Ma 2020 december 05. Vilma napja van. Holnap Miklós napja lesz.
Kitekintő - Ötletbrókerek

Kitekintő - Ötletbrókerek

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Könyvekről sokféleképp lehet írni. Rendszeresen jelentkező Kitekintő, gazdasági rovatunkban Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere szubjektív gondolatait osztja meg olvasóinkkal. Érdemes visszamenőleg is elolvasni ezeket a gondolatokat!

Olyan, jórészt külföldi társadalomtudományi művek között tallózik, amelyek közel állnak saját szemléletéhez, amelyek Magyarországon kevéssé ismertek, s amelyek ismerete - reményeink szerint - minden olvasónk számára izgalmas és informatív lehet.

Az USA a XX. század igazi győztese. Megnyert két forró és egy hidegháborút, demokráciával és nem diktatúrával jött ki az 1929-33-as világgazdasági válságból, a háborús gazdálkodásról háromszor is sikeresen állt át békésebb időkre, és a XX. század elejére az egyedüli globális nagyhatalom, miközben gazdasága a legversenyképesebb a világon. Mi Amerika titka?

Talán az, hogy a hatalmat és a tudást, a politikát és a tudós szakértelmet itt egyesítették a legsikeresebben. Már Abraham Lincoln Aesopus meséiből merített bölcs politikai tanácsokat. Majd F. D. Roosevelt a New Deal elméletének és gyakorlatának kidolgozását tudósokra bízta. Kennedy, Reagan és Bush tudósok csapatait használta a politika formálására. Amerika találta fel a tervező- és tanácsadó intézményeket, amelyek úgy ütnek el hatékonyságban a magányos szakértőtől, mint az IBM a Gutenberg nyomda betűszedőjétől.

A Rand Corporation, az American Enterprise Institute, a Brookings Institute, a Hudson Institute, a Cato Institute, a Heritage Foundation és több mint ezer társuk adják a modern gondolatgyár vezető gépsorait. Míg 1900-ban Amerikában 6000 könyvet adtak ki, addig a 90-es évtizedben már 60 ezret évente, csak hatezret a közgazdaság és a szociológia területén.

A 25 legnagyobb stratégiai kutatóintézet évente 250 könyvet és több mint ezer jelentést ad ki. Az 1920-as évtizedben elindult konzervatív hullám is azért érhette el tetőpontját Reagan elnöksége idején, mert a konzervatív győzelmet megelőzte szellemi műhelyek sorának a felépítése, óriási hatású könyvek és jelentések publikálása, konferenciák és viták révén új gondolatok, ideák közvetítése a társadalom, politika és üzleti élet felé.

Tocqueville szerint Amerikát az jellemzi, hogy a véleménykülönbségek csupán árnyalatbeliek, mégis a gondolat erejében talán jobban hisznek a konzervatívok, mint a liberális demokraták. Jelképes is, hogy Weaver 1948-ban publikált híres könyve (A gondolatnak következményei vannak) lett a konzervatív szellemi központ, a Heritage Foundation mottója.

Roosevelt intellektuálisan csapongó volt, ellentétes elképzeléseket tartott a fejében, és szakértőit rendre elkeserítette azzal, hogy semmit sem tartott lehetetlennek, mindent ki akart próbálni. Tanácsadóit kijátszotta egymás ellen, vitáikat arra használta, hogy csiszolja a stratégiai ötleteket. A Roosevelt körüli kreatív szellemi műhely nélkül azonban nincs New Deal, csak egyre mélyebb világgazdasági válság, és a háborút sem lehetett volna megnyerni tudósok ezreinek kormányzati alkalmazása nélkül.

A gondolat történelmet formáló erejét talán Neumann János máig rejtőzködő felismerésének sorsa mutatja a legjobban. 1943-ban már világos volt, hogy a szövetségesek megnyerik a háborút, de mi lesz azután? Az USA-ban 20 millió munkahely függött a háborús gazdaság megrendeléseitől, és több mint 10 millió katona tér majd vissza a győztes háborúból és keres majd munkát. De honnan lesz munka, ha nem lesz már háború? A New Deal is megbukott volna, ha az USA nem lép be a háborúba, a békés gazdaság nem képes felszívni 30 millió munkavállalót. Ha a háború utáni gazdaság az 1940-es szintre süllyed, akkor 15 millió (győztes) amerikai marad munka nélkül.

Elviselhető-e ez politikailag? Nem. Békés gazdasággal nem, csak egy újabb háborúval lehet fenntartani a munkahelyeket. A háborúban kifejlesztett fegyverekkel, majd az atomkorszak beköszöntével azonban ez igen kockázatos. De jó lenne olyan háborút feltalálni, ami megtartja a munkahelyeket, de nem jelent végzetes, csak elviselhető kockázatot. A megoldást Neumann János Oscar Morgensternnel együtt 1944-ben publikált könyve (Theory of Games and Economic Behavior) hozta.

Matematikai modellezés segítségével bebizonyították, hogy nemzetközi konfliktus esetén a szemben álló felek elég racionálisak ahhoz, hogy elkerüljék a teljes megsemmisülést. Ezzel az ideológiailag szemben álló, pusztító fegyverzettel felszerelt ellenfelek a bizalom teljes hiánya ellenére is kiszámíthatóan viselkednek. Ha nem is megbízható, de legalább kiszámítható a nukleáris korszak ellenfele. Ez elég volt a hidegháború feltalálásához.

A hatalom és a tudás ötvözése a siker fontos feltétele. Ehhez sok-sok szellemi műhely szükségeltetik itthon is, mint Amerikában. Kell állami, alapítványi, üzleti, sőt magántámogatás intézetek, könyvek, jelentések, konferenciák és kutatók számára. Egy új szellemi infrastruktúra kell az új gondolatok megszületéséhez és elterjesztéséhez, majd ebből lehet újból politikai siker és újból kormányzás.

(James A. Smith, The idea brokers, The Free Press, 1991)

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Heti lámpás (248) Kultúra (6) Belföld (5) Rejtőzködő magyarország (171) Tv fotel (65) Titkok és talányok (12) Jobbegyenes (1912) Egészség (50) Mozaik (83) Autómánia (61) Tereb (140) Gasztronómia (539) Vetítő (37) Gazdaság (655) Sport (729) Nagyvilág (1452) Politika (1571) Alámerült atlantiszom (142) Mozi világ (440) Flag gondolja (33) Mondom a magamét (4947) Történelem (14) Irodalmi kávéház (494) Szépségápolás (15) Életmód (1) Emberi kapcsolatok (36)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>