Ma 2020 november 28. Stefánia napja van. Holnap Taksony napja lesz.
7abdb3272d2aad4b4d778cb073ccf0ba.jpg

Bogár László: Globális disznóságok

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Megrendítő infografika jelent meg a múlt héten a megkerülhetetlen The Economist című gazdasági lapban. A látványos animációból kiderül, hogy a görög államkötvényekért fizetendő kamat szintje, a 2008-as válság előtt 6-7 százalék körül volt, {...}

{...} aztán négy év alatt egészen extrém magasságba, 40 százalék fölé emelkedett, majd napjainkra visszament az eredeti 6-7 százalékos szintre.

Lássuk, mi van, milyen folyamatok történtek a háttérben?

Görögország államadóssága egy évtizeddel ezelőtt, az euró bevezetésekor, nagyjából az éves GDP száz százalékával volt egyenlő. Ezért a konvergencia kritériumok alapján, amelyek hatvan százalék alatti eladósodási szintet írnak elő, az euró bevezetésére nem is kerülhetett volna sor. Ez nem minden, hiszen a két alapító tagország, Olaszország és Belgium államadóssági szintje még ennél is magasabb volt, mégsem merült fel az euróövezethez való csatlakozásuk elhalasztása.

Az övezet alapító tagjainak átlagos államadóssági szintje főként e három ország miatt volt már 2002-ben is hetven százalék körül, és ez alá nem is nagyon csökkent. Ehhez képest is sokkoló, hogy jelenleg kilencvenkét százalék körül van, ami azért tragikomikus, mert az eurót még be nem vezető országok átlagos eladósodási szintje „csupán” (nagyon vastag az idézőjel!) nyolcvanöt százalékos.

Visszatérve Görögországhoz: bár a görög állam kétségtelenül nem volt túl jó helyzetben, az államcsőd lehetősége fel sem merült. A magas eladósodási szint kétségtelenül magasabb kockázatot jelent, s ezzel magasabb kamatokat is. Míg a német állam akkoriban kétszázalékos kamatra kapott hitelt az európai pénzpiacon, Görögország hat-hét százalékosra.

A 2008-ban elkezdődő globális válságörvénylések aztán drámai módon átírták Görögország 21. századi történelmének várható forgatókönyvét. Maga a válság, mint annyi társadalmi-gazdasági turbulencia az elmúlt egy-két évszázad során, persze megtervezett volt, kirobbantásának fő célja az lehetett, hogy egy újabb, minden eddiginél pusztítóbb pénzszivattyút szereljenek rá azokra az országokra, amelyek egyébként is a legkiszolgáltatottabb helyzetben voltak. És Görögország ezek közé tartozott, Spanyolországgal, Portugáliával és Itáliával együtt. És, ha „helyes” sorrendbe rakjuk e négy ország nevének kezdőbetűit, (ami angolul is P, I, G és S) akkor a PIGS angol szót kapjuk, ami magyarul azt jelenti, hogy „disznók”.

Hogy a PIGS (disznók) betűszóval mit akart üzenni a világot irányító „nem létező” szuperstruktúra, azt érteni véljük. Az üzenet egyik értelmezése arra utal, hogy az itt, délen élők lusta disznók, hedonista állatok, és a hatalmas adósságuk főként éppen ennek tulajdonítható, tehát meg is érdemlik a sorsukat. A másik arra, hogy a „globaloböllérek” a „válságkezeléssel” statuálnak majd példát, amikor „levágják” őket. A „disznóölés” forgatókönyve mindenütt hasonló elemekre épült, de a legnagyobb dráma Görögországban játszódott le. Bár már az évi hat-hét százalékos kamat – amit a görög államnak kellett fizetnie a válságot megelőzően az általa kibocsátott kötvényekért – is komoly próbatétel volt az ország népe számára, az igazi horror csak ezután következett. A globális pénzhatalmi rendszer, a mesterségesen keltett és egyébként, mint ma már látjuk, minden alapot nélkülöző, hisztériával négy év alatt, 2008 és 2012 között az évi hat-hét százalékos szintről negyven százalék fölé emelte a görög állam által fizetendő kamatot. Tette mindezt arra hivatkozva, hogy Görögország rövidesen csődbe jut, és ez a „kockázati felár” lesz a fedezete az összeomlással elvesztett összegeknek. Az Európai Unió és az IMF „csődgondnokai” a rendezés során ugyan valóban „leírtak” nagyjából százmilliárd dollár körüli összeget, és ez kétségtelenül a hitelezők vesztesége, de ezen kívül egyéb kár nem érte őket. A haszon viszont mesés lett!

Ez alatt a négy év alatt háromszázmilliárd dollárról ötszázmilliárd fölé emelték a görög államadósságot, és még mindig a pénzpiacon „forgó”, negyven százalék felett kamatozó kötvények eszelős erővel szívják ki az erőforrásokat a jobb sorsra érdemes görög társadalomból.

A brutális megszorítások során az elmúlt hat évben nagyjából hatszázmilliárd dollárt veszített el az ország, és a java még csak most következik. Az államadósság aránya a válság előtti százszázalékos szintről százhetvenhétre nőtt, és a GDP a tizenöt évvel ezelőtti szintre süllyedt.

A PIGS másik három állama sem számolhat be nagy sikerekről. Olaszországnak a 2011-es százhuszonegy százalékról 2014-re száztizenkét százalékra kellene csökkentenie az államadósság szintjét. Ehelyett ez év végére eléri a százharmincnégy százalékot. Spanyolország esetében hetvenegyről hatvankilenc százalékra kellett volna csökkennie, de várhatóan kilencvenkilenc százalékra emelkedik. Portugáliáé száznyolcról százhuszonhét százalékra, Franciaországé – hogy ne csupán a „disznókról” legyen szó – pedig nyolcvanhatról kilencvenhat százalékra fog nőni. Mindez úgy megy végbe, hogy közben brutális megszorításokkal csökkentik a belső fogyasztást mindenütt.

Görögország esetében a szemünk láttára „leöltek” egy országot, és a slusszpoén, hogy most már az államkötvényekért fizetendő kamat is visszatért a válság előtti szintre, mintha mi sem történt volna.

Mi pedig csak nézünk, és várunk a jobb időkre. Kérdés, hogy így eljönnek-e?

Bogár László – magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozi világ (440) Történelem (14) Nagyvilág (1452) Jobbegyenes (1906) Sport (729) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Kultúra (6) Szépségápolás (15) Heti lámpás (246) Flag gondolja (33) Mondom a magamét (4935) Belföld (5) Tv fotel (65) Alámerült atlantiszom (142) Gasztronómia (539) Politika (1571) Autómánia (61) Vetítő (37) Tereb (140) Gazdaság (655) Mozaik (83) Irodalmi kávéház (492) Titkok és talányok (12) Életmód (1) Rejtőzködő magyarország (171)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>