Ma 2020 október 24. Salamon napja van. Holnap Blanka, Bianka napja lesz.
5b3a5b6a7e796d67758f235c7d8b6d5f.jpg

Kitekintő - A vallás újjászületése

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Miért erősödnek óriási iramban a régi és az új egyházak a gazdag és a szegény országokban egyaránt? Mikor indult el a hit és a vallás újjászületése a világban? Mi áll az új vallási hullám mögött?

A Time magazin 1966-ban még ezt kérdezte a címlapján: "Halott-e Isten?" Henry Kissinger Diplomácia című vaskos könyvében még egyetlen szót sem vesztegetett a vallásra, és a liberális értelmiségiek körében általános volt a nézet, hogy a hit és a vallás ósdi, letűnőben lévő dolgok. Valóban?

A világ vezető üzleti hetilapja most bűnbánatot tart korábbi tévedéseiért, és vallási melléklete átfogó képet ad a hit világméretű újjászületéséről. 1900-ban még "csak" az emberiség 67 százaléka követte a négy nagy világvallást - kereszténység, iszlám, buddhizmus, hinduizmus -, 2005-ben már 73 százalék, és 2050-re várhatóan 80 százalék csatlakozik a legnagyobb egyházakhoz. A felvilágosodás, Darwin, Marx, Freud és Sztálin egyaránt próbálták kigyomlálni a vallási hitet az emberiség életéből - sikertelenül. A modern kor felfogása - amely a tudomány, tanulás és demokrácia bódító elegye - mára veszített: vallási reneszánsz járja át a világot. Mikor indult el a vallás és hit újjászületése a világban? Miért erősödnek óriási iramban a régi és az új egyházak a gazdag és szegény országokban egyaránt?

A jelképes fordulópontot az 1967-es hatnapos izraeli-arab háború jelentette, amikor a világi pánarab politika vereséget szenvedett a hívő, felsőbb segítséget maga mellett tudó izraeli hadsereggel szemben. Ezt követően választ Amerika "újjászületett" elnököt Jimmy Carter személyében, Komeini vallási vezető átveszi Iránt, az új pakisztáni elnök buzgón iszlamizálja országát, és egy kommunistaellenes lengyel pápa áll a katolikus egyház élére.

Mi áll az új vallási hullám mögött? A nép fellázadt a liberális elitek vallástalansága és egyházellenessége ellen, miközben az 1970-es évekre az összes többi "izmus" megbukott. A szovjet rendszer csak árnyéka volt Marx tanainak, a kapitalizmus az olajsokkok nyomában vágtató inflációt nyögte. A jó kormányzásba vetett hitet megrendítette, hogy a fejlett világban nem sikerült megoldani a munkanélküliség és bűnözés problémáit. Azóta erősödik a vallás hatalma, mert a vallási felekezetek egymás elleni küzdelme új és új reakciót szül: elvett életért élettel kell fizetni a fejlődő világban, de a felekezetek a fejlett világban is kifinomult háborút viselnek a lelkekért. Korunk vallási hullámát a globalizáció is táplálja, mert a hagyományokat őrizni kívánó társadalmakban a vallás a változás elé emel gátat.

A globalizáció az egész világban szétszórja a vallások magvait, és ezek egyre több helyen kikelnek. Korunk a vallás globalizációját is magával hozta. A világ legnagyobb református közössége ma Dél-Koreában él, az új elnök is közülük jön: Korea sikeres modernizációjának motorját a koreaiak 43 százaléka a protestantizmusban, további 11 százaléka a katolicizmusban látja. A kereszténység jövőjét sokan ma - Afrikával párhuzamot vonva - Kínában látják. Afrikában 1900-ban csak tízmillió keresztény élt, ma a számuk 400 millió. Kínában is hasonló robbanást várnak: a mai 60 millió katolikus létszáma 2050-re megtöbbszöröződhet. A vallás reneszánsza erős versenyt teremt a nagy egyházak és felekezetek között, erősen túlfűtött és szenvedélyes a hit, mint egykor a XVI. századi vallásháborúk idején. De az egyén választási szabadsága is tágul. A vallások és egyházak globális kínálata egyre gazdagabb, itt mintha működne a szabad piac, hiszen a modern vallás plurális, és az egyén választásán alapul.

Mi a vallás jövője? 2050-re a világ népességének 33 százaléka lehet keresztény, 21 százaléka muzulmán, 13 százaléka hindu, és hat százaléka buddhista. A vallásos emberek részaránya is nő, miközben Kína a világ legnagyobb keresztény - és egyben legnépesebb muzulmán - országa lehet. A vallás jövőjét a demográfia és a hit tüze határozza meg. A vallásos társadalmakban több gyermek születik, mint a vallástalanoknál, Amerikában több, mint Európában. A "tüzesebb" felekezet nyer a lagymataggal szemben - mert, ahogy írva van, a langyosakat az Úr kiköpi a szájából.

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Autómánia (61) Gasztronómia (539) Rejtőzködő magyarország (171) Heti lámpás (244) Jobbegyenes (1874) Politika (1571) Titkok és talányok (12) Mozi világ (440) Vetítő (37) Emberi kapcsolatok (36) Tereb (140) Nagyvilág (1452) Mondom a magamét (4871) Egészség (50) Életmód (1) Mozaik (83) Gazdaság (653) Flag gondolja (33) Kultúra (6) Szépségápolás (15) Alámerült atlantiszom (142) Történelem (14) Sport (729) Irodalmi kávéház (491) Belföld (5) Tv fotel (65)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>