Ma 2020 október 26. Dömötör napja van. Holnap Szabina napja lesz.
5916058a884d943003e6e9d8da9c714e.jpg

Emlékezetpolitika patikamérlegen

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A „Japan rises again” (Japán újra emelkedik) jelmondat, melyet különböző képi motívumokkal ellátva a szigetországban számos helyen láthat az ember, az Abe-kormány tudatos politikai szándékát jelzi: {...}

{...} a nemzeti öntudat megerősítése fontos része a sikeres, immáron kétharmados parlamenti többséget felmutatni képes konzervatív kormány stratégiájának.

Amikor 2013-ban a miniszterelnök meglátogatta a Tokió szívében lévő Jaszukuni-szentélyt, a különböző háborúkban elesett japán harcosok emlékművét, az eseményből nagy nemzetközi botrány lett.

Tény, hogy a szentélyhez tartozó múzeumban a – finoman szólva - nem éppen csak védekezésre használt fegyverek mellett a kamikazék személyes történetei, családi fényképei és elszántságukról tanúskodó hitvallásai láttán-olvastán, nem az az érzése támad a látogatónak, hogy itt egy háborúban vesztes, módszereit tekintve gyakran rendkívül brutális katonai hatalom emlékeivel szembesül. A térségben, Koreában és Kínában, de természetesen az Egyesült Államokban is, éppen ezért árgus szemekkel figyelik, hogy hogyan is alakul az emlékezetpolitika, milyen ideológiai támasztékkal tölti be a politikai teret az Abe-kormány.

A II. világháború végének, Japán kapitulációjának 70. évfordulója alkalmából, Shinzo Abe miniszterelnök augusztus 15-én igen tanulságos, széles körben nagy nyilvánosságot kapott beszédet mondott, s a patikamérlegen kimért szavak nyomán azóta is élénk vita folyik arról, hogy most végül is kinek, kiknek az elvárásait akarta figyelembe venni, milyen bel- és külpolitikai kívánalma mentén született a szöveg. Elvárások természetesen akadtak bőven a fent nevezett országoktól, de persze a hazai politikai közönség részéről is, ami – mint azt a legutóbbi választási siker mutatja – igencsak vevő olyan kitételekre is, amik a nemzetközi közegben nem igazán szalonképesek. Ez az alaphelyzet ugyebár nálunk sem ismeretlen.

Baloldali elemzők általában revizionistának nevezik Abe-t, ami persze e leegyszerűsítő megfogalmazásban badarság. A beszédről szóló cikkek nyelvtani elemezésekkel sietnek bizonyítani, hogy a passzív szerkezetek használata által voltaképp a felelősség elkenése folyik, egyes kifejezések alkalmazásának vagy épp elkerülésének kritikája pedig a nálunk is jól ismert szómágia jegyében igyekszik betolni a miniszterelnököt a már veszélyesen jobboldali, nacionalista sarokba. Kritika tárgyát képezi például, hogy Abe nem használta a „háborús agresszor” kifejezést, hanem csak annyit mondott: „soha többé nem alkalmazhatunk háborús agressziót a konfliktusok megoldásában”. Egy másik kifogásolt szövegrész az volt, melyben Abe nem kért újra bocsánatot, hanem „csak” annyit mondott, hogy a bocsánatkérés korábban megtörtént, s a jelenlegi kormány ehhez tartja magát. Ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy a fiatal generációknak már nem kellene a múlt eseményei miatt hamut szórnia a fejére.

A Japánon belüli elvárások különbözőségét jelzi, hogy, bár Abe maga nem, de kormányának három tagja számos parlamenti képviselővel együtt meglátogatta a Jaszukuni szentélyt, amely – igaz, ami igaz – 14 háborús bűnös emlékét is őrzi. Az emlékezők közül Japán háborús lépéseit többen nem agressziónak, hanem a megtámadott országoknak a nyugati kolonializmus igája alól való felszabadításának tekintik. Ugyanakkor a Komeito párt mint koalíciós partner követelte az „agresszió” és „bocsánat” szavak elhangzását – s lám, meg is kapta. A 81 éves császár is megszólalt az évforduló kapcsán, beszéde „mély megbánásról” szólt, amit elemzők a miniszterelnök rátartibb vonalának címzett burkolt kritikaként is értelmeztek.

Az Abe-kormány minél jobb viszonyra törekszik Kínával és Dél-Koreával, mivel legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, a nagy katonai-hatalmi játszmában pedig – az USA bátorításával – Dél-Korea szövetségére számít a Kína és főleg Észak-Korea ellenében megfogalmazott célok megvalósításában.

A szavak patikamérlege a visszhangok alapján elég jól működött, hiszen az Egyesült Államok üdvözölte a beszédet, Dél-Korea és Kína pedig csak mérsékelt kritikát fogalmazott meg. Ám ami a lényeg – s ez a tapasztalat sem csak a Felkelő Nap országából ismerős – a korábban az atomenergia további alkalmazása és a tervezetthez képest kétszer annyiba kerülő olimpiai stadion miatt csökkent kormányzati népszerűség a beszéd elhangzását követően a közvélemény-kutatási adatok szerint öt százalékkal nőtt.

Az a kormányzati kezdeményezés pedig, ami az úgynevezett Pacifizmus-cikkelyt mint a Japán II. Világháborús veresége miatti megaláztatás eszközét ki akarja iktatni az alkotmányból, folytatódhat tovább.

Prőhle Gergely

helyettes államtitkár, EMMI

]]>www.hirado.hu]]> - Messzelátó-Blog

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nagyvilág (1452) Életmód (1) Gazdaság (653) Titkok és talányok (12) Történelem (14) Alámerült atlantiszom (142) Kultúra (6) Autómánia (61) Jobbegyenes (1876) Emberi kapcsolatok (36) Gasztronómia (539) Flag gondolja (33) Mozi világ (440) Politika (1571) Egészség (50) Szépségápolás (15) Sport (729) Tereb (140) Heti lámpás (244) Tv fotel (65) Mondom a magamét (4875) Mozaik (83) Rejtőzködő magyarország (171) Belföld (5) Vetítő (37) Irodalmi kávéház (491)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>