Ma 2019 november 15. Albert, Lipót napja van. Holnap Ödön napja lesz.
a10814db7b3120fd58b83f2b7e9907b4.jpg

Kitekintő - Kapitalizmus és demokrácia 2040-ben

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Hogyan néz ki majd a világ 2040-ben? Mind több jel mutat arra, hogy a globális gazdaság húzóereje Kína és India lesz, sőt: Ázsia lesz a demokrácia fáklyavivője.

Ázsia veszi át a stafétabotot Európától
 
A bostoni Cambridge egyetemen működő Nemzeti Gazdaságkutató Iroda az egyik legérdekesebb amerikai stratégiai műhely, mely Robert W. Fogel által készített új elemzésében azzal foglalkozik: hogyan is néz ki majd a világ 2040-ben? A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a 15 fejlett európai állam növekszik ugyan 2040-ig, de nem tart lépést Kína és India felemelkedésével. Így az ázsiai liberális nemzetek lesznek a XXI. század demokratikus eszméinek zászlóvivői. Ez mellbevágó, mert abban eddig is mindenki egyetértett, hogy a két ázsiai óriás gazdasági nagyhatalommá válik, de hogy Ázsia lesz a demokrácia fáklyavivője, nos, ez újdonság.

2000-ben a globális gazdaság 73 százalékát, a világ népességének 58 százalékát hat ország( csoport) adta: az Egyesült Államok, az Európai Unió, India, Kína, Japán és DélkeletÁzsia. Az Egyesült Államok 22, az EU 21, Kína 11, Japán 8, India 5, Délkelet-Ázsia pedig 6 százalékban járult hozzá a globális GDPhez, miközben a világ többi része összesen csak 28 százalékot adott hozzá.

2040-re azonban a kép megváltozik: Kína adja majd a globális GDP 40, az Egyesült Államok 14, India 12, az "ázsiai hatok" további 12 százalékát, az EU 15 gazdag állama csak 5, Japán pedig 2 százalékos súllyal szerepel benne. Kína négyszeresére, India kétszeresére növeli világgazdasági erejét, miközben az Egyesült Államok súlya a harmadával, Japáné a negyedére, az EUé az ötödére csökken. A világ gazdagsága még jobban összpontosul a "hatok" kezében, mert 40 év alatt 73 százalékról 85 százalékra nő részesedésük a globális GDP-ből. Míg az európai piac 40 év alatt 60 százalékkal lesz nagyobb, az amerikai piac 300, Indiáé 1400, Kínáé pedig 2400 százalékkal bővül. Szédítő számok.

Kína 2000-ben még szegény ország volt, 2040-ben már szupergazdag lehet, és akkor háromszor nagyobb lehet a gazdasága, mint 2000-ben a teljes globális gazdaság volt. A kínai siker mögött a szerző szerint a közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése áll majd. Amerikai felmérések azt jelzik, hogy a diplomás munkaerő háromszor, a középiskolát végzett kétszer termelékenyebb, mint az általános iskolát végzett munkaerő. Kína a következő nemzedékben 100 százalékkal emeli a középiskolások, 50 százalékkal a diplomások arányát, ami évi 6 százalékot ad az éves GDP-növekedéshez. 1998-ban a kínai elnök a felsőoktatás fejlesztésére szólított fel, majd a következő négy évben 3,4 millióról 9 millióra nőtt a középiskolások és egyetemisták száma, miközben a külföldön tanulók aránya is 152 százalékkal nőtt.

Az előrejelzés szerint politikai törés nem várható, mert a kínai vezetés fokozatosan beemeli a gazdasági és társadalmi elitet a vezetésbe. A Központi Bizottság diplomával rendelkező tagjainak aránya 1982 és 2002 között 0,5 százalékról 99 százalékra nőtt. Az elit felemelkedése föderális irányítási rendszert hoz létre a korábbi központosított rendszerrel szemben, ami növeli a részek önállóságát, a kreatív kezdeményezések mozgásterét. Bár a kiterjedt korrupció, a növekvő egyenlőtlenségek, a tartós munkanélküliség, a magas adók és a kifizetetlen nyugdíjak jelentős problémának számítanak, a lakosság többsége derűlátó, és bízik a jövőben, valamint országa vezetésében.

Miért nem lesz ilyen lélegzetelállító India sikere? India népességének 40 százaléka még írástudatlan, a középiskolások aránya csak fele a kínaiénak, a diplomások száma évi 5 százalékkal nő, de ez is csak fele a kínai ütemnek - az alapvető korlát tehát az oktatásban keresendő. A másik a mezőgazdaság alacsony termelékenysége, amely szintén fele a kínainak, miközben az indiai munkaerő kétharmada a mezőgazdaságban dolgozik. Ráadásul a hinduk és muszlimok közötti vallási konfliktusok, valamint a ma is élő kasztrendszer politikai feszültségeket hordoznak. Ezzel együtt is, a nagy ázsiai liberális demokráciák elég erősek lesznek ahhoz, hogy átvegyék az Egyesült Államoknak, Európának és Japánnak a gazdasági erőben megcsappanó szerepét a globális kapitalizmus és demokrácia fenntartásában.

De mi lesz velünk, az Európai Unióval? Oktatás, új technológiák, decentralizáció és az elit beemelése a hatalomba: ezt a kínai receptet bizony át kellene venni!
 
Robert W. Fogel: Capitalism and Democracy in 2040: Forecasts and Speculations, 2007.

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nagyvilág (1439) Szépségápolás (15) Kultúra (4) Vetítő (37) Heti lámpás (218) Történelem (13) Életmód (1) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Flag gondolja (33) Tv fotel (65) Mozaik (42) Mozi világ (440) Jobbegyenes (1634) Mondom a magamét (4072) Rejtőzködő magyarország (171) Gazdaság (631) Autómánia (61) Tereb (138) Sport (729) Irodalmi kávéház (472) Gasztronómia (539) Belföld (5) Alámerült atlantiszom (142) Politika (1571)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>