Ma 2022 július 02. Ottó napja van. Holnap Kornél, Soma napja lesz.
Szülőföldem szép határa

Szülőföldem szép határa

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

„Gyáva népnek nincs hazája” „Magyarnak lenni büszke gyönyörűség”

Kevés olyan magyar költőnk van, aki ennyire mélyen és szívbemarkolóan ragadta volna meg azt a lelkiállapotot, amit minden magyar érez, ha meghallja ezt a szót: Trianon.

• Ki is volt Sajó Sándor?
• Miért nem hallottuk a nevét az iskolákban, amikor hazafias verseket tanultunk?

A válasz egyszerű és egyben igazságtalan: mert szavai Trianon fájdalmáról is szólnak. Verseivel visszaköveteli az elszakított magyar területeket, és olyan húrokat pendít meg a szívünkben, amelyre csak kevés költő volt képes a magyar történelemben.

Dr. Domonkos János ny. iskolaigazgató, szaktanár így írt erről „Trianon és Sajó Sándor költészete” című írásában:

„Elhallgatták, elfelejtették, betiltották Sajó Sándor verseit is, kinek költészetében ott tükröződött Trianon minden szomorúsága és embertelen igazságtalansága...”

1945 után nem volt szabad még csak az asztalfióknak sem megismerkednie ezekkel a gondolatokkal, és még az irredenta jelzőt is kerülték a magyar irodalom nagyjai, félve az akkori rendszer ilyen irányban mindent és mindenkit eltipró módszerei miatt.

Pedig nem volt mindig tilos kimondani a nevét, ugyanis 1933-ban így köszöntötte Négyesy László professzor az új tagot, Sajó Sándort:

„Akadémiánk mindig válogatós volt a költőkkel szemben. A választással ebben az esetben is hangsúlyozta azt, hogy Téged kiemelkedő egyéniségnek ismer el a magyar költészet terén. Köteteidnek sorában igazi eredeti lírai tehetség szólal meg. Magyar lelked a művészet varázsával szólalt meg nemcsak a szorosan vett hazafias költészetedben, fájdalmasan időszerű irredenta dalaidban, továbbá ünnepi ódáidban, hanem a tisztán személyi élményekből fakadó költeményeidben is. (...)

Mi költészetedben a művészi értékeket helyezzük mindenek fölé, a tartalom és a forma benső összhangját, a nyelv muzsikáját. Te megmutattad azt, hogy a nyelv erőszakolása nélkül, keresett szimbolizmus nélkül is lehet a költői szónak új színt adni. Szóművészeted iskolázta a stilisztikai tudatosságot...”


Sajó Sándor tiltólistás szerző volt, akinek csodálatos szavait, szívbemarkoló verseit nem ismerhették és tanulhatták meg a gyermekeink, és mi magunk sem.

*
A „Szülőföldem Szép Határa” című eme kötet verseinek megismerésével tegyünk érte, hogy a felnövekvő nemzedék ne csak megismerje, de zárja is szívébe ezeket a szívhez szóló verseket, amelyek nemcsak a szerző, hanem minden igaz magyar hazafi fájdalmát is megszólaltatják...!

Összetartozunk!
*
Sajó Sándor magyarság-versei nélkülözhetetlenek minden igaz hazafi könyvtárából!

Részlet „A veréb” című költeményéből:

Könnyű szárnyúak, jó, csak menjetek!
Én a verébről mondok éneket,
S dicsérem ezt a kicsi madarat,
Koldus, kopott, de hű és – itt marad...


(…)

Szenvedve, sírva, ha így van megírva,
Élünk-halunk a magyar ég alatt!

*
Sajó Sándor (Ipolyság, 1868. november 13. – Budapest, 1933. február 2.) költő, tanár, drámaíró, az MTA levelező tagja. Hazafias költemények szerzőjeként vált ismertté. Verseit 1885-től közölték a fővárosi és vidéki újságok, folyóiratok...
*

KIEMELTEN AJÁNLJUK MELLÉ:

]]>A Tanácsköztársaság véres almanachja]]>
]]>A Trianoni gyalázat 100 éve]]>
]]>Trianon 100 - Trianon Almanach - 7 könyv egyben (sima kiadás)]]>
]]>Trianon és a harmadik világháború]]>

 

]]>]]>

]]>]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozaik (83) Szépségápolás (15) Egészség (50) Titkok és talányok (12) Életmód (1) Belföld (7) Tereb (141) Politika (1581) Kultúra (6) Heti lámpás (259) Alámerült atlantiszom (142) Sport (729) Vetítő (30) Rejtőzködő magyarország (168) Flag gondolja (33) Mozi világ (440) Nagyvilág (1465) Gazdaság (665) Mondom a magamét (6154) Jobbegyenes (2345) Irodalmi kávéház (513) Autómánia (61) Történelem (15) Emberi kapcsolatok (36) Gasztronómia (539) Tv fotel (65)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>