Nagyon veszélyes tud lenni az a törekvés, hogy az ember részrehajlás nélkül, minden oldal érdekeit figyelembe véve alakítsa ki a véleményét, ahogy a bölcs Lucius Annaeus Seneca javasolta, aki nem mellékesen Jézus Krisztus kortársa és vitathatatlan tisztelője volt. Kétezer évvel ezelőtt figyelmeztetett arra is, hogy „a vadállatok menekülnek, ha veszélyt látnak; ha elfutottak, már gondtalanok: minket a jövendő s a múlt egyaránt kínpadra von”.

Van benne valami, ami a múltat és a jövendőt is illeti. Igaz, ami igaz, nem lehetünk nyugodtak.

„Fontos, hogy a béke hangja felvegye a versenyt a háború hangjának erejével, és fontos, hogy világossá tegyük, a globális többség békét akar” – jelentette ki például egyfelől Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ankarában, a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján.

Másfelől azonban a béke hangját nem mindenki szereti. „Amit már korábban is mondtunk, és ma is elmondjuk, hogy ha ebből a találkozóból (ti. Putyin és Hszi Csin-ping mostani moszkvai megbeszélése) valamiféle tűzszüneti felhívás jönne, nos, az egyszerűen elfogadhatatlan lenne, mert ezzel csak annyit érnénk el, hogy megerősítenénk az oroszok eddigi hódítását” – mondta John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője a Fox News televíziónak adott interjúban a hétvégén. Kirby szerint Moszkva és Peking az utóbbi időben „fokozta együttműködését és kapcsolatát”. Szerinte a két nemzet összefogott, hogy aláássa és globálisan újraírja a játékszabályokat, amin az amerikai fennhatóság alatt létrehozott világrendet, a Pax Americanát értette.

Ha valakinek még mindig kétségei lettek volna, hogy ki és miért háborúzik Ukrajnában, akkor Kirby úr segített felvilágosulni. Ha ehhez hozzávesszük az amerikaiak legújabb közvetett beismerését az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásáról, miszerint négy férfi és egy szőke nő, mind ukránbarátok, egy bérelt Bavaria típusú vitorlással vitték a helyszínre a körülbelül két tonna robbanóanyagot, plusz a mélytengeri búvárfelszereléseket, hajódarukat és egyebeket, ami egy ilyen nehéz hadművelethez kell, csak hogy senki ne higgye el ezt a mesét, akkor helyben vagyunk.

Az egyik oldal békét akar, míg a másik akár a világháború kirobbantását is fontolóra veszi, mint Jan Emeryk Rościszewski, Lengyelország franciaországi nagykövete, aki szerint az orosz–ukrán konfliktus nemcsak az oroszok és az ukránok közötti fegyveres konfliktus, hanem annál sokkal több, amivel teljes mértékben egyet lehet érteni, elvégre John Kirby úr is így gondolja. Azzal már kevésbé, amit a nagykövet úr ehhez hozzátett, miszerint „ha Ukrajna nehéz helyzetbe kerül, megnőnek a veszteségei, és előáll az a szituáció, hogy már nem tudja megvédeni magát és a függetlenségét, akkor nem lesz más választásunk, mint résztvevőként belépni a háborúba”. Jaj, csak azt ne!

Ez az a pillanat, amikor Seneca mester intésén fölbátorodva idézzük ide a „másik oldal” üzenetét. „Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója korábban azt mondta, hogy a lengyel vezetés elkezdett dolgozni Ukrajna de facto feldarabolásának forgatókönyvein. Szerinte Varsó meg van győződve arról, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kénytelen lesz támogatni ezt a tervet. Az orosz hírszerzés szerint Lengyelország nyugat-ukrajnai területek elfoglalására készül” – írta az Oroszhírek.hu. Ennyit talán a szent játékszabályokról, így tavasz idején.

Bencsik András - ]]>www.demokrata.hu]]>