tartópillérei, akkor miért jön Magyarországra Németországból a BMW? Azért, mert hazánkban politikai, pénzügyi és gazdasági stabilitás van. És ahogy szintén az amerikai nagykövet fogalmazott: rendkívüli a magyar munkaerő, alacsony a társasági adó kulcsa, a kormányzat pedig ösztönzi az üzletet. Olyannyira sikeresen, hogy hazánk világszerte a hetedik legkedveltebb befektetési célpont az IBM Global Location Trends legújabb, 2017-es adatokat tartalmazó jelentése szerint.

Ez arra is rámutat, hogy már nem ildomos összeszerelő üzemek hazájának nevezni az országot, miután a magas hozzáadott értékű külföldi befektetések rangsorában szintén az élvonalban állunk. Az is az elmúlt napokban derült ki, hogy a gazdaság második negyedévi, várakozások feletti emelkedése több mint kétszerese az unió bővülési növekedési átlagának, sőt jobb a másik három visegrádi ország teljesítményénél is.

Ha egy ország ilyen szinten prosperál, akkor bizony politikailag is nehéz fogást találni rajta. Ezért kell mindent és annak az ellenkezőjét is kitalálni a balliberális erők boszorkánykonyháiban, hogy valahogy meggyengítsék a magyar kormány támogatását, amely a legutóbbi választások óta sem indult hanyatlásnak.

A hazai és a brüsszeli ellenzék eddig csak olyan főzetet tudott előállítani, amellyel leginkább saját maguknak ártottak. A hibáikból nem tudnak tanulni, az idő pedig nem nekik dolgozik.

Kiss Gergely - ]]>www.magyaridok.hu]]>