Ma 2022 december 04. Borbála, Barbara napja van. Holnap Vilma napja lesz.
Arat a jobboldal Európában – Lettország választott, tarolt a jobboldal

Arat a jobboldal Európában – Lettország választott, tarolt a jobboldal

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

Nincs több kérdés! - Olvassák el!

Nagyrészt különböző árnyalatú jobboldali pártok jutottak be a lett parlamentbe a szombati parlamenti választáson. Győzött az oroszokkal szemben keményvonalas politikát képviselő, Amerikában született miniszterelnök pártja.

A szombaton tartott parlamenti választás után közzétett exit poll adatok szerint Krisjanis Karins miniszterelnök kormánypárti szövetsége, az Európai Néppárthoz tartozó Új Egység nyerte a voksolást, a szavazatok mintegy 22 százalékával.

A második helyért a vidéki, regionalista, zöld-konzervatív Egyesült Lista, valamint a hasonló nézeteket képviselő, zöld-agrárius, konzervatív és EU-szkeptikus Zöldek és Gazdák Uniója vetélkedik, 10-11 százalék körül várható eredményekkel.

Fej-fej mellett versenyez mögöttük a radikális jobboldali, nemzeti-konzervatív, oroszellenes Nemzeti Szövetség, valamint a szocdem irányultságú Progresszívek, 8 százalék körüli támogatottságokkal.

Az ötszázalékos küszöb fölött egyensúlyoz három további párt: a Stabilitás – amelynek egyik bázisa a nagyszámú lettországi orosz kisebbség –; a Lettország az Első nevű jobboldali-populista, többek között oltásellenes párt; valamint a liberális Fejlődésért! párt.

Krisjanis Karins miniszterelnök, aki 2018 óta vezeti Lettországot, 1964-ben született az Egyesült Államokban,

szülei még gyerekkorukban menekültek családjaikkal az 1940-es szovjet megszállás elől Amerikába.
Karins fiatalkorában szovjetellenes tüntetéseken vett részt Washingtonban. Amerikai egyetemeken végzett nyelvészként. Lettország függetlenedése után visszatért ősei hazájába, élelmiszeripari vállalkozásba fogott, majd a kétezres évek elején beszállt a politikába, volt gazdasági miniszter és európai parlamenti képviselő is.

Lettország kormánya az ukrajnai háború óta keményvonalas politikát visz a szomszédos Oroszországgal szemben.

A balti országban döntés született arról, hogy visszaállítják a kötelező katonai szolgálatot, a döntés háttereként a szomszédos Oroszországgal kialakuló növekvő feszültséget és az ukrajnai háborút jelölték meg.

A rigai kormány a terrorizmus finanszírozásával vádolja Moszkvát.
„Látjuk az orosz erők brutalitását, amely valójában sok esetben az ISIS-re hasonlít, akiket mindig is terrorszervezetnek neveztünk” – mondta augusztusban Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter.

Riga a minap rendkívüli állapotot vezetett be a lett-orosz határon: a kormány szerint mindez a részleges orosz mozgósítás miatt szükséges.

Lettország emellett úgy döntött: nem ad ki humanitárius vízumot a sorozás elől menekülő oroszoknak, sőt általános korlátozást vezetnek be az oroszok beutazására.

A balti országban eközben sorra rombolják le a máig álló szovjet emlékműveket,
az óriási rigai obeliszket bedöntötték az azt körülvevő tóba.

Döntés született arról is, hogy fokozatosan megszüntetik az orosz nyelvű oktatást: megszavazták azt az oktatási reformot, amelynek keretében kizárólag lett nyelven folyhat a jövőben oktatás, így 2025-ig fokozatosan megszüntetik az orosz nyelvű tanítást az óvodákban és általános iskolákban. Ez ellen tiltakozik a kétmilliós ország lakosságának mintegy egyharmadát kitevő orosz kisebbség.

(Rajcsányi Gellért, mandiner.hu)

]]>www.mindenszo.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Jobbegyenes (2487) Szépségápolás (15) Gasztronómia (539) Tv fotel (65) Politika (1581) Autómánia (61) Rejtőzködő magyarország (168) Mondom a magamét (6472) Mozaik (83) Irodalmi kávéház (516) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (30) Mozi világ (440) Titkok és talányok (12) Egészség (50) Történelem (15) Heti lámpás (260) Flag gondolja (33) Sport (729) Belföld (8) Életmód (1) Kultúra (6) Gazdaság (669) Emberi kapcsolatok (36) Nagyvilág (1304) Tereb (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>