Ma 2021 január 26. Vanda, Paula napja van. Holnap Angelika napja lesz.
6f7259d86c9dab0710bd3acac7327c42.jpg

Magvető Kiadó könyvklubja - Hősnők és Írók

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Miért férfiak alkották a legnagyobb hősnőket? Ha egy férfi megír egy nőt, az azt jelenti, hogy jobban ismeri a nőket, mint ők saját magukat?

Nádas Péter, Grecsó Krisztián, Forgách András, Spiró György, Kukorelly Endre, Márton László, Darvasi László, Háy János és Parti Nagy Lajos együtt keresik a választ a Hősnők és írók című interjúkötetben. A kérdező, Scherter Judit a Nagymamakönyv és a Nők, délutáni fényben után, harmadik könyvével egy képzeletbeli sorozatot folytatott, a nőiséghez ezúttal az irodalmat kapcsolta. 

A könyv kilenc interjúja azonos ívet követ, bizonyos kérdéseket senki nem kerülhet el. Azonban a beszélgetések szabályos rendjük mellett is rugalmasak. Scherter Judit türelmes beszélgetőtársként hagyja, hogy az írók elvesszenek saját elmélkedéseikben, ide-oda csapongjanak, vagy kikerüljék a válaszadást. Ezt a fajta rugalmasságot pedig csak azért engedheti meg magának, mert hihetetlenül felkészült. A beszélgetések néha meglepően érzékeny területeket is érintenek: a kérdező írónő által a legzárkózottabb alanyként jellemezett Spiró György például a saját édesanyjához való viszonyáig merészkedett, és az anya, bár fordított előjellel, Kukorelly Endre válaszaiban is fontos szerepet kapott.

Az interjúk megkerülhetetlen kérdései a „Mely nőalakok hatottak rád?”, a „Van-e múzsád?”, esetleg a „Saját élményekből dolgozol?” vagy a „Milyenek a te női hőseid?”. Anna Karenina, Bovaryné, Jadviga, az Egri csillagokból senki, az Egri csillagokból a kislány, Násztászjá Filipovná; van, nincs, múzsa a költőknek kell, a prózaíróknak nem; igen, nem, igen, de nem pontosan, igen, másból nem is lehet – érkeznek a válaszok. A saját hősnőiről mindenki nagyon szívesen beszél. És talán ebben a kérdésben tárul fel a legpontosabban az a viszony, ami az író és hősnője (vagy a hősnő és az írója) között létezik.

Nádas Péter egy veszélyes határról beszél, egy olyan lelki folyamatról, ami már fizikailag sem hagyja érintetlenül a szerzőt, hiszen ha nőről akarunk írni, nővé kell válnunk. Grecsó Krisztián Zách Évájával egy olyan asszonyt hozott létre, akivel még neki is meg kéne ismerkednie. Spiró György női hősei pedig szigorúan történelmi tényekre alapozva születtek újjá, még akkor is, ha a karakterük jelleme vagy sorsa nem felel meg a kortársak vagy az olvasók igényeinek. Kukorelly Endre sokkal merészebb írásban, mint személyesen, Parti Nagy Lajos pedig nem tartja kizártnak, hogy egy művében felbukkanjon Sárbogárdi Jolán és bepanaszolja őt, amiért az ő véréből él, és nem engedi nyilvánosság elé.

Scherter Judit könyve nemcsak interjúkötet, hanem katalógus és útmutató is. Hősnők és női hősök katalógusa. Néhány interjúban csak úgy röpködnek a nevek, akik közül sokak története nem került fel a kötelezők listájára, mégis épp úgy megilletné őket a figyelem, mint ahogy Júliát, Tímeát vagy a három nővért. A kérdések sok esetben meglepő utakra vezetnek, és új megvilágításban tűnhetnek fel az irodalmi szövegek, ha kifejezetten a hősnőik felől közelítünk hozzájuk. Így volt ezzel például Kukorelly Endre: „mivel a férfi-nő viszonylatok érdekelnek, ez a témám. Van témám! Erre nem is gondoltam még így.”

Az írók nem nőket alkotnak. Ők hősnőket írnak, akik írójuktól nem elválaszthatóak és szövegkörnyezetükből nem kiragadhatóak, mert magukban egyáltalán nem életszerűek. Keretüket a kíváncsiság alkotja, a megismerésre irányuló vágy, a különbözőség izgalma, de a tartalmat minden író maga szolgáltatja, hol precíz tudatossággal, hol önkéntelen belevetítéssel. Az interjúk végén egy-egy szövegrészlet olvasható az alanyoktól, ezeket Scherter Judit válogatta. A részletek azonnali visszacsatolásként is működnek, az olvasó számára érdekes játékra adnak lehetőséget: a beszélgetések állításai a hősnőkről azonnal ellenőrizhetők, és akár boldogan bólogatunk egy felismert utalásnál, akár meglepve lapozunk vissza egy vélt ellentmondásnál, egy kicsit beleleshetünk abba, hogyan és miből születnek a hősnők.

Scherter Judit: Hősnők és írók, Magvető, 2013,288 oldal, 2990 Ft

]]>http://kotvefuzve.postr.hu]]> - Csobod Luca

 

 A könyv megrendelhető a következő címen:
]]>
http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/index.php?action=konyv&id=139416690
]]>
Scherter Judit: Hősnők és írók

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tereb (140) Szépségápolás (15) Politika (1571) Kultúra (6) Nagyvilág (1453) Gasztronómia (539) Irodalmi kávéház (503) Flag gondolja (33) Titkok és talányok (12) Alámerült atlantiszom (142) Mondom a magamét (5062) Vetítő (37) Mozi világ (440) Történelem (14) Mozaik (83) Jobbegyenes (1953) Belföld (5) Autómánia (61) Heti lámpás (249) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Rejtőzködő magyarország (171) Sport (729) Életmód (1) Gazdaság (656) Egészség (50)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>