Ma 2020 szeptember 26. Jusztina napja van. Holnap Adalbert napja lesz.
2f1ba18a1a4366a896cc0a3c1f634cf2.jpg

Kitekintő - Többet - kevesebből

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Lehet-e feleannyi erőforrás felhasználásával kétszer nagyobb gazdasági teljesítményre szert tenni? A már tíz éve meghirdetett, most pedig felfrissített "négyes faktor" elmélet brit megalapozói szerint nagyon is lehet.

Magyarország az elmúlt öt évben ledolgozta azokat az előnyeit, amelyeket az 1997 és 2001 közti közgazdasági "aranykorban" felhalmozott, amikor egyensúlyőrző növekedéssel a térség legjobbjaként gyorsan közeledett a fejlett nyugat-európai gazdaságokhoz. Mára az egyensúly és a növekedés terén is sereghajtók vagyunk az unióban, miközben záródnak azok a társadalmi és gazdasági csapdák, amelyek a foglalkoztatás, tőke, tulajdon, profit, tudás, K+F, népesedés, egészség terén végérvényesen gátolják a sikert.

És akkor jött Ernst U. von Weizsäcker, Amory B. Lovins és L. Hunter Lovins, akik újból kiadták tíz éve publikált művüket, és mintha fény villant volna fel a magyar alagút végén. Az 1990-es évtized egyik legfontosabb könyvében azt állítják, hogy szakadék felé rohan az emberiség, mert a Föld erőforrásait elpazaroljuk, de van megoldás: a "négyes faktor".

Ha képesek lennénk a ma felhasznált anyagok, energia és természeti erőforrások felével kétszer nagyobb gazdagságot előállítani, akkor megnégyszereznénk az erőforrás-felhasználás hatékonyságát. Ezzel nem csupán gazdagabbak lennénk, hanem még a Föld is megmenekülne attól, hogy végleg tönkretegyük. Jól hangzik, de valóban lehetséges fele erőforrásból kétszer többet előállítani?

Furcsamód ez már tíz éve is lehetséges lett volna! Az 1990-es években már rendelkezésre álltak azok az új technológiák, amelyek nagyságrendileg csökkentik az egységnyi termékhez felhasznált energia és természeti erőforrás mennyiségét, és ezt úgy teszik, hogy nem kerülnek többe, mint a ma használt technológiák. Új ipari forradalom kezdete ez, amikor a technológiák változása forradalmasítja az energia és az anyagok felhasználását, de - szemben az első ipari forradalommal - nem nagyobb tömegben kapcsolja be a természeti kincseket a gazdaság vérkeringésébe, hanem fordítva: lehetővé teszi, hogy egyre kevesebb erőforrást használjunk fel. Kísérletképpen már tíz éve használták azokat a technológiákat, amelyek a gépkocsik üzemanyagfogyasztásában, a házak fűtésében, az otthoni elektronikus és elektromos eszközök működtetésében, a táplálkozásban, a mezőgazdaságban és az iparban képesek a négyszerezésre, vagyis hogy feleannyiból kétszer többet hozzunk létre. A szerzők ötven okos technológiát ismertetnek, amelyek a szuperablaktól a napelemig, a szupermosógéptől a szélerőműig, az új vasúti technológiától a hibrid autókig forradalmasítják az energia felhasználását. Már tíz éve működnek az új technológiák Kaliforniától Németországig, Dániától Svédországig, bizonyítva: mindez nem utópia.

Az elmúlt tíz évben azt is láttuk, hogy azok értek el sikert, akik tömegesen álltak át az energia- és anyagtakarékos technológiákra. Ma a skandináv államokat tartják a globális gazdaság legversenyképesebb területének, és nem véletlen, hogy a dánok, svédek és finnek vezetnek az alternatív energiaforrások felhasználásában, az energiatakarékos építkezésben. Dániában 1980 óta nem nőtt(!) az energiafelhasználás, miközben kétszer gazdagabbak lettek. Igaz, a közlekedés energiafelhasználása - autó, repülő, vasút, busz - a felével nőtt, de eközben a villamosenergia-felhasználás radikálisan csökkent. Gazdagság és energiatakarékosság, szegénység és az energiával, általában a természeti erőforrásokkal való pazarlás szorosan összetartoznak, sőt sziámi ikrek.

Mi van velünk, magyarokkal? Rosszul, sőt nagyon rosszul állunk az alternatív energiaforrásokra való áttérésben és az energia-, valamint anyagtakarékos technológiák alkalmazásában. Éppen ezért csillan fel a remény: mondják, hogy innen szép nyerni, de innen valóban csak nyerni lehet. Égetően szükség lenne az olyan kormányzati politikára, amely az energia- és anyagtakarékos technológiák átvételét és fejlesztését, hazai alkalmazását állítja a gazdaságpolitika - igen, a gazdaságpolitika! - középpontjába. Rá kell döbbennünk, hogy egyensúly és növekedés, felzárkózás és felemelkedés olyan apróságokon múlik, mint a napelem és napkollektor, a hőszivattyú, a szigetelés, a benzinfogyasztás, az energiatakarékos építkezés és termelés.

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Kultúra (6) Irodalmi kávéház (490) Mondom a magamét (4814) Gazdaság (652) Egészség (50) Politika (1571) Autómánia (61) Flag gondolja (33) Alámerült atlantiszom (142) Életmód (1) Jobbegyenes (1854) Vetítő (37) Rejtőzködő magyarország (171) Mozi világ (440) Történelem (14) Tv fotel (65) Sport (729) Szépségápolás (15) Titkok és talányok (12) Emberi kapcsolatok (36) Belföld (5) Gasztronómia (539) Heti lámpás (243) Mozaik (83) Tereb (140) Nagyvilág (1452)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>