Ma 2020 november 28. Stefánia napja van. Holnap Taksony napja lesz.
Erdély nevének eredete

Erdély nevének eredete

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Figyelem! Ezt a cikket minden magyarnak olvasnia kell!

Az első dokumentum, amely a területre hivatkozik a Géza által 1075-ben kibocsátott adománylevélből származik, ami „terra ultra silvam”-ként (ultra silvam ad castrum quod vocatur Turda), vagyis „az erdőn túl” formában nevezi meg Erdély területét.

Ugyanezen században kezdtek a területre „Partes Transsylvana” (vagy mai írásmóddal „Transsilvanae") módon hivatkozni (Legenda Sancti Gerhardi, 12. század első felében), ami „az erdőn túli részeket” jelenti, és ezt a kifejezést használták a Magyar Királyságon belül is.

Az Ultrasylvania, illetve az ennél elterjedtebb Transsylvania „Erdély" jelentésű. A latin helyett a köznyelvben az „Erdőelve” kifejezést is elterjedten használták. Ennek első dokumentálása Anonymus 12. századi Krónikája (Gesta Hungarorum), amely először említi Erdeueluként (Erdelw). „Erdőelvként”.

Erdély vajdáját egy 1111-ben keltezett oklevél „princeps ultrasilvanus"-ként említi. „Mercurio comes Bellegrate", azaz a fehérvári ispán az 1111-ben és 1113-ban keltezett okmányokban mint „Mercurius princeps ultrasilvanus" jelenik meg. Tehát a fehérvári vajda azonos a fehérvári ispánnal.

Amint láttuk, Erdély neve legtöbbször „ultrasilvanus". Az 1077/1083 tájáról fennmaradt korabeli latin szöveg erre vonatkozó része — „ad Albam Transilvanam", azaz az erdélyi Fehérvárra — nemcsak Erdély latin megnevezését használja, hanem egyértelműen megkülönbözteti az erdélyi Fehérvárt, Gyulafehérvárt a dunai Fehérvártól, Nándorfehérvártól. 1150-ben Erdőelve Erdeueluként szerepel. Egy 1138-ban keltezett adománylevélben is Erdőelvét említenek.

A fenti példák alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kora középkori magyar oklevelekben általánosan ismert Erdély fogalma, politikai és földrajzi értelemben is. Kiss Lajos etimológiai szótára szerint a magyar erdő főnévből és a régi magyar nyelvben ismert elü ~ elv, azaz valamin túli terület szóösszetételből alakult ki.

A név a magyar királyság székhelye felől tekintve egyértelmű. Olyan régió, amely az „erdőn túl" van. E földrajzi név létrejötte könnyen érthető, ha a történelmi Magyarország domborzati térképére tekintünk. Meg lehet figyelni, hogy Magyarországot a hatalmas kiterjedésű Erdélyi-középhegység két részre tagolja, egy erdőn túli és egy erdőn inneni területre.

Az Erdő-elu, az Erdőn-túl, vagyis az Erdély névfejlődés nem egyedi, nem elszigetelt jelenség. Ehhez hasonló módon alakult ki — az Árpád-korban — a Havaselve, Havason-túl földrajzi megnevezés, amely Magyarország, illetve Erdély felől nézve, a Havason, a Déli-Kárpátokon túli magyar hűbéres tartományok helymeghatározása. A szóösszetétel szerint: Havas + elve, vagyis Havason túli terület.

A hazai, a magyarországi latin nyelvből származik a román Transilvania név, míg Erdély másik román megnevezése, az Ardeal a magyar megnevezés, az Erdély átvétele, helytelen kiejtés révén képződött. Ma a románság mindkét megnevezést használja. A román „Ardeal” név először egy 1432-ben keltezett dokumentumban olvasható „Ardeliu” néven, ami nyilvánvalóan a magyar „Erdély” szóból alakult ki, és nincs köze a román „deal” (domb) elnevezéshez.

(Példák hasonló átalakulásokra: Erdőd >> Ardud, Egres >> Agruș; Egyed >> Adjud; Esküllő >> Așchileu; Erdőfalva >> Ardeova, Enyed >> Aiud stb.)

]]>http://hungaryfirst.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1571) Tv fotel (65) Gazdaság (655) Rejtőzködő magyarország (171) Jobbegyenes (1906) Mozi világ (440) Kultúra (6) Sport (729) Flag gondolja (33) Történelem (14) Életmód (1) Vetítő (37) Heti lámpás (246) Mondom a magamét (4935) Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (492) Autómánia (61) Emberi kapcsolatok (36) Tereb (140) Alámerült atlantiszom (142) Mozaik (83) Gasztronómia (539) Titkok és talányok (12) Egészség (50) Nagyvilág (1452) Belföld (5)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>