Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
9c17c5f615686eab1e2024258e3c8b53.jpg

Kitekintő - Jó, jól, jó időben

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Nyert a sokkterápia a fokozatos átmenettel szemben - ez a tanulsága a volt posztkommunista térség átalakulásának az amerikai Cato Institute szerint. Mit kellett volna másképp csinálnunk? 

A Cato Institute az amerikai konzervatívok egyik vezető szellemi műhelye. Friss elemzésében azt vizsgálja, hogyan is áll a volt szovjet birodalom korábbi 24 állama az elmúlt 15 év átalakulása után. Azt találták, hogy azok állnak a legjobban, akik gyorsan alakították át gazdaságukat, és azok gyengélkednek, akik lassan: szerintük a sokkterápia nyert a fokozatos átmenettel szemben.

Az 1980-as évek végén elfogadott, dicsért és kárhoztatott washingtoni megállapodás szerint tíz reform vezet el a gazdasági jóléthez térségünkben és a fejlődő világban: a pénzügyi stabilizáció, az ár és piac reformja, a kereskedelem liberalizációja, a munkaerőpiac átalakítása, a pénzügyi reform, a kis állami vállalatok privatizációja, a magánszektor fejlesztése, az állami nagyvállalatok magánosítása, a jogrendszer és a kormányzat reformja, valamint a munkanélküliek biztosítási rendszerének felállítása. Ahol gyorsan végrehajtották ezeket az átalakításokat, ott liberális demokrácia alakult ki.

Gyorsan növekedtek, alacsonyabb volt az infláció és több külföldi tőkét vonzottak. Sőt, a gyorsan reformálóknál a társadalmi egyenlőtlenségek is kisebbre nyíltak, a mélyszegénység is kisebb, mint ott, ahol elhúzták vagy elhalasztották a reformokat. A csigáknál ráadásul egy szűk szupergazdag csoport telepedett rá a gazdaságra és a politikára: sem verseny, sem demokrácia nem jött létre. Az észtek, lettek, litvánok, csehek, lengyelek és szlovákok voltak a leggyorsabb reformerek, a szlovénok, magyarok és horvátok már lemaradtak mögöttük. A többi 15 állam a teknősökhöz igazolt.

Mi tagadás, vonzó a kép, és mint minden mese, ez is egyszerű, könnyen érthető. A valóság azonban már nem ilyen szép és nem ilyen egyszerű. A baltiak valóban élen jártak az átalakításokban, de a legelső és legfontosabb reform a politika reformja volt, amit az új önálló állam megteremtése tett lehetővé. Közép-Európa nem kapott ilyen politikai fehér lapot, és ennek máig isszuk a levét. A csehek úgy tettek, mintha sokkterápiát hajtanának végre, és ügyes trükkel hazai tulajdonban tartották az állami nagyvállalatok jelentős részét. Később reformáltak, amikor már nem kellett olcsón eladniuk a nemzeti vagyon legértékesebb részeit.

A lengyelek a kisvállalatokat privatizálták, de a nagyokat nem, ezzel gyorsan létrejött a magánszektor, és időt nyertek a nagy cégeknél: itt is megmaradt a nemzeti tulajdon stratégiai része. A szlovákok az 1990-es évek végéig aludtak, majd gyorsan belevágtak az átalakításokba. A döntő azonban a legjobb pillanatban bevezetett adóreform volt az EU-csatlakozás évében, 2004-ben. 2006-ban már lehagytak minket termelékenységben, 2007 végére elhagytak fejlettségben, s 2008 végére életszínvonalban is elénk kerülnek.

A románokat a tanulmány a teknősök közé sorolja a lassú reformok miatt: szeretnénk mi ilyen gyorsan járó teknőssé válni, mint amilyenek most a románok. A szlovénok megtartották előnyüket, euróval fizetnek, miközben pont az ellenkezőjét tették annak, amit a washingtoni megállapodás receptje előírt.

És mi, magyarok? Igen, mi hűen követtük a receptet. Gyorsan eladtuk szinte a teljes állami vállalati vagyont, tétlenül néztük 1,5 millió munkahely megszűnését, nem támogattuk a kisvállalkozásokat, nem vettük észre, hogy a privatizáció nem feltétlenül hoz versenyt, nem soroltuk előre a humán tőkét, és elszalasztottuk az adóreform legjobb időpontját, az uniós csatlakozás körüli éveket.

Míg a térség többi állama fokozatosan kapcsolt egyre nagyobb sebességre, és ezzel elkerülte a kezdeti nagy hibákat, mi nagy baklövésekkel kezdtük. Később, amikor a valóban fontos reformokat kellett volna kidolgozni és bevezetni, már csalódott volt a társadalom, megosztott a politikai elit, jelentkeztek az első hibák költségei, és szertefoszlott a bizalom: a túl erős kezdés után korán elfáradtunk.

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Vetítő (30) Heti lámpás (310) Szépségápolás (15) Nézőpont (1) Alámerült atlantiszom (142) Belföld (10) Gazdaság (702) Jobbegyenes (2778) Irodalmi kávéház (537) Gasztronómia (539) Mozi világ (440) Nagyvilág (1309) Tereb (146) Rejtőzködő magyarország (168) Flag gondolja (36) Emberi kapcsolatok (36) Kultúra (6) Autómánia (61) Életmód (1) Mozaik (83) Politika (1582) Egészség (50) Sport (729) Történelem (17) Titkok és talányok (12) Tv fotel (65) Mondom a magamét (7501)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>