Az „örülünk vincent” blog a lélek igazi tükre. Mármint az igazi ellenzéki léleké. 

Most éppen ezt írták nekünk, mirólunk:

„Orbán majma kontra CEU avagy kampf a minőség ellen (eztnemhiszemelposzt)

jotunder

"A Soros-egyetem valóban vezet bizonyos rangsorokban, például a Horizon2020 uniós támogatások elnyerési rangsorában, 14 millió euró összeggel. A Corvinus Egyetem 1,2 millió környékén sincsen. Ebből is látszik, ez egy üzleti modell: Magyarországon kiadnak egy amerikai diplomát." (Rétvári Bence)

Ebből is látszik... Próbálom elmutogatni. Egyik oldalon van a Corvinus. A professzorok többségének nincs mérhető teljesítménye, a rektor egész életében tényleg nem csinált semmit, ezért nem kapnak uniós pénzeket. Ez jó, ezt szereti a rezsim. A másik oldalon van a CEU, akik ugye a második Synergy Grant-et nyerik, a közgazdászaik a szuperelitben publikálnak, tehát nyírjuk ki őket.

Minél szarabb valami, annál nemzetibb, felcsútabb, lőrincebb, viktorabb, ráhelebb, tiimibb, cilibb, pelenkább, magyaridőkebb,  megoldjukokosbanabb, köztévébb, trianonfaszomabb, szotyolább, gatyább, kétharmadabb.

Ha egy barom barom, akkor nagyon barom. Nem biztos, hogy ez pontos idézet, de legalább igaz.”

Na most, akad még közmondás garmadával. Pl.: minél vincentebb, minél jótündérebb valaki, annál inkább le kell szarni. Lehetőleg pofán.

(u.i.: Különösen a „trianonfaszomabb” kitétel remek. Abban összpontosul az egész lényük ezeknek. Tényleg jobb lesz majd nélkülük.)

Bayer Zsolt

]]>Bádog - Bayer Zsolt blogja]]>