Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
Egy éve ment el Lovas István

Egy éve ment el Lovas István

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Emlékét örökre megőrizzük!

Ki hinné, hogy már egy esztendeje nincs köztünk Lovas István? Pedig szinte tegnap történt, hogy nyakon vágott minket a hír: a Pista nincs többé. 

Bár minden ember egyszeri és megismételhetetlen, egyedi és utánozhatatlan – mégsem mindenkire érvényes ez egyformán. Még ha ez az egy év gyorsan el is röppent, az már ennyi idő távlatából is látszik: a Lovas Pistát bizony senki sem pótolta itt, a nemzeti oldalon. És senki nem is fogja. Lehetetlen küldetés.

  • Jöttek és majd jönnek még fiatal, agilis kollégák, akik szeretik a hazájukat, piros-fehér-zöldben látják a világot, a nemzeti ügyet képviselik eltökélten, ám jó esetben is csupán feleannyira lesznek bátrak, harmadannyira műveltek és negyedannyira szorgalmasak, mint ő.

Bátornak lenni ma nem ugyanaz, mint mondjuk huszonöt éve. Akkoriban (1994-ben, a balliberálisok kétharmados győzelmekor) jobboldali sajtót csak nagyítóval lehetett találni, s a mindent elborító liberális propagandamédiában irtózatos lincselések zajlottak a nemzeti oldal politikusai, véleményformálói ellen, ha túlságosan hazafiaskodni mertek, ha kilógtak a sorból. Ebbe az egyoldalú, megnyerhetetlennek tűnő háborúba „robbant be” a Lovas Pista. Mikor a nemzeti oldal még a talajt kereste, ő – a jobboldali újságírók közül talán elsőként – hadat üzent a politikailag korrekt beszédnek, kilépett a liberális kánonból. Mintha csak kereste volna magának a bajt: folyton a legkényesebb kérdéseket feszegette, az ellenfél legérzékenyebb pontjait támadta. Tette ezt utolérhetetlen tárgyi tudással: öt világnyelven olvasott folyékonyan, állandóan naprakész volt, folyton dolgozott.

Ő ütötte be az első szeget a politikai korrektség koporsójába. Ám az ő akkori bátorsága nem említhető egy napon a maiakéval – ugyanis ő kövezte ki az utat a maiak előtt. Követőinek a szókimondásért már nem jár autódafé…  

Lovas Pista már egy éve nincs köztünk. Talán nem vagyok vele egyedül: kíváncsi lennék, mit szólna az azóta történtekhez. Például a szívéhez közelálló Salvini és Strache baráti budapesti fogadtatásához, aztán Strache „kilövéséhez”, a Fidesz uniós választási diadalához, Nyugat-Európa agyhalálához, Manfred Weber csúszó-mászó mozgásához. Hogy honi ellenzékünk bohóckodásáról mit gondolna, az viszont nem kérdés: gyanítom, jóízűen és hosszú percekig hahotázna Kunhalmi ajtójelenetén, Hadházy pókemberkedésén, Bangóné bukásán, Fegyőr butaságán, Márki-Zay amerikai vesszőfutásán…  

És igen, valószínűleg nem rejtené véka alá, hogy a magyar kormány még a mostaninál is képviselhetné kérlelhetetlenebbül a nemzeti érdekeket. (A sajátjaink jobbító szándékú megdorgálásához is bátorság kell ám – talán nagyobb is, mint az ellenség ledorongolásához!)

Nemzeti ikon

Amikor egy esztendeje – a gyászhírt vételezve – megírtam a magam ]]>nekrológját]]>, volt, aki a szememre vetette, miért neveztem őt „nemzeti ikonnak”. Hiszen Lovas István életében követett el hibákat, bűnöket, és nem minden jobboldali rajongott érte – lám, a kritikusaim sem. Hogyan lehetne az ilyet ikonnak nevezni? – szegezték nekem a kérdést. Úgy emlékszem, valami olyasmit válaszoltam hirtelenjében: az ikonná válás elég jó fokmérője, hogy mennyien szomorkodnak az ember halálhírén. Akinek az eltávozta olyan sok embert megráz, mint Lovas Pistáé, az bizonyosan nagy ember, kivételes személyiség volt; ha úgy tetszik: ikon, a nemzeti oldal ikonja. (Pedig akkor még a temetés előtt voltunk, s nem láthattam előre, ]]>milyen tömeg hömpölyög]]> majd István ravatalánál.)

Azt hiszem, mindannyian – legyünk bár újságírófélék, vagy akárkik – titkon azt reméljük, utolsó utunkra nemcsak a sírásó kísér majd el bennünket. Hogy sokaknak fájni fog a hiányunk, mert előzőleg nyomot hagytunk.

Lovas Pistának ez megadatott.

Pilhál Tamás -]]> www.pestisracok.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Egészség (50) Sport (729) Kultúra (6) Életmód (1) Mozi világ (440) Rejtőzködő magyarország (168) Nézőpont (1) Vetítő (30) Heti lámpás (310) Nagyvilág (1309) Történelem (17) Alámerült atlantiszom (142) Gazdaság (702) Gasztronómia (539) Jobbegyenes (2778) Mondom a magamét (7501) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Titkok és talányok (12) Mozaik (83) Tereb (146) Politika (1582) Irodalmi kávéház (537) Belföld (10) Autómánia (61) Flag gondolja (36)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>