Ma 2021 május 05. Györgyi napja van. Holnap Ivett, Frida napja lesz.
ffa41c514c07a672295acccd4f561988.jpg

Népi írók és ellenlábasaik

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Sokan retorikus írónak szeretnék beállítani Illyés Gyulát, pedig nem volt az – ezt a kérdést is körüljárja az első Irodalmi Magazin, és szó esik az író József Attilával való kapcsolatáról, párizsi útjáról és egy kiadatlan Illyés-esszét is olvashatunk a folyóiratban.

A Magyar Napló is rájött arra, hogy a jövő a szépen kivitelezett magazinoké, amelyektől talán az elolvasásuk után sem lesz kedvünk megszabadulni.

A Magyar Napló új, időszaki irodalmi lapja decemberben debütált egy tematikus Illyés-számmal. Feltűnően szép kiadvány született, a kiadó láthatólag nem spórolt sem az alapanyagokkal, sem azzal, hogy komolyan vegye az igényes tördelés fontosságát, így tényleg jó kézbe venni az Irodalmi Magazin első számát. A magazinok csillaga, úgy tűnik, egyébként is felívelőben van: tavaly például a Könyvesblog is úgy döntött, hogy az internetes tartalmak mellett ]]>magazinformában]]> is meg fognak jelenni.

A Magyar Naplónál nem is annyira meglepő módon a kiadó fiatal munkatárásaitól származott az új vállalkozás ötlete, Oláh János főszerkesztő elmondása szerint az ő ösztökélésükre vágtak bele a magazinalapításba. „Réger Ádám, Kardeván Lapis Gergely és a többiek beszéltek rá, hogy próbálkozzunk meg egy ilyen kiadvánnyal. Franciaországban találtunk hasonló vállalkozást, ott már az ötszázadik számánál tart egy hasonló tematikus, minden számban egy-egy, legtöbbször francia szerzőt bemutató irodalmi lap” – mondta el Oláh János főszerkesztő, a Magyar Napló Kiadó vezetője.

Az Irodalmi Magazin első száma decemberben jelent meg.

A kiadó nem csak a 110. születési évforduló miatt indította Illyés Gyulával a sorozatot: azt is jelezni akarták ezzel, hogy a folyóirat elsősorban a népi irodalom felé venné az irányt: „A magyar irodalom hagyományai a népiségben gyökereznek, évszázadokig ez az eszmeiség határozta meg, amit mostanában elvetne magától a magyar irodalmi tudat. Ezzel a saját identitásától szabadulna meg” – vélte a főszerkesztő. Illyés Gyulával szerencséjük volt, mert nemcsak a róla szóló írásokat és ismert vagy kevésbé ismert Illyés-szövegeket, hanem egy eddig kiadatlan esszét is meg tudtak jelentetni tőle. „Illyésnél központi probléma volt az idővel való viaskodás. Sok verse is foglalkozik az idő, a hagyomány, a kollektív emlékezet a jelentőségével. Az esszé arról szól, hogy a disznóöléssel kapcsolatos több száz éves legendák hogyan őrződnek meg” – mondta Oláh János a Mi az, hogy idő? című esszéről. Ahol lehet, igyekeznek majd első közlésű anyagot felhasználni: ha mást nem, akkor naplókat vagy egyéb feljegyzéseket, leveleket, de ez nem lesz minden szerzőnél egyszerű.

Babits Mihály, Komjáthy Aladárné, Komjáthy Aladár, Illyés Gyula és Török Sophie 1930 nyarán, Esztergomban
Forrás: Irodalmi Magazin/ Illyés Gyula Archívum

A folyóirat állandó rovatai közül a főszerkesztő kiemelte a kortárs írók reflexióit, az első számban is közel harmincam írnak Illyés Gyuláról. Oláh János szerint fontos, hogy ezt minden számban megtartsák, ahogy a Katedra című, tanároknak szóló rovatot is. „Próbálunk rámutatni, hogy eleven jelenségként, a személyiség és a művek kapcsolatán keresztül kellene bemutatni egy írót” – mondja Oláh János. A Kháron ladikja című esszéregényhez készítettek oktatási segédanyagot az első számba. „Vannak olyan pontok, amelyekre több figyelmet is lehetett volna fordítani: ilyen Illyés drámaírói tevékenysége, vagy a Magyarok című könyve, amely a magyar népiség eszmekörét talán a leghitelesebben fogalmazza meg. Illyés és a vallásos költészet viszont olyan téma, amiről általában nem sok szó esik. Ezért írtam Illyés és a Biblia kapcsolatáról. A magánéleti lírája is sokszor háttérbe szorul: retorikus írónak szeretik beállítani, aki megmondja az igazat a nagy nemzeti kérdésekkel kapcsolatban. Pedig tele volt kétellyel, és meg is írta ezeket a kétségeket” – fejtegette a főszerkesztő.

Bár a Gárdonyi-számot is erre az évre tervezik, nem feltétlenül szeretnék évfordulókhoz kötni az Irodalmi Magazin témáját, és nem ragaszkodnak minden áron a népi írókhoz sem. A következő szám például Márai Sándor alakját járná körül. A tervek szerint április 11-ére, a költészet napjára jelenik meg, amely nemcsak József Attila, hanem Márai születésnapja is. „Márai mint a népiség kétségbevonója is érdekes személyiség. A népi írókkal való viszonya nem volt mindig felhőtlen, a naplójában azt írja róluk, hogy »hirdetik az igét, de ragozni nem tudják«, ami Veres Péterre vagy Kodolányi Jánosra gondolva nem túlságosan igazságos kritika. Érdemes bővebben foglalkozni ezzel a konfliktussal” – magyarázta. Ha folyóirat gondolkodásában és anyagilag is megerősödik, tervezik, hogy egy-egy külföldi írót is bevesznek a sorba, és Oláh János úgy véli: időnként megérné visszatérni például a kuruc költészethez vagy Mikes Kelemenhez, belőlük sokat meríthetne a kortárs irodalom. Később kitérnének a népi irodalom kevésbé ismert alakjaira, például Veres Péterre vagy Sinka Istvánra is.

mno.hu - rKissNelli

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belföld (6) Tereb (140) Rejtőzködő magyarország (171) Emberi kapcsolatok (36) Vetítő (37) Heti lámpás (254) Titkok és talányok (12) Gazdaság (657) Sport (729) Egészség (50) Mondom a magamét (5276) Gasztronómia (539) Mozi világ (440) Történelem (14) Jobbegyenes (2018) Tv fotel (65) Flag gondolja (33) Mozaik (83) Alámerült atlantiszom (142) Politika (1578) Nagyvilág (1454) Autómánia (61) Életmód (1) Irodalmi kávéház (505) Szépségápolás (15) Kultúra (6)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>